Soros György támogatása csak az induláshoz kellett, Orbán Viktor pártja máig törleszt is a németeknek, de ma nyújtja be azt törvényjavaslatot, amely bűncselekménynek minősíti, ha egy párt külföldről támogatást fogad el.
2008-ban, hosszú ellenzékiségének hetedik évében annyira rosszul állt a Fidesz és a köré csoportosuló szervezeti holdudvar anyagilag, hogy veszélybe került a jobboldali nyilvánosságban már akkor is meghatározó eseménynek számító kötcsei piknik lebonyolítása.
A német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung (KAS) azonban a zsebébe nyúlt, és mintegy 1,1 millió forinttal kisegítette a magyar testvérpárt ikerszervezetét, a rendező Polgári Magyarországért Alapítványt. A mából nézve az eset és az összeg is nevetségesnek tűnik, akkoriban viszont még a Fidesz és Kötcse is a mostaninál lényegesen kisebb lábon élt, a támogatás létfontosságúnak bizonyult.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert a Fidesz épp ma készül benyújtani a parlamentnek a szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslatot.
A tervezetről Kocsis Máté frakcióvezető beszélt először még szeptemberben, akkor azt mondta, ezzel szeretnének „borsot törni” a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és „dollárpolitikusok” orra alá. Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón pedig azt mondta, bűncselekménnyé minősítik, ha egy párt külföldről fogad el támogatást, és létrehoznak egy külön hatóságot is ennek figyelésére.
Az említett pikniknek egyébként volt egy másik emlékezetes mozzanata is: Pokol Béla jogászprofesszor (2011-2023-ig ciklusokon át alkotmánybíró a Fidesz jóvoltából) és Dux László szegedi biokémikus professzor (a 2010-es kormányváltás után az Orbán-kormány felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára) vitatkozott azon, hogy hol a civilek helye a politikában. Pokol azt képviselte, hogy „a politikai és a civil kategória élesen el kell váljon egymástól, a civil ne beszéljen bele a politikába”, Dux szerint viszont az az évi tavaszi „szociális” népszavazás sikere éppen azzal a tanulsággal szolgált, hogy „a civileknek hallatniuk kell hangjukat a közéletben, s komoly nyomásgyakorló tényezőként léphetnek föl”. Mint tudjuk, rövid távon Dux álláspontja győzött – a Fideszt csak akkor kezdte el zavarni a civilek részvétele a közéletben, amikor (nagyjából 2014-től) bennük látta meg a politikát hegemonizálni kívánó törekvéseinek egyik akadályát.
Ami a Fidesz-érdekkör külföldről történő finanszírozását illeti, a 2008-as eset nem a kivétel volt, hanem a szabály: a jelenlegi kormánypárt pártalapítványa (és így áttételesen maga a Fidesz is) egyebek mellett a CDU és a CSU pártalapítványainak pénzügyi köldökzsinórján lógva vészelhette át az ellenzéki éveket.
Konrad-Adenauer-Stiftung. 2004: 20 000 euró, 2005: 20 000 euró, 2006: 20 000 euró, 2007: 30.000 euró, 2008: 30 000 euró, illetve 1 106 544 Ft (a kötcsei találkozó támogatása), 2009: 30 000 euró, 2010: 30 000 euró, illetve 3 000 000 Ft (a 2010. május 30-i Kötcsei találkozó támogatása) – ez szerepel a Polgári Magyarországért Alapítvány honlapján, miközben ugyanott visszatérően felbukkannak (esetenként sokmilliós) KAS-támogatások további magyarországi pártközeli rendezvények címén is.
Rendszeresen kapott külföldi dotációt a Fidesz és a KDNP pártalapítványa a jelzett időszakban a másik német jobboldali párt, a bajorországi CSU alapítványától is. Ezt a tényt a Hanns Seidel Stiftung (HSS) képviselői is elismerték a lapunk kérdésére küldött válaszlevelükben:
„Az alapítványokkal (egyrészt a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal, másrészt a Barankovics Alapítvánnyal) való együttműködés keretében 2003 óta szelektív jelleggel került sor olyan közös rendezvényekre, amelyeken a HSS például a tolmácsok, a terembérlés vagy az étkeztetés költségeit fedezte”.
Azt is hozzátetté, hogy a 2002 és 2012 közötti időszakra vonatkozó részletek nem rekonstruálhatók, mivel a vonatkozó dokumentumok már nem állnak rendelkezésre. Ugyanezzel érvelt kérdésünkre a Konrad Adenauer Stiftung is, nem kibontva az igazság minden részletét. Az általunk megkérdezett szakértő szerint a német adószabályok valóban csak 10 évig teszik kötelezővé a számlák megőrzését, ez azonban nem jelenti azt, hogy egy pártalapítvány utána megsemmisíthetné a külföldre folyósított támogatások nyilvántartását.
Az Orbán-kormány jelenlegi véleménye szerint azért megengedhetetlen a politikával foglalkozó magyar szervezetek külföldi támogatása, mert így a külföldiek egyrészt beavatkozhatnak a magyar politikai döntésekbe, másrészt bizonyos ellentételezésekre tarthatnak igényt a pénzadomány fejében. Minderre bőségesen találhatunk példát – szintén az Orbán-kormánynál.
Magyarország volt az egyetlen EU-tagország, ahol a német Volkswagen-csoportnak semmilyen számonkéréssel nem kellett szembenéznie a 2015-ös dízelbotrány után, sőt, a hamis adatokkal megnyert közbeszerzéseket sem törölték, és az importőrt sem szankcionálták, az erre vonatkozó ismétlődő ellenzéki javaslatok ellenére (annak dacára sem, hogy a hamis adatokat szolgáltató motorok közül minden negyedik Magyarországon készült).
A botrány nyomán az EU-ban megpróbálták szigorítani a gépkocsik károsanyag-kibocsátásának ellenőrzését, de a javaslatot – a többi között az Orbán-kormány segítségével – végül addig gyengítették, amíg az értelmét vesztette. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyíltan ki is mondta 2018-ban egy németországi tárgyalása során: Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.
A német autóipar magyarországi cégei 2010-től máig ezermilliárdos nagyságrendű támogatást kaptak közvetlen dotációk és adókedvezmények formájában (mint a G7 megírta, az Audi négyszer annyi támogatást kapott a munkahelyek arányában Magyarországon, mint Németországban). De nem csak a német járműgyártásnak törleszt gálánsan a „szuverén” Orbán-kabinet: sokak számára meglepő módon, látható magyar érdek nélkül mindig leszavazza például az uniós fórumokon azoknak a hormonkárosító, rákkeltő vegyszereknek a korlátozását is, amelyeknek a legnagyobb gyártója a német Bayer. (Népszava)