Csak szibolikus jelentőséggel bírhat, ha valahol győz az ellenzék, vagy konkrét hozadéka is lehet? A Republikon beszélgetésén polgármesterek vitáztak erről.
A 2022-es országgyűlési választás eredményei után már nemcsak az a kérdés, össze tud-e állni az ellenzék valamilyen formában, vagy hogy 2019 után képes-e nyerni legalább azokon a településeken, ahol először sikerült, hanem az is, hogy egyáltalán van-e értelme ellenzékből megnyerni egy önkormányzati választást a NER tizennegyedik évében, évek óta rendeleti kormányzás alatt élve és különféle célzott sanyargató intézkedésektől sújtva. Először persze lelőném a nem túl nagy poént: a kedden délután a Republikon által rendezett beszélgetésre meghívott négy városvezető – Kiss Ambrus budapesti általános polgármester-helyettes, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Nyitrai Klára bajai polgármester és Wittingfoff Tamás, Budaörs polgármestere – szerint van. Mivel valamiből élni is kell, választott polgármesterek nem is mondhatnának mást, de azért érdemes kifejteni kicsit a kérdést.
Nyitrai az önkormányzatok helyzetét a Gyaloggaloppban látható Fekete Lovaghoz hasonlította nyitásként, hozzátéve, hogy egyelőre még nem tudja, épp a lovag melyik állapotában vannak.
Évről évre tetemesebb hányadát fizetjük működésre a bevételeinket, egyre kevesebb jut fejlesztésre
– alapozta meg a jó hangulatot a Momentum politikusa. Kiss Ambrus a főváros részéről vitte tovább a vonalat, kiemelve, hogy az ő bevételeiknél már most többet kér vissza a kormány, ami miatt új taktikát kellett kitalálniuk (ennek lett az eredménye az egyelőre sikeresnek tűnő per, aminek köszönhetően egy ideig felfüggesztették Budapest szolidaritási hozzájárulásának befizetését).
Kiss Ambrus szerint fontos, hogy elmagyarázzák: az önkormányzat a hatalmi fékek utolsó eleme, ugyanis a többi nagyjából elveszett.
Nagyjából ezt támasztotta alá Wittinghoff Tamás is, aki azt emelte ki, hogy az önkormányzatiság lényege a közszolgáltatások biztosítása lenne, de a kormány államosította az iskolákat, elvitte a védőnőket, kicsavarta a kezükből a hulladékgazdálkodást, átvette az építéshatósági lehetőségeket, így az önkormányzatok ügyeskedésnek tűnő megoldásokkal tartják működésben a településeket.
Azt már a DK-s Niedermüller tette hozzá, hogy ameddig a vonzóbb területekről elvesz a kormány, az olyan nem tetsző feladatokat áttolja az önkormányzatra, mint a szociális ellátás, ami természetesen óriási terhet rak a helyhatóságokra. Niedermüller elmondása szerint az általa vezetett VII. kerületben ráadásul egy év ment el azzal, hogy konszolidálták a helyzetet, és hozzáláthattak az olyan munkákhoz, mint az önkormányzati lakások felújítása.
A régi motoros Wittinghoff úgy foglalta össze, a kormány célja az, hogy csak részleges szerepe maradjon az önkormányzatoknak minden fontos területen, ezeket alapszinten működtessék, kiemelve, hogy ezek jellemzően azok a területek ráadásul, amiről az állampolgároknak fogalma sincs, ki felel értük.
Nem könnyű a helyzete annak sem, aki kampányol: a moderáló Király Dávid is felvetette, milyen ellenszere lehet annak, hogy a Fidesz tulajdonképpen mindent megígér a választóknak cserébe azért, hogy rájuk szavazzanak. Úgy tűnt, a polgármesterek változó mértékben aggódnak: Nyitrai szerint az emberek 2019 előtt látták, a helyi Fidesz annyira képes, hogy rossz helyre húzzanak fel rosszul működő szökőkutat, miközben a város semmit nem fejlődött.
Kiss Ambrus szerint nekik ügyesnek kell lenniük, és az Európai Bizottságon keresztül elérniük azt, hogy a kormány egyeztessen a fővárossal. Mint mondta, ennek köszönhetően sikerült kilobbizniuk új CAF-villamosokat, trolikat is.
A legegyértelműbben Wittinghoff vázolta fel a bajt: „Mit lehet azzal a populista, jogállamisággal össze nem egyeztethető felvetéssel kezdeni, amikor a fideszes ellenfél azt mondja, hogy szavazzatok rám, mert akkor az államtól kaptok pénzt?” – tette fel a pontosított kérdést, majd hozzátette, hogy „amilyen helyzetben most az államháztartás van, egy Budaörs léptékű város úgysem fog több pénzt kapni”. Wittinghoff elmondta, Budaörs jelenleg a szabadság szigete, ahol lehet alkotni.
Az egyébként egy óránál hosszabb beszélgetés végére is valami ilyesmi maradhatott meg: egy önkormányzati választáson aratott győzelemnek valamiféle szimbolikus jelentősége is van azon túl, hogy legalább pár közszolga nem a teljesen zártan működő Fideszt képviseli. Nyiratit saját bevallása szerint az apró sikerélmények viszik előre, Wittinghoff további kihívásokat lát maga előtt 30 év polgármesterkedés után, Niedermüller pedig egy DK-stól elvárható módon jóval szimbolikusabb okot mondott arra, amiért újraindul: mert ez az ő hazája is, és nem engedné át azoknak, akik hazudnak, lopnak és gyűlölködnek.
Valószínűleg Niedermüller gondolata az egyetlen, amire 2024-ben is rácsatlakozhatnak a kevésbé fideszes szavazók: az önkormányzatiság lerohasztása után összességében tényleg főleg szimbolikus jelentősége van annak, hogy mondjuk ki Miskolc polgármestere, viszont ez az a szimbólum, ami a végén mégis csak azt üzeni ezeknek az embereknek, hogy nincsenek teljesen egyedül. Én legalább is ilyesmit következtettem ki a modern magyar történelem valószínűleg legkilátástalanabb kampánya előtti beszélgetéséből. (magyarnarancs.hu)
