Közel egy évvel a legutóbbi izlandi vulkánkitörés után ismét a figyelem középpontjába került a Reykjanes-félsziget. Néhány nap alatt több mint 6000 földrengést regisztráltak pontosan azon a területen, ahol 2021-ben, majd 2022-ben is vulkánkitörés zajlott.
A fejleményekről Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár írását közöljük.
A földmozgásokat a fővárosban, Reykjavíkban is rendszeresen érezni lehet. Mindehhez jelentős felszínemelkedés is társul: április vége óta folyamatos az emelkedés, ami az elmúlt napokban alaposan felgyorsult. A radarfelvételek értékelései alapján már 18 centiméter a felszín felpúposodás mértéke és egyértelmű az is, hogy mindezt felnyomuló magma nyomása okozza. Továbbá, a földrengések fészekmélysége egyre sekélyebb, a számítások szerint a magma mindössze egy kilométerre lehet a felszín alatt!
Mindezek alapján egy közeli órákban vagy napokban elinduló vulkánkitörés esélye jelentős.
A vulkánkitörés előrejelzés nehézsége és nagy kihívása, hogy pontosan meg lehessen mondani, mikor kezdődik és hol, továbbá milyen módon történik a magma felszínre jutása. Izlandon a Föld egyik legjobban működő vulkán megfigyelő műszeres hálózata van, ami minden rezdülést felfog, a kiválóan képzett szakemberek pedig ezekből készítenek előrejelzést.
Az elmúlt napok jelei alapján a vulkanológusok azt jelzik, hogy bármikor elindulhat egy újabb vulkánkitörés. Mégis, a kérdés fennáll, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni, illetve hol nyílik meg a föld. A Reykjanes-félszigeten ugyanis nincs egy jól meghatározható vulkán, ez egy vulkáni mező, ahol mindig máshol történik felhasadás és kezdődik lávaöntő kitörés.
A jelenlegi földrengések a 2021-ben és 2022-ben zajlott kitörések térségében zajlanak. Azonban a legtöbb rengés most némileg észak-keletebbre, a Keilir hegy közelében pattan ki és ha itt indul meg egy vulkánkitörés, az nagyobb veszélyt jelenthet, mint a korábbiak, amikor elzárt völgyekben terült szét a láva.
Lesz újabb vulkánkitörés Izlandon? Habár minden jel erre mutat, arra is van esély, hogy a magma megakad és nem megy tovább, volt ilyenre is példa 2022 elején. De miért zajlik ilyen szakaszosan egy vulkáni működés és ez meddig tarthat? Ahhoz, hogy ezt megértsük, fel kell tárni e terület korábbi vulkáni működésének történetét. A Reykjanes-félszigeten a vulkánkitörések hosszú, több száz éves szunnyadási időszakokkal elválasztva történnek és az aktív időszakokban akár évtizedeken keresztül zajlik a vulkáni működés. A 2021-es lávaöntő kitörés mintegy 800 év nyugalom után következett be és jó eséllyel ezzel egy hosszú vulkáni periódus indult el. Ez azt jelenti, hogy ismétlődő vulkánkitörések várhatók kis, jellemzően néhány hónapos vagy éves szünetekkel és ez a helyzet néhány évtizedig eltarthat. Az elmúlt két év eseményei ezt az előrejelzést támasztják alá.
A Reykjanes-félsziget egy aktív tektonikai terület, ahol két nagy kőzetlemez távolodása miatt kialakult óceáni hátság egy úgynevezett transzform törészóna mentén keletebbre tolódik. Egy ilyen területen számos hosszanti törészóna alakul ki, ami mentén oldalirányú mozgások valósulnak meg. Ezek a gyengeségi zónák kedvező lehetőséget teremtenek a földköpeny részleges olvadásával kialakult magma gyors felnyomulására. Ennek eseményei zajlanak jelenleg is Izlandon, a kérdés már csak az, hogy pontosan mikor bukkan a felszínre a magma, vajon a korábbi kitörések közelében vagy egy újabb helyen, mennyi magma tódul a felszínre, vagy esetleg marad a felszín alatt és egy másik alkalommal indít el vulkánkitörést. Most még folyamatosan reng a föld, azonban korábbi vulkánkitörések előjeleit értékelve az mondható, hogy egy vulkánkitörés esélye akkor nő meg még jobban, ha a földmozgások száma lecsökken. Ekkor érdemes igazán figyelni! (Infostart)