20 milliárdnál is több mehet el idén kormánykommunikációra
Zajlik a nemzeti konzultáció a kötelező kampányfelhajtással együtt, bár a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt már meg is szavazta az Országgyűlés kormánypárti többsége. Novemberben újabb, jelentős megbízást kapott a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula két cégén keresztül, ez idén már a negyedik milliárdos értékű munkája a Miniszterelnöki Kabinetirodától – kizárólag a plakátkampányos megbízásokat tekintve.
2023 év végén is közpénzmilliárdokkal olajozzák a kormánykommunikáció gépezetét: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal eljárásában ezúttal is Balásy Gyula cégei nyertek.
A Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. képviseletében Balásy a Miniszterelnöki Kabinetirodával szerződött november 10-én, a szerződést a tárca részéről dr. Rédey Krisztina közigazgatási államtitkár szignózta. Rédey Krisztina az állami Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja is, illetve az állam és az Antenna Hungária (4iG-csoport) által megvásárolt Vodafone-ban is felügyelőbizottsági posztot kapott.
A szerződés november 10-én hatályba is lépett, és egészen a bruttó 2 milliárd 865 millió forintos (nettó 2 milliárd 256 millió forint, amelyből nettó 826,7 millió forint opció) keret kimerüléséig, de legkésőbb december 31-éig érvényes.
Rédey Krisztina, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára átveszi kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2019. július 30-án. – Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Legutóbb júliusban kötöttek „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátásáról szóló megbízást ugyancsak Balásy cégeivel, akkor csaknem bruttó 10 milliárd forintos keretösszeggel. A mostani, novemberi megbízás már a 41. a sorban, ezeket kissé leegyszerűsítve plakátkampánynak szoktuk nevezni, bár korántsem csak az óriásplakátokról van szó. A pénz forrása természetesen a 2023-as költségvetés, azon belül is a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetének „Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok” előirányzata.
A novemberi aláírási dátum azt jelenti, hogy ez a megbízás már a negyedik negyedévre szól, nincsen benne abban a legutóbbi, a harmadik negyedévre vonatkozó összesítésben, amelyről a Media1.hu számolt be. Eszerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal ebben az időszakban 15 milliárd 495 millió forint értékben kötött kommunikációs szerződéseket az állami cégek, intézmények és minisztériumok megbízásából. Mind a 39 szerződést Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. kapták, és ebben benne van a júliusi, „plakátkampányos” megbízás is.
Ha csak ezeket a kifejezetten nagy, a kormány kommunikációját érintő megbízásokat nézzük, meglepően nagy összeget költhet a kormányzat idén üzenetei eljuttatására. A novemberi idén a negyedik ilyen megbízás, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz már több ebben az évben. Tavaly ugyanis december 15-én is kötöttek egy ilyen keretszerződést, az összértéknél nettó 11 milliárd 811 millió, tehát csaknem bruttó 15 milliárd forintot tüntettek fel, ennek jelentős részét vélhetően idén használták fel.
Ami biztos, hogy idén
- március 23-án nettó 7 milliárd 874 millió forintos,
- május 25-én nettó 3 milliárd 149 millió 606 ezer forintos,
- júliusban nettó 7 milliárd 840 millió forintos,
- a jelenlegi megbízásban pedig nettó nettó 2 milliárd 256 millió forintos kerettel szerződtek.
Minden megbízásnál 30 százalékos opciós részt hagytak arra az esetre, ha ezeket is teljesen kimeríti a Kabinetiroda. Idén csak a „plakátkampányos” megbízások összege nettó 21,7 (bruttó 27,56 milliárd) forint lehet. Ha csak a kötelezően lehívható résszel élnek, a végösszeg nettó 15,1 (kerekítve bruttó 19,3) milliárd forint.
A Transparency International (TI) Magyarország Tenderbajnok elnevezésű interaktív, közbeszerzési adatokon alapuló rangsora szerint Balásy Gyula a közbeszerzéseken legnagyobbat kaszáló személyek között van. A 2019 és 2021 közötti időszakban cégeivel 295 milliárd forint értékben nyert el közpénzes szerződéseket, többségében – ahogyan most is – a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, amely több mint 300 megbízást osztott ki Balásy három cégének, a Lounge Designnak, a New Landnek és a Media Dynamicsnak. A nála is több közpénzes megbízáshoz jutókról itt olvashat.
Fütyülős kampány
November 18-án tartotta tartotta a Fidesz a 30. tisztújító kongresszusát, ezen az újraválasztott Orbán Viktor hosszan ecsetelte, hogy több olyan kérdés szerepel a lakosságnak kipostázott kérdőíven, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. A miniszterelnök az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt.
A legújabb nemzeti konzultációhoz kapcsolódó plakátok – a jól megszokott kék színvilággal – november közepén, nagyjából a kongresszus idején kezdték elárasztani az ország plakáthelyeit, de az online médiában is megjelentek a hirdetések, amelyek üzenete, hogy „ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek”. Egy gikszer akadt: a Soros György fiát, Alex Sorost és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét közösen megjelenítő plakátokat valamilyen rejtélyes okból nem sokkal debütálásuk után át kellett ragasztani.
A plakátkampány, a nemzeti konzultáció és az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény politikai értelemben összefügg: a hirdetések elvben a konzultáción való részvételre buzdítanak, annak eredménye pedig megalapozza/támogatja a törvényt (a 11. kérdés vonatkozik konkrétan arra, hogy szigorúan kell-e fellépni a „külföldi befolyásszerzés” ellen, de a többi kérdés is „Brüsszel” különböző terveiről szól).
Csakhogy a dátumok nem passzolnak: a plakátkampány és a konzultáció is november közepén indult, a kérdőíveket pedig 2024. január 10-éig lehet visszaküldeni. Elvileg csak ez után lesz ismert, hogy mennyien támogatják a kormány álláspontját. A parlament kormánypárti többsége azonban ezt nem várta meg, már idén december 12-én elfogadta a „szuverenitásvédelmi törvényt”, illetve az alaptörvény ehhez kapcsolódó módosítását.
Hogy mikor lett véleménye szerint Ursula von der Leyen „Soros embere”, arra a miniszterelnök konkrétnak nem nevezhető választ adott. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke viszont egyértelműen válaszolt, amikor a magyar konzultációról kérdezték: azt mondta, felháborítónak és botrányosnak tartja a plakátkampányt, amely sérti az Európai Bizottság elnökét és tagjait, és szembe megy a lojális együttműködés európai elvével. Színtiszta hazugságnak nevezte a kérdőíveken szereplő kérdéseket, amelyekkel szerinte megpróbálják félrevezetni a magyarokat.
Az aHang civil szervezet és az Egységes Diákfront december elejére néhány nap alatt 13 ezer üres nemzeti konzultációs kérdőívet gyűjtött össze. Egymillió a céljuk. Az akcióval arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy inkább az oktatás, az egészségügy vagy az akkumulátorgyárak ügyéről kellene kérdezni az embereket. (rtl.hu)
