Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Új ellenséget talált Szijjártó Péter a geopolitikai harcában

Gazdaság
2023.10.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
64

Bulgáriát korábban még megbízhatónak tartotta.

Bulgária magas adót vetne ki a Magyarországra és Szerbiába irányuló orosz földgáz tranzitjára – a lépést ellenségesnek minősítette a szerb és a magyar kormány is. Szimbolikus, hogy a szerb-magyar közös közlemény kiadásakor Orbán Viktor és Aleksandar Vucic épp Pekingben egyeztettek Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Magyarország egyre inkább magára marad az unióban, miközben a kormányközeli Magyar Nemzet Washingtont sejti a bolgár lépés hátterében.

Az Oroszországból származó földgáz tranzitjára kivetett adóról szóló bolgár döntés ellenséges lépés Magyarországgal és Szerbiával szemben

– kedden ezzel a címmel jelentetett meg a magyar és a szerb külügyminiszter közös kommünikét. „Ez az új bolgár intézkedés veszélyezteti Magyarország és Szerbia energiaellátásának biztonságát. Az Európai Unió nem alkalmaz szankciókat az Oroszországból induló földgázszállításokkal szemben, ezért a bolgár miniszterelnök erre vonatkozó érvelése teljességgel helytelen. Ez a döntés ellentétes az európai szolidaritással is, hiszen egy EU-tagállam és egy tagjelölt ország energiabiztonságát veszélyezteti. Magyarország és Szerbia összehangolja fellépését és nem hagyja megválaszolatlanul ezt az ellenséges bolgár döntést” – hangsúlyozza a Sinisa Mali szerb miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter által jegyzett közös közlemény.

A bolgár Dnes.bg portál írása szerint Bulgária október 13-án vezetett be különadót a területén keresztül továbbított és szállított orosz földgázra. Az újság idézi Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter válaszát a magyar-szerb kommünikére. Vaszilev leszögezte:

az intézkedés célja nem az volt, hogy Magyarország és Szerbia számára megdrágítsák a földgázt, hanem hogy kevésbé nyereségessé tegyék a Gazpromnak, hogy Bulgárián át szállítsa az energiahordozót.

„Az új adó teljesen összhangban van az EU céljaival, miszerint csökkenteni kell a függőséget az orosz fosszilis fűtőanyagoktól” – fogalmazott Vaszilev, hozzátéve: a gáz árát egy adott ország számára a leszállítás helyszíneként megjelölt ponton érvényesítik, illetve határozzák meg a szállítási szerződések. Ez Magyarország esetében Kiskundorozsmát jelenti. A bolgár pénzügyminiszter tehát arra utalt, hogy az új szófiai adót nem a fogadó országoknak, hanem a Gazpromnak kell megfizetnie, éppen addig a pontig, amíg el nem éri a célországot az orosz gáz. Így ez a bolgár intézkedés szerinte nem befolyásolja a fogadó országok árszintjét. „Ez csak a Gazprom nyereségét csökkenti” – jegyezte meg. A miniszter elmondta, hogy szófiai kormány tájékoztatta Brüsszelt a változásokról.

Vaszilev arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gazprom tavaly tavasszal, az ukrajnai háború megindítása után leállította a Bulgáriába irányuló földgázszállításokat. Oroszország 2008–2009 telén egyszer már elzárta a gázcsapot, akkor is egy Ukrajnával folytatott vita miatt. A bolgár pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy amikor a Gazprom tavaly leállt a szállításokkal, Szófiának 24 órán belül volt terve, és azóta Törökország és Görögország felé nyitottak, Görögország irányába új földgáz-összeköttetést teremtettek, egyúttal növelték a szállítási kapacitásokat Szerbia és Románia felé.

A bolgárokat keményen és példátlan hangnemben elítélő magyar-szerb közös kommüniké háttere, hogy a két ország csúcsvezetői, Orbán Viktor magyar kormányfő és Aleksandar Vucic szerb államfő a nyilatkozat kiadásakor éppen Kínában tárgyaltak. Ennél sokkal nagyobb és sokkal negatívabb nemzetközi visszhangot keltett, hogy a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozott Pekingben.

Hszi Csin-ping Pekingben nem győzte „régi barátjának” nevezni Orbán Viktort, Vlagyimir Putyin pedig Magyarországot dicsérte a kínai fővárosban. Szimbolikus jelentőségű, hogy az EU- és NATO-tag Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter szintén Pekingben tárgyalta meg Sinisa Malival, a NATO-n kívüli és csupán EU-tagjelölti státusszal rendelkező Szerbia illetékesével a Bulgáriát elítélő közlemény szövegét. Szögezzük le:

Bulgária NATO- és EU-tagállam. Semmilyen komolyabb vita nem merült fel Szófia és Budapest között az elmúlt években. Bulgária képviselői az unió és az észak-atlanti védelmi szövetség bármelyik testületében elérhetők lennének a magyar diplomácia számára.

Közben a szerb ellenzéki lap, a Danas leszögezi, hogy Kína és Oroszország Szerbia egyik legfőbb fegyverszállítója, méghozzá akkor, amikor Koszovó kapcsán kiéleződtek a délkelet-európai térségben a feszültségek. Mindez pedig a Nyugat és a régió számára is komoly biztonságpolitikai problémákat jelent. A cikk szerint Belgrád egyre inkább kezd távolodni az Európai Uniótól, és az a szabadkereskedelmi szerződés, amelyet most Pekingben kötöttek a szerbek Kínával, várhatóan érvényét vesztené, ha déli szomszédunk esetleg csatlakozhatna az EU-hoz. Ez az új egyezmény ugyanis szembe megy az uniós gazdaságpolitikával.

Szerbia elnöke egyébként megszólalt az orosz gáztranzit Bulgária általi megadóztatása kapcsán is. Vucic elmondta, hogy Rumen Radev bolgár államfőhöz fordul majd, hogy tárgyaljanak a kérdésről. „Ez számunkra hatalmas probléma” – fogalmazott, hozzátéve, hogy drasztikusan megdrágítaná a gáz árát Szerbiában.

Geopolitikai szemszögből nézve még érdekesebb, hogy az Orbán-kormányhoz közeli Magyar Nemzet szerint az USA állhat a bolgár lépés, az orosz gáz tranzitdíjának megadóztatása hátterében. Az „Amerikai nyomásra büntetné Magyarországot Bulgária” című cikk szerzője, Tütünkov Jordán szerint Szijjártó Péter már a néhány nappal korábbi, moszkvai látogatása során élesen bírálta Bulgáriát, „amiért kihirdetésre vár egy olyan törvény, amely lényegesen megdrágítaná a Magyarországra tartó gázszállításokat, sőt, külügyminiszterünk szerint nem zárható ki a Bulgárián áthaladó gázszállítás esetleges leállása” sem. A lap megállapítja: „Nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat amerikai nyomásra született. A javaslat kilátásba helyezte, hogy amennyiben a megemelt orosz tranzitdíjat nem fizetik be, akkor elzárják a gázcsapot.” Ennek alátámasztására a lap idézi Georgi Markov egykori alkotmánybírót, korábbi képviselőt, aki egy interjújában arról beszélt: „nyilvánvaló, hogy amerikai diktátum alapján akarjuk büntetni Alekszandr Vucicot és Orbán Viktort, ráadásul Denkov miniszterelnök nem tájékoztatta őket, hogy szankcionáljuk őket.” Markov neve Magyarországon is ismert, hiszen Az Orbán-jelenség címmel dicsőítő könyvet is írt a Fidesz vezetőjéről.

A Magyar Nemzet azt is felidézi, hogy Szijjártó a pekingi látogatása előtti napokban, Moszkvába érkezve  kijelentette:

Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Hogy egy európai uniós tagállam veszélyeztesse egy másik európai uniós tagállam földgázellátását, az egészen egyszerűen ellentétes az európai szolidaritással, az európai szabályokkal.

Tütünkov óvatosságra is inti Bulgáriát: a bolgár törvénytervezetet szerinte „egyelőre még nem hirdették ki”, ám elfogadása „nagyon kockázatos lenne Bulgária számára, hiszen Magyarország meghiúsíthatja a balkáni ország legfőbb vágyát, a schengeni övezethez való csatlakozását”.

A szerb és a magyar kritikákra válaszul a bolgár „nyugatos” pártszövetség, a nagykoalíciós kormányt támogató PP-DB parlamenti képviselője, Venko Szabrutev viszont azt mondja: „Bulgária maga határozza meg, hogy mekkora adót (tranzitdíjat) vet ki a területén áthaladó gázra. A csővezeték bolgár, és mi határozzuk meg, hogy milyenek lesznek a tranzitdíjak. Magyarország és Szerbia keressenek alternatívát. Ez annak az államnak a joga, amely a csővezeték tulajdonosa.”

Szabrutev szerint amúgy összeurópai politika is, hogy többek között a földgáz és az olajtermékek eladásából származó bevételeket csökkentsék. „Tagjai vagyunk a nagy európai családnak, amely nem akarja a háborút Ukrajnában” – jegyezte meg, hozzátéve: az Oroszország által Bulgáriának fizetett tranzitdíjak „borzalmasan alacsonyak.” A törvénymódosítást a bolgár parlament már elfogadta, az új, megemelt tranzitdíjak október 13-a óta érvényben vannak, és ezt a bolgár állami közlönyben is publikálták.

De miről is van szó a bolgár lépés hátterében? A 24.hu már röviden beszámolt az ügyről a G7 gazdasági hírportál összefoglalója alapján. Eszerint a „Gazprom profitját védte Szijjártó Péter”, amikor Moszkvában kikelt a bolgár adóemelés ellen.

A bolgár parlament által több olvasatban tárgyalt törvénytervezet szerint az országon átszállított orosz gáz után megawattóránként 20 leva (nagyjából 4000 forint) extra tranzitdíjat kell fizetni. A G7 rámutat, hogy a jogszabály ugyan nem tűnik EU-konformnak (problémás, hogy láthatóan célzottan egy piaci szereplőre vetik ki), ám – Szijjártó Péter moszkvai nyilatkozataival szemben – nem a magyar gázellátást veszélyezteti, hanem az oroszokat sarcolja meg. Vagyis, ha a bolgár lépést kritizálta a külgazdasági és külügyminiszter, akkor tényleg az oroszok profitját védte.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy tranzitdíjat mindenhol kérnek a gázvezetékek használatáért, de a bolgár extraadó valóban kiugróan magas. Márpedig a Magyarországra importált orosz földgáz jelentős része Bulgárián keresztül, a déli útvonalon érkezik, így az új adó jelentősen megdrágíthatná a gáz Magyarországra szállítását. Kérdés, hogy ebből a költségemelkedésből a Gazprom mennyit próbálna érvényesíteni az áraiban.

A jelenlegi, Oroszországból Magyarországra behozott orosz gáz mennyiségét alapul véve a Portfolio számításai szerint az új bolgár adó összege 148 milliárd forintra rúgna.

Csakhogy az intézkedés valójában nem a magyar energiaellátást veszélyezteti, hanem az oroszoknak okoz jelentős többletkiadást. A G7 forrásai szerint ugyanis az MVM és az orosz állami Gazprom szerződése értelmében a szerb-magyar határnál van az átadási pont, azaz az ágazati gyakorlat szerint odáig minden költséget az eladó áll. Ezt megerősítette a 24.hu-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő szakértő is. Magyar részről elvileg irreleváns, hogy mennyibe kerül a bolgár tranzit, hiszen annak megfizetése a Gazprom feladata.

Igaz, az oroszok dönthetnek úgy, hogy nem fizetnek, és ez esetben a bolgárok lezárhatják a vezetékeket, ami magyar szempontból is komoly gond lenne.

A magyar félnek azonban ekkor sem a bolgárokkal, hanem a Gazprommal lenne vitája, hiszen az orosz cég nem teljesítené a szerződéses kötelezettségét.

A Portfolio egy kicsit másképp látja a helyzetet. A lap elemzése szerint az új bolgár adó alanya a bolgár gáztranzit cég, a Bulgartransgaz lenne. Ezt a plusz adót a hálózatüzemeltető átterhelheti vagy a Gazpromra, vagy a vevőre, amely Magyarország esetében az MVM CEEnergy. Jogilag a magyar állami MVM CEEnergy és az orosz Gazprom áll szerződésben egymással, így a Bulgartransgazra kirótt új adó látszólag nem érinti ezt a szerződést, de a Portfolio szerint

életszerű azt feltételezni, hogy a bolgár cég az adót áthárítja az oroszra, és innentől kezdve az a nagy kérdés, hogy a Gazprom mit tesz.

A 24.hu-nak egy névtelenséget kérő szakértő azt mondta, amennyiben valóban a Magyar Nemzet által sugallt amerikai hatás érvényesült a bolgár döntések hátterében – és nem például a bolgár költségvetésben tátongó lyukak, azaz a büdzsé magas deficitje –, akkor Ukrajna esetleges szerepe is felmerül. Ha ugyanis nem Törökországon és Bulgárián keresztül érkezik az orosz gáz Magyarországra, akkor a másik útvonal Ukrajnán át vezetne. Vagyis a lehetséges amerikai érdek az ukrán tranzitdíjbevételek emelése lehetne, illetve az amerikai gázexport számára Európa szintén célpiac.

Ennek fényében érdekes egy augusztusi hír, mely szerint Szijjártó Péter a bolgár elnökkel, Rumen Radevvel egyeztetett, és ezek után azt mondta a magyar külügyminiszter:

egyetértettünk abban is, hogy az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás várható megszakadása igencsak megnöveli a bolgár-szerb-magyar szállítási útvonal jelentőségét.

Ám tudni kell, hogy Bulgáriában valójában nem Radev kormányoz, hanem egy inkább az elnökkel szembenálló nagykoalíció, amelyet a „nyugatosok” és a „bolgár Orbán”, azaz Bojko Boriszov pártjai alkotnak, és amelynek elsődleges célja az euró mielőbbi bevezetése, valamint a schengeni övezethez való csatlakozás felgyorsítása. Ezért nyugatos törekvések jellemzik most az amúgy a populizmusra igencsak hajlamos Boriszovékat is, míg az oroszok iránt megértőbb Radev elnök kiszorult a bolgár politika főáramából. Így vele alighanem hiába egyeztetett Szijjártó Péter.

Jelenleg Magyarország valóban Bulgárián át, a Török Áramlat nevű, a Fekete-tenger alatt húzódó vezeték bulgáriai folytatása révén kapja a gáz jelentős részét. A Török Áramlat építéséhez és működtetéséhez korábban komoly amerikai és holland technológiát és know-how-t használtak fel, most viszont – elsősorban amerikai, és nem az uniós szankciók miatt – az oroszok kénytelenek üzemeltetni ezt csővezetéket. Feltehetően komoly erőfeszítéseket kell azonban a Kreml szakértőinek tennie ahhoz, hogy a nyugati technológiát működésben tudják tartani.

Azt is fontos tudni, hogy az orosz Gazprom úgy próbálja most Magyarországot és Szerbiát Bulgárián és Törökországon át ellátni gázzal, hogy maga az orosz földgázcég Bulgáriát nem hajlandó földgázzal ellátni.

Az EU már akkor is orosz zsarolásról beszélt 2022-ben, amikor a Gazprom elkezdte csökkenteni a Lengyelországnak és Bulgáriának szállított gáz mennyiségét. Majd a Gazprom tavaly áprilisban bejelentette: leállítja a szállítást a balkáni országnak.

Érdekes, hogy Szijjártó idén januárban még megbízható partnernek nevezte Bulgáriát az orosz gáz továbbításában. Sőt, az akkori szófiai látogatásakor kiderült, hogy a paksi atomerőmű fűtőelemeinek szállításában is kulcsszerepe van Bulgáriának. A várnai kikötőből ugyanis Romániát át hozzák Magyarországra a radioaktív energiaforrást. Erre azért van szükség, mert az EU-szankciók ellehetetlenítették a fűtőelemek légi szállítását Oroszországból Paksra.

Mindez mutatja, hogy a magyar kormány és különösen Szijjártó hiába hangsúlyozza annyit, hogy az orosz energiaforrások Magyarországot segítik az energiafüggőség csökkentésében, a szankciók által sújtott Oroszországból csak több országon keresztül tudjuk megszerezni a gázt, ha nem akarunk Ukrajnán át importálni. Sőt, még Paks „üzemanyaggal” való ellátásakor is több országtól függünk. Így különösen érdekes, hogy éppen a napokban Pekingben ismételte meg Szijjártó:

Tetszik vagy nem, magyar-orosz együttműködés nélkül hazánk energiaellátásának biztonsága nem lenne garantálható.

(24.hu)

Címlapkép forrása: Szijjártó Péter Facebook-oldala
bulgária
energia-ellátás
földgáz
Gazprom
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.10.21. - 11:13
64
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Erős szél és többórás napsütés várható

    Erős szél és többórás napsütés várható

  • Spórolós lesz az idei karácsony: mindössze ennyit terveznek ajándékra költeni a magyarok

    Spórolós lesz az idei karácsony: mindössze ennyit terveznek ajándékra költeni a magyarok

  • Lantos Csaba titkos üzletére derült fény egy ciprusi szivárogtatásból

    Lantos Csaba titkos üzletére derült fény egy ciprusi szivárogtatásból

  • Felcsúton már minden van, de ha valami mégse lenne, akkor az megépül

    Felcsúton már minden van, de ha valami mégse lenne, akkor az megépül

  • 93 év után végleg leáll a Nitrogénművek, Bige László cége, Magyarország egyetlen műtrágyagyára

    93 év után végleg leáll a Nitrogénművek, Bige László cége, Magyarország egyetlen műtrágyagyára

  • Alekszej Lihacsov és Szijjártó Péter paksi tárgyalásai

    Alekszej Lihacsov és Szijjártó Péter paksi tárgyalásai

  • Országos felméréssel zárult a Volánbusz Ha megütöd, leülöd! figyelemfelhívó kampánya

    Országos felméréssel zárult a Volánbusz Ha megütöd, leülöd! figyelemfelhívó kampánya

  • 7. cikkelyes eljárás: mélységesen csalódtak az EP-képviselők, hogy az Orbán-kormányra meghallgatás helyett csak véleménycsere vár

    7. cikkelyes eljárás: mélységesen csalódtak az EP-képviselők, hogy az Orbán-kormányra meghallgatás helyett csak véleménycsere vár

  • Szövetségeseket toborzott Kína, hogy megdöntsék az USA uralmát: hogy állnak az esélyek a dominanciáért vívott harcban?

    Szövetségeseket toborzott Kína, hogy megdöntsék az USA uralmát: hogy állnak az esélyek a dominanciáért vívott harcban?

  • L. Ritók Nóra: “Politikai ponerológia”

    L. Ritók Nóra: “Politikai ponerológia”

  • Durva átverés itthon téli gumik miatt

    Durva átverés itthon téli gumik miatt

  • Mészáros Lőrinc felfedheti, amit eddig csak sejteni lehetett

    Mészáros Lőrinc felfedheti, amit eddig csak sejteni lehetett

  • Nagyvárad négy-öt vasút(villamos) vonalat villamosít és felújít a vásárhelyi árából

    Nagyvárad négy-öt vasút(villamos) vonalat villamosít és felújít a vásárhelyi árából

  • Országos leállást rendelhet el Orbán Viktor: bezárnak a hivatalok, nem lehet ügyeket intézni sem

    Országos leállást rendelhet el Orbán Viktor: bezárnak a hivatalok, nem lehet ügyeket intézni sem

  • Hogy fideszesedett el az Index?

    Hogy fideszesedett el az Index?

  • A Fidesz úgy akarja védeni a magyar szuverenitást, hogy ellenzékben még a német jobboldal pénzügyi köldökzsinórján lógott

    A Fidesz úgy akarja védeni a magyar szuverenitást, hogy ellenzékben még a német jobboldal pénzügyi köldökzsinórján lógott

  • Holtan találták Donald Trump testvérét

    Holtan találták Donald Trump testvérét

  • Az AUR ideológiájában az összes divatos nemzetközi konteó fellelhető piros-sárga-kékre festve

    Az AUR ideológiájában az összes divatos nemzetközi konteó fellelhető piros-sárga-kékre festve

  • Eltüntették a hajléktalanokat San Francisco utcáiról a kínai elnök miatt

    Eltüntették a hajléktalanokat San Francisco utcáiról a kínai elnök miatt

  • Alföldi Róbert: Nem az a fontos most, ki mikor mondott le

    Alföldi Róbert: Nem az a fontos most, ki mikor mondott le

  • Új autóúttal gazdagodik a héten Magyarország

    Új autóúttal gazdagodik a héten Magyarország

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element