Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kiadták az utolsó figyelmeztetést: pokoli lesz a következménye, ha ezt nem vesszük komolyan

Környezet
2023.12.22.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Egyre nehezebb elérhető közelségben tartani a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozásának célját. 

Az már bizonyossá vált, hogy a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez minden kormányzati szint aktív részvételére szükség lesz, amiben a Régiók Európai Bizottsága (CoR) szerint a szubnacionális éghajlat-politikai diplomácia fog kulcsszerepet kapni. Ezt, a helyi és regionális önkormányzatok hathatósabb bevonásának szükségességét hangsúlyozták az Egyesült Nemzetek (ENSZ) éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 28. konferenciáján (COP 28). A Pénzcentrumhoz eljuttatott, exkluzív jelentések és interjúk érintik többek között a zöld és intelligens városi átmenetet; a helyi energetikai kérdéseket; az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozását; a helyi zöld megállapodásokat; a reziliencia növelésének lehetőségeit; valamint éghajlat és a biodiverzitás csökkenésének kettős válságának kezelését.

A Régiók Európai Bizottsága szerint a COP28 és a kapcsolódó, globális helyzetfelmérés páratlan lehetőséget kínált arra, hogy a városok és régiók érdemi szerepvállalása révén világszerte előmozdítsák a globális éghajlat-politikai fellépést. Hisznek abban, hogy mivel a szubnacionális szintű hatóságok (azaz a régiók, megyék, kerületek, városok és települések) azok, akik a globális éghajlat-politikai célok gyakorlati, helyi szintű intézkedésekké való átalakításáért felelősek.

Költségvetést is adnának az éghajlatvédelmi célok eléréséhez

A Bizottság ezért szorgalmazta Dubaiban azok hivatalos szerepvállalását a globális éghajlat-változási tárgyalásokon, miközben ambiciózusabb nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat és egy olyan globális alkalmazkodási célt szorgalmaz, amely a konkrét települések alkalmazkodóképességi igényein és megoldásain alapul. A fő üzenetek közé tartozott a szubnacionális intézkedések integrálása a nemzeti éghajlatvédelmi célokba és tervekbe, valamint a fenntartható pénzügyi mechanizmusokhoz való hozzáférés javítása mind az éghajlatváltozás mérséklésére, mind az alkalmazkodásra. Ezeket a nézeteket az Európai Unió hivatalos tárgyalási álláspontja és az Európai Parlament is támogatja.

A 2023-as év megmutatta, hogy az éghajlati válság a generációink legnagyobb kihívása, ami megerősíti, hogy ambiciózus enyhítési és alkalmazkodási intézkedésekre van szükség. Az Európai Unió felismerte, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsszerepet kell játszaniuk a globális éghajlati célok kézzelfogható, helyi szintű intézkedésekké való átültetésében. Ehhez azonban megfelelő pénzügyi és technikai támogatást kell biztosítani számukra. A partnerségek létfontosságúak a valós éghajlat-változási intézkedések végrehajtásához, és tudjuk, hogy ezek helyi szinten kezdődnek. A helyi vezetők ugyanis kritikus szerepet játszanak a globális éghajlati ambíciók növelésében

– mondta Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke, Közép-Macedónia kormányzója.

Ezen törekvésekhez kapcsolódva hatvanhat ország több mint négyszázötven polgármestere, kormányzója és szubnacionális vezetője vett részt a COP28 Helyi Klímapolitikai Csúcstalálkozón, amit első alkalommal szerveztek meg a klímacsúcs keretein belül. Ez a helyi vezetőkből és társelnökökből álló küldöttség felkérte nemzeti partnereiket és a nemzetközi intézményeket a fokozott többszintű partnerségek kialakítására, hogy felgyorsítsák és finanszírozzák a helyi éghajlat-változási projekteket a globális éghajlati előrehaladás érdekében.

A Régiók Európai Bizottsága a közvetkező témákban folytatott tárgyalásokat a dubaji klímacsúcson:

  • Helyi éghajlatváltozási csúcstalálkozó: elismerték a helyi vezetők kulcsfontosságú szerepét a kibocsátás csökkentésében, az éghajlati kockázatok kezelésében és az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzeti erőfeszítések katalizátoraként. A megbeszélések középpontjában az éghajlatváltozás finanszírozása, az ellenálló képesség és az alkalmazkodás helyi szintű javítása, a globális fellépés megerősítése és az energiaátállás felgyorsítása állt.
  • Zöld, igazságos és intelligens városi átalakulás: a 1,5°C-os cél és a szén-dioxid-semlegességből és a digitális gazdaságból eredő lehetőségek kiaknázásának stratégiáit vizsgálták.
  • Az energia lokalizálása: városok és vállalatok összefogása a helyi energiaátállás érdekében.
  • Urbanizáció és éghajlatváltozás: megerősítették a többszintű éghajlat-politikai fellépés mechanizmusait, és meghatározták és megerősítsék az éghajlat-politikai finanszírozás városok és helyi önkormányzatok számára történő növelését és gyorsabb felhasználását célzó eszközöket.
  • A szubnacionális hatóságok vezető szerepének erősítése: a nemzeti alkalmazkodási tervek és a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások végrehajtásának előmozdításában.
  • Alkalmazkodás a határokon túl: a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Bizottság Éghajlatváltozási Főigazgatósága elindította az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló uniós Horizont-missziót, mint olyan innovatív kezdeményezést, amely az európai régiókat és helyi szereplőket hozta össze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kihívásainak kezelése érdekében.
  • Helyi zöld átmenet: megvitatták a városi zöld átállás (Green Deal) lehetőségeit és kihívásait, és megismerkedtek a helyi szintű „Green Deal Going Local” munkacsoport munkájával.
  • Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése okozta kettős válság kezelése: a szubnacionális hatóságok intézkedései az ellenálló képesség kiépítése érdekében, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy a biológiai sokféleség és az éghajlat-változási menetrend közötti szinergiák fokozása kulcsfontosságú a párizsi célok elérése szempontjából.

Szembenézni az éghajlatváltozás következményeivel

A 2023-as volt a legmelegebb nyár a világon, amikor is számos régióban és városban példátlan forróságot és szélsőséges időjárási eseményeket tapasztaltak, amelyek pusztító hatással voltak a közösségekre és a természetes ökoszisztémákra. A Régiók Európai Bizottsága által kiadott szakvélemény hangsúlyozta, hogy az éghajlati kockázatokat tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló hatékony intézkedések késedelmes végrehajtása, ami a biológiai sokféleség egyre jelentősebb csökkenését, növekvő egészségügyi kockázatokat, továbbá visszafordíthatatlan veszteségeket és károkat eredményez.

Az éghajlatváltozás legjelentősebb hatásait a városok és a városi területek fogják megtapasztalni, és a helyi és regionális önkormányzatok már most is egyre súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekkel néznek szembe. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) összefoglaló jelentésének ijesztő megállapításai határozottan emlékeztetnek minket arra, hogy a globális felmelegedés még az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése mellett is valószínűleg meg fogja haladni az 1,5 Celsius fokos küszöböt ebben az évszázadban. A globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 70 százalékáért a városok felelősek, és a világ energiájának mintegy 80 százalékát fogyasztják el. Épp ezért valamennyi részes és nem részes érdekelt felet sürgetni kell az éghajlat-politikai fellépés felgyorsítására és átláthatóságának biztosítására. Egy globális értékelés kihagyhatatlan lehetőséget kínál az éghajlat-politikai fellépés fokozására azáltal, hogy minden kormányzati szintre és ágazatra kiterjedően előmozdítja a bizalmat, a polgári szerepvállalást, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot. És bár ambiciózusnak kell lennünk éghajlat-politikai célkitűzéseink fokozása terén, a meghozott intézkedések nem veszélyeztethetik a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot, a munkahelyeket és az ipart, illetve további környezetbarát munkahelyek teremtését és a helyi gazdaságok fellendítését kell célozniuk

– mutatott rá Rafał Trzaskowski, Varsó polgármestere, a Régiók Európai Bizottságának véleményét közvetítve.

Megjegyezte, hogy fokozni kell bizonyos felek ambícióit, és a zöld és mindenekelőtt igazságos átmenet garantálása érdekében muszáj foglalkozni azokkal a sajátos kihívásokkal, amelyekkel a kevésbé fejlett régiók szembesülnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem során. Ehhez célzott támogatást, kapacitásépítést és beruházásokat szorgalmaznak ezekben a régiókban annak biztosítása érdekében, hogy érdemben részt vehessenek az éghajlat-politikai fellépésben és a rezilienciaépítésre irányuló erőfeszítésekben.

Megelőznék a nemzeti célokat

A COP28 klímacsúcs az utolsó napok intenzív tárgyalásait követően megállapodással zárult. Az úgynevezett globális helyzetfelmérésről szóló eredményjelentés értékelte a párizsi megállapodás óta elért eredményeket, és felvázolta a további teendőket.

A rekordhőmérsékletű év és a világ helyi közösségeit közvetlenül érintő, példátlanul kedvezőtlen éghajlati események sorozata után a COP28 fontos előrelépést jelent a világ kormányai számára a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felé, de úgy látjuk, hogy végső soron szükség lesz ezek jövőbeni fokozatos kivonására. A globális helyzetfelmérés eredményéről szóló jelentés elismeri, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának mélyreható, gyors és tartós csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 Celsius fokos célkitűzése ebben a kritikus évtizedben elérhető közelségben maradjon. Ezt a sürgetést azonban minden résztvevő félnek erőteljesebb kötelezettségvállalásokba kell átültetnie. Aggodalommal tölt el bennünket, hogy a végleges megállapodás nem ismeri el a szubnacionális hatóságok alapvető szerepét az éghajlatváltozás elleni fellépésben, és a többszintű kormányzást inkább ígéretnek, mintsem kötelező követelménynek tekinti

– nyilatkozták a Régiók Európai Bizottságának tagjai, akik a szervezetet képviselték Dubajban.

Hozzátették: ugyanakkor számos város és régió továbbra is keményen dolgozik a klímasemlegesség elérése érdekében, jóval megelőzve a globális, európai vagy nemzeti célokat. Ők azok, akik ambiciózus céljait helyszíni cselekvések kísérik, legyen szó a közlekedésről, a várostervezésről, az energiahatékonyságról vagy a természet helyreállításáról. A Régiók Európai Bizottsága továbbra is szorosan együttműködik a nemzetközi hálózatokkal annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak a nemzeti és globális színtéren is biztosítsa az „őket megillető helyet” ebben a folyamatban.

Mindenekelőtt büszkék vagyunk a COP28 néhány kulcsfontosságú eredményére, amelyek tükrözik a szubnacionális szintű fellépés növekvő jelentőségét. Ilyen például a veszteség- és kárenyhítési alapról szóló megállapodás, amely a leginkább érintett helyi és regionális közösségek közvetlen finanszírozását biztosítja, vagy az első helyi éghajlat-változási csúcstalálkozó megszervezése, valamint a nagy ambíciójú többszintű partnerségek koalíciójának (CHAMP) elindítása, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonja az éghajlat-politikák tervezésébe és végrehajtásába, beleértve a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat is

– emelték ki a végső nyilatkozatban.

És mivel a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások következő körét 2025-ig kell benyújtani, ezeket az ígéreteket most a nemzeti kormányoknak már most kézzelfogható intézkedésekké kell alakítaniuk. Az óra ugyanis ketyeg: klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius soknál nagyobb mértékben emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, azzal azt kockáztatjuk, hogy ellenőrizhetetlen klímaváltozást indítunk el és a Föld talán nincs messze az „apokaliptikus forgatókönyvtől”. (Pénzcentrum)

EURÓPAI PARLAMENT
Európa
EURÓPAI UNIÓ
Európai Bizottság
klímaváltozás
globális
ÉGHAJLAT
GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS
klímaválság
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2023.12.22. - 08:10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Ők kaptak idén Kossuth-díjat

    Ők kaptak idén Kossuth-díjat

  • Menczer Tamás szerint David Pressman nem nagykövethez méltó beszédet mondott

    Menczer Tamás szerint David Pressman nem nagykövethez méltó beszédet mondott

  • Új, költséges dokumentum is kell januártól az ingatlanok adásvételénél

    Új, költséges dokumentum is kell januártól az ingatlanok adásvételénél

  • Mi történt Athénban? Karácsony Gergelynek, Szentkirályi Alexandrának, de még Orbán Viktornak is érdemes figyelnie

    Mi történt Athénban? Karácsony Gergelynek, Szentkirályi Alexandrának, de még Orbán Viktornak is érdemes figyelnie

  • Pressman nagykövet eddigi legkeményebb beszédében azt ígérte, az Egyesült Államok „cselekedni fog”

    Pressman nagykövet eddigi legkeményebb beszédében azt ígérte, az Egyesült Államok „cselekedni fog”

  • Hiába a jogerős ítélet, a minisztérium takargatja, hogyan vették meg Mészáros Lőrinc erőművét

    Hiába a jogerős ítélet, a minisztérium takargatja, hogyan vették meg Mészáros Lőrinc erőművét

  • Nyílt levélben szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a bicskei exigazgató egykori áldozata

    Nyílt levélben szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a bicskei exigazgató egykori áldozata

  • Felhők és napsütés

    Felhők és napsütés

  • 2,4 milliárd forintot követelnek vissza Németh Szilárdtól a csepeli birkózók

    2,4 milliárd forintot követelnek vissza Németh Szilárdtól a csepeli birkózók

  • A honvédelmi miniszter feleségéből főpolgármester-jelölt lett

    A honvédelmi miniszter feleségéből főpolgármester-jelölt lett

  • "89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek"

    "89 nappal a választás előtt a Fidesznek nincs üzenete, csak hadüzenete Budapestnek"

  • Így épülget Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma

    Így épülget Mészáros Lőrinc magánegészségügyi birodalma

  • Újabb pozícióról mondott le Balog Zoltán

    Újabb pozícióról mondott le Balog Zoltán

  • Magyar Péter: "Tudom, ki áll a Schadl–Völner-ügy mögött"

    Magyar Péter: "Tudom, ki áll a Schadl–Völner-ügy mögött"

  • Elhunyt Szüts Miklós festőművész

    Elhunyt Szüts Miklós festőművész

  • TizenX: Diákokat vezényeltek a Petőfi-film vetítésére, aki nem ment el, igazolatlant kapott

    TizenX: Diákokat vezényeltek a Petőfi-film vetítésére, aki nem ment el, igazolatlant kapott

  • A külhoni magyaroknak írt levelet Orbán Viktor

    A külhoni magyaroknak írt levelet Orbán Viktor

  • Húsz emberrel a fedélzetén lezuhant egy orosz helikopter

    Húsz emberrel a fedélzetén lezuhant egy orosz helikopter

  • Új, elektromos önfelszedő célgépek is takarítják már a főváros utcáit

    Új, elektromos önfelszedő célgépek is takarítják már a főváros utcáit

  • Gyermekvédelmi törvénymódosítót nyújtott be a Momentum

    Gyermekvédelmi törvénymódosítót nyújtott be a Momentum

  • Magyarországon is érezhető volt a földrengés

    Magyarországon is érezhető volt a földrengés

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element