Az országunkban nagy hagyománya van az informatív közéleti kérdésekkel foglalkozó találkozóknak.
Ilyen például a Lakiteleki találkozó vagy a nemrég újra meghirdetett Farkasházy Tivadar nevével összenőtt Balatonszárszói találkozó.
Azonban ezekre a találkozókra önkényes alapon kaptak meghívót a jelöltek és csupán a már – a számukra – méltó emberek vehettek részt, akik már valamit letettek arra a bizonyos asztalra, amit még soha senki nem látott.
Így a Közéleti Ifjúsági Találkozó azt tűzte ki céljának, hogy a közélet iránt érdeklődő, aktív fiatalokat gyűjtse össze az országból és véleménycserével, minden oldaltól függetlenül beszélgessünk, vitázzunk, játszunk és - elsőnek még csak kicsibe – jöjjünk rá, hogy gondolkozik a másik és milyen Magyarországot szeretnénk magunknak.
Ahogy a megnyitón Katona Illés László mondta, a program egyik szervezője:
Azt gondoljuk, hogy nekünk, a mi generációnknak, küldetése van […] A táborral az volt a célunk, hogy olyan beszélgetéseket, olyan vitákat generáljunk, olyan játékokba helyezzük magunkat, ahol megtudjuk tapasztalni azt, hogy habár különböző dolgokat gondolunk, de mégis vannak dolgok, amik közösek bennünk, mégis tudunk közös célokat szabni ennek az országnak
A Facebook eseményen több mint 86 ember érdeklődött és jó részük el is jött, megannyi helyről, megannyi véleménnyel, megosztani azokat.
A Találkozóra bárki jelentkezhetett, aki 16-25 éves korba tartozik és a szervezők is ugyanaz a korosztály volt, így saját kortársaiknak szervezték meg a programokat, ezzel nagyon bensőséges és segítőkész csapat alakult ki.
Az első nap koncepciója a minőségi véleménycsere volt, amelyet különböző vitaverseny győztesei tartottak, többnyire szimulációval, elméleti és gyakorlati tanácsokkal, majd este pedig a Partizán csatorna inspirálta Közgyűlést tartottak a tudatos bódulatról, ezzel már megalapozva az estét, amelynek nem-hivatalos része legalább annyira volt inspiráló, mint a napközbeni programok.
Hajnalig tartó viták után elkezdődött a második nap.
A második napon egy beszélgetés volt a hatalom természetéről, majd pedig egy kérdőívet tölthettek ki a résztvevők, amely Bíró-Nagy András és Szabó Andrea közös felmérése alapján készült, amelyben az a V4 országainak fiataljainak politikai véleményét kérdezték meg.
Majd az itt megszerzett tudást hasznosíthatták az egész délutánt lefedő mintaparlamentben, ahol mindenki fiktív pártokba rendeződött és olyan javaslatokat kellett megfogalmazni, amivel motiválnák a magyar fiatalokat, hogy itthon maradjanak.
Majd este pedig egy levezető kvíz volt, ahol a rendszerváltás utáni kampánykultúrát ismerhették meg a résztvevők, egy játékos kvíz során.
Majd utolsó nap délelőtt pedig csapatokban rendeződtek a résztvevők és minden csapat egy fiktív civilszervezetet kapott, amelynek az identitását kellett kitalálniuk, majd egy fiktív tüntetésen 5 perces szónoklatban bemutatni azt és megvédeni a szervezetet egy TV műsorban.
A szervezett programok nagyon összekovácsolták a résztvevőket, de ennél jobban is összekovácsolták őket az esti beszélgetések, ahol rendkívül izgalmas, de asszertív beszélgetések folytak.
A Találkozó tehát egyszerre sikeredett szórakoztatóra, kapcsolatteremtőre és szellemileg tartalmasra, több résztvevő is mondta, hogy ez a pár nap alatt úgy érezte magát, mintha több heti egyetemi tananyagot sajátított volna el, játékos formában.
Így összességében hatalmas sikerrel zárult a Közéleti Ifjúsági Találkozó, megmutatta, hogy a fiatalok, bármennyire is máshogy gondolkodnak a világról, akkor is szeretnék megérteni a másikat és a közös pontokat keresni. A rendkívül inspiráló hétvége után meggyőződhettek a szervezők, hogy hagyományt szeretnének indítani és jövőre is lesz Találkozó. (Reaktor)
