Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Új korszak köszönt be Magyarországon: a gyermekek helyzete rosszabb lesz, mint a szülőké

Belföld
2023.11.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ma már a társadalmi mobilitás egyre nagyobb arányban azt jelenti Magyarországon, hogy a gyermekek rosszabb társadalmi helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest. 

Ez óriási változás az 1980-as évekhez viszonyítva, amikor ez a fogalom elsősorban még azt jelentette, hogy a gyermekek társadalmi pozícióban előre tudtak lépni – hangzott el a Munkaerőpiaci Tükör 2022 című kötet bemutatóján, amelynek tanulmányai idén a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás kérdéseit vizsgálták meg.

Megjelent a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet által kiadott „Munkaerőpiaci Tükör” című évkönyv-sorozat legfrissebb kötete, amelynek tanulmányai idén a hazai társadalmi egyenlőtlenségek és a társadalmi mobilitási lehetőségek kérdését járták körül. Pető Rita, a kötet egyik szerkesztője, a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos munkatársa a kiadvány bemutatóján elmondta: az elemzéseket úgy válogatták össze, hogy azok minél szélesebb körben tárják fel az egyenlőtlenségeket a magyar társadalom különböző szegmenseiben. A tanulmányok a születéstől az időskorig mutatják be az adott életszakaszban megjelenő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Miként gondolunk a jövedelmi helyzetünkre?

Pető Rita a kötet bemutatásánál több tanulmányt, illetve azok következtetéseit is kiemelte. A kötet első – Gáspár Attila által írt – fejezete például azt mutatja be, hogy miként gondolkodik a hazai lakosság az egyenlőtlenségről. A tanulmány ismertet egy olyan kérdőíves felmérést, amelyben arról kérdezték meg az embereket, hogy mennyi a jövedelmük, valamint azt is kérték tőlük, hogy becsüljék meg azt, ezzel a jövedelemmel a társadalom hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. A felmérés szerint például a 750 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkezők arra tippeltek, hogy ők a társadalom 50 százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben, holott a tényleges adatok szerint valójában az emberek 85%-ánál élhetnek jobban.

A felmérés érdekessége, hogy a szegényebbek, az alacsony jövedelemmel rendelkezők felülbecsülték jövedelmi helyzetüket, míg a gazdagok, a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében ennek a fordítottja igaz.

Tehát Magyarországon a szegények gazdagabbnak, a gazdagok pedig szegényebbnek látják a helyzetüket a valóságnál

– emelte ki Pető Rita.

A megkérdezetteknek egyben azt is meg kellett tippelniük, hogy az adott jövedelmi szinttel a világ összlakosságának hány százalékánál vannak jobb anyagi helyzetben. E kérdés vizsgálatánál az derült ki, hogy az alacsonyabb és a magasabb jövedelemmel rendelkezők is alulbecsülik jövedelmi helyzetüket, azaz átlagosan az emberek globális kitekintésben szegény országnak tartják Magyarországot a tényleges helyzettel szemben.

Európa egyik legegyenlőtlenebb oktatási rendszere

A kötet egy másik – Varga Júlia által jegyzett – tanulmánya arra tér ki, hogy miként alakulnak Magyarországon a családi háttér szerinti oktatási egyenlőtlenségek, és ezen a téren miként áll Magyarország a nemzetközi összehasonlításban. „Minden országban megfigyelhető, hogy a jobb, illetve a rosszabb anyagi hátterű gyerekek között az oktatásban egyenlőtlenséget látunk, a teszteredményeikben különbség mutatható ki. Ennek a különbségnek a mértéke azonban országonként eltérő.

A hazai oktatási rendszer pedig az egyik legegyenlőtlenebbnek számít Európában

– jegyezte meg Pető Rita.

Varga Júlia tanulmánya bemutatja, hogy a 2018-as PISA-felmérés szerint a 15 éves diákok esetében a szövegértésiteszt-eredményekben 113 pontnyi különbség mutatható ki a legjobb, illetve a legrosszabb családi hátterű diákok között.

Ez három iskolai évnek felel meg, vagyis ez olyan mintha a jó családi hátterű 15 éves diákok három évvel többet jártak volna iskolába, mint az ugyanennyi idős, de rosszabb családi háttérrel rendelkező diákok. Ez a különbség nagyon magas

– magyarázta az adatokat Pető Rita. Továbbá az adatokból az is kiderül, hogy 113 pontnyi tesztpontszám-különbségnek 20 százalékát magyarázza a családi háttér Magyarországon, ami nagyon magas szintnek számít európai összehasonlításban.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

A Covid miatt 1,5-2,5 évvel csökkent a várható élettartam

A felnőttkori egészségben megmutatkozó egyenlőtlenségekről is külön – Kollányi Zsófia által írt – tanulmány szól a kötetben.

Köztudott dolog, hogy Magyarországon a lakosság várható élettartama alacsony, azonban azt már kevesen tudják, hogy ezen átlagos kép mögött valójában egy nagyon nagy egyenlőtlenség mutatható ki. Nem igaz az, hogy Magyarországon mindenkinek sokkal rosszabbak a várható életkilátásaik a nyugat-európai országokhoz képest, hanem inkább azt mondható el, hogy míg a hazai magas státuszú emberek életkilátásaik is rosszabbak valamennyivel, addig az alacsony státuszú emberek egészségi állapota sokkal rosszabb, mint a nyugat-európai társaiké

– emelte ki Pető Rita.

A koronavírus-járvány előtti utolsó év, a 2019-es esztendő és a 2021-es év születéskor várható élettartamra vonatkozó magyarországi adatainak vizsgálatánál az derül ki, hogy az EU-átlaghoz képest az összes magyarországi régióban alacsonyabb a várható élettartam. Ha viszont egymáshoz viszonyítjuk a magyarországi régiókat, akkor hatalmas egyenlőtlenség látszik. Az adatok szerint Budapesten kiugróan jó a mutató, amihez képest például az észak-magyarországi már sokkal rosszabb.

A koronavírus-járvány valójában mindenkinek 1,5-2,5 évvel csökkentette a várható élettartamot, ami elsőre nem tűnik nagyon nagy számnak, azonban ezzel a 10-15 évvel ezelőtti szintre esett vissza a mutató hazánkban

– hangsúlyozta Pető Rita.


Forrás:  Munkaerőpiaci Tükör 2022

Nőtt a lefelé irányuló mobilitás

A kötet utolsó fejezete a társadalmi mobilitás kérdésével foglalkozik. Huszár Ákos, Balogh Karolina és Győri Ágnes tanulmánya háromféle mobilitást vizsgált meg:

  • a horizontális mobilitás arra vonatkozik, amikor a gyermek már más foglalkozást választ, mint a szülei, azonban ennek a presztízse ugyanolyan szintű;
  • a felfelé mobil személyeknek pedig azokat nevezi a szakirodalom, akik magasabb presztízsű foglalkozást választanak a szüleiknél;
  • lefelé mobilnak pedig azokat nevezik, akik alacsonyabb presztízsű foglalkozást választanak.

Az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy mind a horizontális, mind pedig a felfelé irányuló mobilitás az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent Magyarországon.

EZZEL SZEMBEN A LEFELÉ IRÁNYULÓ MOBILITÁS MÉRTÉKE FOLYAMATOSAN NŐ.

Míg az 1980-as években a mobilitás azt jelentette, hogy a gyermekek jobb helyzetbe kerültek az szüleiknél, addig ma már egyre nagyobb arányban a mobilitás azt jelenti, hogy a gyermekek rosszabb helyzetbe kerülnek a szüleikhez képest

– elemezte az adatokat Pető Rita.

(Portfolio)

Címlapkép forrása:
EGÉSZSÉGÜGY
oktatás
tanulmány
társadalmi egyenlőtlenség
társadalmi mobilitás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.29. - 06:17
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element