Míg a közép-magyarországi régióban élők évente 36 kiló kenyeret esznek, a Dél-Alföld lakosai 58 kilót. Az élelmezési világnap alkalmából a Magyar Élelmiszerbank újabb méretes adomány.
„Egyik legfontosabb természeti kincsünk a víz – olyan, mint a levegő, amit belélegzünk. Alapköve a táplálkozásunknak és a mezőgazdasági termelésnek, ami több milliárd ember számára biztosít megélhetést. Az innovatív és hatékony vízgazdálkodási megoldásokba való befektetés létfontosságú, és a változásban, egy víztakarékos és ellenálló világ kialakításában, mindenkinek – kezdve a kormányoktól az egyénekig – szerepet kell játszania” – nyilatkozott Nabil Gangi, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda megbízott vezetője a szervezet, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Agrárminisztérium közös rendezvényén, amit az élelmezési világnap alkalmából szerveztek a Hősök terén.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pedig azt mondta, az élelmezési világnap kiváló lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet a legfontosabb kihívásokat jelentő témákra. Az európai és közép-ázsiai régiót érintő fő kihívások közé tartoznak a vízhiány, az éghajlatváltozás, a talajerózió és romló talajélet, valamint a termőföldvédelem és tulajdon rendszerek problémái. A vízbiztonság és a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében célunk a mezőgazdaság fenntartható, az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok várható hatásait előrejelző és azokkal lépést tartó fejlesztése. Ma, az élelmezési világnapon, az ENSZ FAO a világ 150 országában változatos programok révén hívja fel a figyelmet az élelmezés és a vízgazdálkodás kihívásaira.
A rendezvényen kiderült az is, hogy a FAO és az Élelmiszerbank idén már tizennyolcadik alkalommal indították útjára az adománykonvojt a Hősök teréről, ami a belvárost is érintve az Élelmiszerbank XVII. kerületi raktárához vezetett. A huszonegy kamionból és teherautóból álló kocsisor 50 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállított, többek között készétel konzerveket, margarint, tésztát, rizst, instant leveseket, lisztet és üdítőket. A 75 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban 13 ezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára.
Az élelmiszerpazarlás és vízhiány sajnos kéz a kézben járó jelenségek, amik világszerte tovább fokozhatják a nélkülözők nehézségeit. Amikor kidobunk egy ételt, akkor az előállításához felhasznált vizet is elvesztegetjük és a gazdák munkája is értelmét veszti. A Magyar Élelmiszerbank azért dolgozik, hogy felkutassa a gyártók, a kereskedők és a vendéglátóhelyek feleslegessé vált készleteit, például a lejáratközeli vagy csomagolási hibás termékeket. Évente kilencmilllió kiló élelmiszert mentünk meg a megsemmisítéstől
– mondta el Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke.
Mennyi kenyeret esznek a magyarok?
Szintén az élelmezési világnap alkalmából adott ki közleményt az gabonakutatással foglalkozó Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Ebből kiderül, hogy Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kiló kenyeret fogyaszt.
A Közép-Magyarországon élők ennél kevesebbet, évente 36 kilót, míg a Dél-Alföldön 58 kiló az átlag. A legfinomabb, ropogós héjú, belül puha kenyér hosszú érlelésű kovásszal készül, melyet akár 8-12 órát is pihentetni kell. Amilyen látványos a kenyerek közti minőségi különbség, annál kevesebben ismerik az alapanyagul szolgáló gabonák fajainak és fajtáinak sokszínű tulajdonságait - közölte az hétfői - október 16-i - élelmezési világnap apropóján az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), amely több mint nyolc éve foglalkozik ősgabonákkal.
A kutatások célja, hogy a kiváló biobúza megtermelésén túl az is lényeges, hogy a teljes ökológiai termékpálya, azaz az őrlés és a feldolgozás is magyar vállalkozásoknál valósuljon meg, valamint a helyben előállított biotermékekre rátaláljon a magyar vásárlóközönség és a gasztronómia. (mfor.hu)
