Ijesztő változásokra figyelmeztetnek a kutatók
Megszámolni sem lehet, hány hollywoodi filmrendező választotta sikeralkotása témájául a különböző természeti csapásokat, katasztrófákat. - írja a Portfolio
Bár ezek a filmek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek azokkal a valós veszélyekkel, amelyek bolygónkat fenyegetik, az egyértelmű, hogy egyre több ökológiai kihívással kell szembenéznünk.
Minden természeti katasztrófa „ősanyja”: a globális felmelegedés
A különböző ökológiai csapások közül a globális felmelegedés a legkülönlegesebb, ugyanis számos természeti anomália ebből vezethető le, tulajdonképpen magát a klímaváltozást is a globális felmelegedés szinonimájaként használják.
Amikor tengerszint-emelkedésről, gleccserolvadásról, elsivatagosodásról beszélünk, azok valamilyen szinten mind összekapcsolhatóak a globális felmelegedéssel.
A jelenség súlyosságát jelzi, hogy azzal évtizedek óta többé-kevésbé a nemzetközi közösség is foglalkozik, melynek csúcsát a 2016-ban életbe lépett párizsi éghajlatvédelmi egyezmény jelentette, melyet a Föld 195 országa aláírta (igaz, abból az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt rövid időre kilépett). A röviden csak Párizsi Klímaegyezménynek nevezett megállapodás egyik legfőbb célkitűzése, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző időkhöz képest 2°C alatt, de lehetőleg 1,5°C-os szinten maximalizálják.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése alapján még tavasszal szemléletes ábrát tett közzé, amely korábbi adatok felhasználásával bemutatja, hogy az 1,5 és a 2°C közötti eltérés mennyire hangsúlyos lehet évtizedes távlatokban.
1,5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés esetén 100 évente fordulna elő jégmentes nyár a Jeges-tengeren, míg a tengerszint-emelkedés 46 millió emberre jelentene kockázatot. Aszályoktól 350 millió lakos szenvedne, míg az ötévente jelentkező súlyos hőhullámok egymilliárd személyre jelentenének kockázatot az ezekkel együtt járó élelmezési anomáliákkal. A jelenség következtében a rovarok 6, a növények 8, a gerincesek 4%-a vesztené el természetes élőhelyének több mint felét.
Mi várható az évszázad elkövetkező évtizedeire, amennyiben 1,5°C-kal emelkedik a globális átlaghőmérséklet?
Forrás: Természetvédelmi Világalap (WWF), IPCC
Az alábbi ábrán pedig az látható, hogy az 1,5°C-hoz való további 0,5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés milyen súlyos következményekkel járna. Példakén említhető, hogy a várakozások szerint 100 helyett 10 évente eredményezne jégmentes nyarat az Északi-sarki-óceánon. 3 millióval több ember lenne kitéve a tengerszint-emelkedésnek, 60 millióval több személyt érintene a súlyos aszály, míg az évszázad végére közel 1,7 milliárddal több ember lenne kitéve ötévente jelentkező súlyos hőhullámoknak. Az ábrából az is kiolvasható, hogy az első ránézésre minimális hőmérséklet-különbség hosszú távon valójában 70 százalékponttal emeli a globális élelmezési kockázatokat. A jelentés emellett rávilágít, hogy a rovarok 18, a növények 16, a gerincesek 8%-a vesztené el természetes élőhelyének több mint felét 2°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés esetén.
Mi várható az évszázad elkövetkező évtizedeire, amennyiben 2°C-kal emelkedik a globális átlaghőmérséklet?
Forrás: Természetvédelmi Világalap (WWF), IPCC
Mi várható az évszázad elkövetkező évtizedeire, amennyiben 2°C-kal emelkedik a globális átlaghőmérséklet? Kép forrása: Természetvédelmi Világalap (WWF), IPCC A WWF egy másik, szintén az IPCC kutatásaihoz igazodó ábrán azt mutatja be, hogy a globális felmelegedés milyen hatással volt, és várhatóan milyen hatással lesz az emberek mellett bolygónk néhány, példaként kiemelt élőlényére.
A WWF az ábrájához mellékelt leírásban ismerteti, hogy a korallokra a klímaváltozás különösen nagy veszélyt jelent: 2°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés gyakorlatilag a faj teljes kipusztulását jelenti, de az 1,5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is a populáció 70%-os eltűnésével fenyeget. Az egyébként jól alkalmazkodó tölgyekre is komoly veszélyt jelent a globális felmelegedés, a fokozódó szárazságok és erdőtüzek különösen veszélyeztetik ezt a fajt. A bálnák esetében arra világít rá a kutatás, hogy a klímaváltozás nemcsak élőhelyhasználatukra, de eloszlásukra és vándorlásukra is meghatározó hatással van.
A klímaváltozás hatása az egyes élőlényekre. Kép forrása
Forrás:
: Természetvédelmi Világalap (WWF), IPCC
A WWF által közölt tanulmányok mellett érdemes egy pillantást vetni az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) grafikus riportjaira is, melyek havi bontásban számolnak be az adott hónap legfőbb természeti anomáliáiról. Legfrissebb, májusra vonatkozó közlésükből például kiderül, hogy a tavaszi hónap Új-Zélandon a legmelegebb, Afrikában a nyolcadik legmelegebb, Ausztráliában a második legszárazabb, Pakisztánban pedig a második legcsapadékosabb volt az adatok 1850-től kezdődő regisztrációja óta.
Válogatott természeti anomáliák 2023 májusában. Kép forrása
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA)
Most akkor tényleg víz alá kerülhet New York?
Pár hete egy, az Earth's Future című folyóiratban közzétett tanulmány alapján New Yorknak „különös szerep” jut a klímaváltozásban, ugyanis annak egyszerre okozója és áldozata is.
A tanulmány rávilágít, hogy a metropolisz évente átlagosan 1-2 millimétert süllyed a felhőkarcolók súlya miatt, így az elmúlt bő 70 évben összességében több mint 20 centiméterrel került mélyebbre.
Ez már csak azért is probléma, mert a keleti parti város így is jelentős árvizekkel és viharokkal kell, hogy szembenézzen, a süllyedés pedig fokozza az áradások kockázatát. A kutatók óva intenek, hogy bárki is pánikba essen New York miatt, azonban hosszú távon a tengerszint-emelkedés az egyik legnagyobb természeti katasztrófa, ami a kockázatokat illeti.
A Climate Central éghajlattudományi intézet szintén külön foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy milyen kilátásokkal kell számolni, ami az emelkedő tengerszintet illeti. Kivételes részletességű térképükön megtekinthető, hogy évtizedes távlatokban mely területeken kell kiemelkedően tartani árvízveszélytől, tengerszint-emelkedéstől.
A New Yorkot fenyegető árvízveszélyek, áradások, és víz alá kerülő területek térképe 2030-as dátummal.
Forrás: Climate Central
Pár bekezdéssel feljebb utaltunk arra, hogy a globális felmelegedés egyik következménye a jégsapkák, gleccserek olvadása, a tengerszint emelkedése. Ezzel a rizikóval kapcsolatban a legtöbbeknek jó eséllyel Hollandia vagy az imént említett New York juthat az eszébe, azonban fontos tudni, hogy a tengerszint-emelkedéstől függetlenül bekövetkező olvadások akár olyan magasan fekvő területekről kiindulva is rizikót jelenthetnek, mint a Himalája. Május végén az ázsiai hegységrendszerben végbemenő olvadások 16 ország biztonságát veszélyeztetik, elsősorban energetikai és gazdasági szempontból.
Erdőirtás
Míg a klímaváltozást a vizeken a jégsapkák olvadásával, addig a szárazföldeken sok más jelenség mellett az erdőirtásokkal lehet összefüggésbe hozni. A London School of Economics and Political Science (LSE) összefoglalójában emlékeztet, hogy az erdőirtások során a fában található szén szén-dioxiddá alakulva a levegőbe jut, ezzel is fokozva a globális hőmérséklet-emelkedést. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései alapján rávilágítanak, hogy az elmúlt 30 évben az erdősítések ellenére is közel 200 millió hektár erdőt vághattak ki, azonban apró pozitívumként lehet értékelni, hogy az elmúlt időszakban lassult a pusztítás üteme, így Brazíliában is.
Egy egy igazán különleges térképrészlet: sokan nem gondolják, de Kína erdősítésében a világ legnagyobbjai közé tartozik. Ezzel szemben Afrika és Dél-Amerika legnagyobb részére az erdőirtások a jellemzőek.
Forrás: Visual Capitalist
Ami azonban mindenképp félelemre ad okot, az az a tény, hogy az alapvetően szénmegkötésen alapuló erdők egy része, így például Amazónia egyes területei eredeti funkciójukat elvesztve immár szénforrásnak számítanak, nemhogy fékezve, hanem fokozva a klímaválságot.
A több nemzetközi szervezettel, így például az ENSZ-szel vagy az Európai Bizottsággal is együttműködő Re-green the planet program a fentiek mellett további kockázatokat vázol fel, amelyek összefügghetnek az erődirtásokkal.
Ezek közül talán az egyik legmeghökkentőbb észrevétel az, hogy az erdőirtások következtében súlyos megbetegedések, járványok alakulnak ki.
A Re-green arra hívja fel a figyelmet, hogy az erdőfogyatkozás következtében egyre több vadállat kerülhet kapcsolatba emberekkel, melyek komoly fertőződéseket eredményezhetnek. Emellett kitérnek arra is, hogy erdőirtott területeken 300-szor nagyobb valószínűséggel lehet megbetegedni maláriától, mint erdős területeken.
A cikk kiemeli azt is, hogy az erdőirtások számos természeti katasztrófát is kiválthatnak, így például földcsuszamlásokat. Példaként említik, hogy a 90%-ban erdőirtott Haitin nem számítanak kivételes jelenségeknek a halálos földcsuszamlások, mivel a gyökerek már nem tartják meg a vizet a tengerszinten fekvő településeken. A világ más, az erdőirtás által különösen érintett régióiban, ahol gyakran fordulnak elő hurrikánok, az erdők már nem jelentenek természetes védelmet a cunamik és ciklonok ellen.
Végül érdemes megjegyezni, hogy az ivóvíz esetében az erdő segít a talajvízszintek feltöltésében. A Re-green emlékeztet, hogy az ivóvizek háromnegyede erdős területek vízgyűjtőiből származik, melyek kiirtása az ivóvízhez való hozzáférés lehetőségét csökkentheti.
Mit hoz a jövő?
A klímaváltozás elleni küzdelem ma már központi szerepet játszik a mindennapi életünkben, minket is arra bátorítanak, hogy legyünk környezettudatosak, ott próbáljuk óvni a természetet, ahol csak lehet: ha tudjuk, mellőzzük a gépjárműhasználatot, hasznosítsunk újra, korszerűsítsük lakásainkat energetikailag. Azonban ki kell emelni, hogy ennél is fontosabb szerep jut a vállalatoknak, a nemzetközi szervezeteknek, az államoknak.
Az év végén Dubajban megrendezésre kerülő ENSZ-klímacsúcs bonni előfórumán még a programtervet sem sikerült elkészíteni, holott sokan a decemberi ülést tekintik a 2015-ös párizsi csúcs után a legjelentősebb klímakonferenciának. A hírek szerint komoly viták várhatóak, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokat illetően.
Mindez azért is aggodalomra adhat okot, mert ahogy a fenti példák is mutatják, a klímaváltozás miatt BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL NAGYON KOMOLy kihívásokra kell felkészülnünk. (Portfolio)
