A jelenlegi tájékoztatási szerint 15 magyar van a Gázai övezetben – a külügy folyamatos egyeztetésben van az evakuálásuk kapcsán.
Jelenleg 15 magyar állampolgár tartózkodik a Gázai övezetben – közölte a hvg.hu megkeresésére Paczolay Máté. A külügyi szóvivő elmondta:
a magyarok, akikkel a külügy folyamatos kapcsolatban van, rendkívül nehéz helyzetük ellenére épségben vannak.
Ugyanakkor hozzátette: a biztonsági körülmények miatt többször is tartózkodási helyet kellett változtatniuk az elmúlt napokban.
A szóvivő szerint a környező nagykövetségek folyamatosan vizsgálják az evakuációs lehetőségeket, és „minden számításba vehető nemzetközi partnerrel” egyeztetnek magyarok kimenekítése érdekében. (Propeller)
Mi is az a Gázai övezet?
A Gázai övezet térképe. - Forrás: Wikimedia Commons
A Gázai övezet hivatalosan Palesztina része, Ciszjordánia mellett a másik területi egysége, de a két rész nem határos egymással. A zsidó állam az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el Egyiptomtól Gáza városát és környékét, de 2005-ben az izraeli katonák és mintegy 7000 zsidó telepes kivonult az övezetből.
A 2006 ELEJÉN, MINDEDDIG UTOLJÁRA MEGTARTOTT PALESZTIN VÁLASZTÁSOKON A SZÁMOS ORSZÁG ÁLTAL TERRORSZERVEZETNEK TARTOTT HAMÁSZ (ISZLÁM ELLENÁLLÁSI MOZGALOM) GYŐZÖTT GÁZÁBAN, ÉS 2007 ÓTA VEZETI A TÉRSÉGET.
A Hamász konfliktusban áll a palesztinok másik nagy pártjával, a Fatahhal (Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom), melynek vezetője Mahmúd Abbász, aki egyben a Palesztin Hatóság vezetője is. A Fatah és a Hamász közötti konfliktus miatt azonban a Gázai övezetben a hivatalos palesztin vezetésnek gyakorlatilag nincs fennhatósága.
Gáza a legrégibb ismert városok közé tartozik, mintegy 5000 éves lehet, és már Mózes I. könyvében, a Teremtés Könyvében is említésre kerül. Állt egyiptomi, filiszteus, majd zsidó uralom alatt, később nagy birodalmak (asszír, perzsa, Nagy Sándor, szeleukida, római, bizánci) része lett. Az arabok 638-ban hódították el Bizánctól, azóta jórészt szunnita muszlim hitű arabok lakják. Az oszmán-török uralmat követően 1923-ban lett brit mandátumterület, majd 1948-ban egyiptomi megszállás alá került, míg az újjászületett zsidó állam el nem hódította 1967-ben.
A Gázai övezet ma az 500 ezres Gáza városából vagy Gázavárosból, valamint néhány másik településből áll.
A FÖLD EGYIK LEGSŰRŰBBEN LAKOTT RÉGIÓJA: NAGYJÁBÓL 2 MILLIÓ EMBER ÉL EGY 365 KM²-NYI (NAGYJÁBÓL KÉTHARMAD BUDAPESTNYI) TERÜLETEN,
de Gázaváros népsűrűsége ennél is jóval magasabb. Jelentős a népszaporulat és így a kiskorúak aránya, viszont nagy a munkanélküliség a fiatalok körében: 2019-ben 65 százalékos volt a 25 év alattiak között.
A helyhiányt növeli, hogy Izrael pufferzónát hozott létre az övezet határainál, ezzel még jobban lecsökkent a megművelhető földterületek aránya. Egyiptom 2007-ben lezárta határait Gáza felé, Izrael pedig teljes szárazföldi, vízi és légi blokád alatt tartja az övezetet. A palesztin lakosság időnként megpróbál kitörni a kerítéseken át, de a zsidó állam hadereje ezt rendszeresen megakadályozza. A Gázai övezetből mind kilépni, mind oda belépni rendkívül nehéz, a térség ezért nagyon nagy elszigeteltségben él. (Portfolio)
