Teljes erővel hárít a törvényhozás (svéd NATO-csatlakozás), és teljes erővel rombol Orbán (környezetvédelem). Mindkettő a dühöngő elmebaj kategóriába tartozik!
1./ Most azt találták ki, hogy azért nem tárgyalják ősszel a svédek NATO-csatlakozását, mert pár napja megjelent interjúban, vagy kiadványban valaki bírálta Magyarországot!
Kövér sajnálja a demokráciát nélkülöző svédeket, (mint annak idején Rákosi az amerikaiakat), és hogy megsértették a magyar embereket, Menczer pedig élhetetlen, agresszív Svédországot emleget, melynek nincs helye a NATO-ban, „nem érdemli meg, hogy fölvegyék”!
A röhej hármas az ügyben:
a./ már eleve nem is vették föl az országgyűlés őszi ülésszakának tárgysorozatába a ratifikálást (annak ellenére, hogy Kövér májusban mindenkit megnyugtatott, hogy ősszel megtörténik), jóval azelőtt kihagyták, hogy ez a bizonyos nyilatkozat elhangzott volna;
b./ másnap közölték, hogy ratifikálják a csatlakozást, ha a svéd miniszterelnök (kanosszát járva, mintha a vádaknak bármi alapja lenne, és bocsánatot kellene kérnie „a megsértett magyar emberektől”) Magyarországra jön (megtörve az átkot, hogy Orbánnal már csak különféle kaukázusi, és Kaukázuson túli hadurak, meg Meloni érintkezik), végül;
c./ tulajdonképpen Putyint szolgálva Orbán csakis maga alatt vágja a fát: kétoldalú (NATO-svéd) társulási szerződéssel, melynek hatályba lépéséhez nem kell a tagországok jóváhagyása, érdemben a svédek élvezhetik a szövetség minden előnyét, a magyar pattogás tehát sehová sem vezet, ellenben elmérgesíti a viszonyukat azzal a konzervatív/neonáci svéd kormánnyal, melynek megalakulását örömmel fogadták. Most rosszabb a két ország viszonya, mint a szociáldemokrata svéd kormány idején volt.
2./ Született egy rendelet, mely totálisan lenullázza az eddig is szinte formálisan működő környezetvédelmi hatóságot, ugyanis ezentúl nem kell a cégeknek betartaniuk a környezetvédelmi előírásokat, ha „szerződést kötnek a kormánnyal”!
Azaz az eddig kiszabott két-hárommilliós röhej-bírságok is megszűnnek, a hatósági ellenőrzésekkel együtt.
Mindenki az akkumulátorgyárak miatt kapott a fejéhez, holott itt másról is, sokkal többről van szó: Orbánék bányáiról, építőipari, út-, vasútépitő tevékenységéről, és a többi.
Mindenről!
Igaz, a jogszabály a vészhelyzeti kormányzás időszakára teszi ezt lehetővé!
Kösz! Megnyugtató! Nyolc éve abban élünk!
A vészhelyzeti szabályozásról is elmondható, ami a Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregről szóló hivatalos verzió volt: „átmenetileg”!
Az elég jelentős felzúdulás láttán az Energetikai Minisztérium elmagyarázta, hogy félreértik a szabályt, mely nem az akkumulátorgyárakra, hanem a kohászati üzemekre vonatkozik!
Na, mármost!
1./ Először is, bárkire! Miért nem kell bárkinek betartania a szabályokat?
2./ Ha kohászati üzem szennyez konzekvenciák nélkül, az elmegy?
3./ A rendeletben a kohászati üzemekre vonatkozó kitétel egyáltalán nem szerepel, márpedig – megtanulhatták volna a közleményt üdvözlő sajtómunkások, akkumulátorgyár-ügyben fellélegzők – mindig a jogszabály szövege az irányadó, nem egy minisztériumi bejelentés, amit később simán letagadhatnak!
„A környezetvédelmi hatósági szerződésben a cég vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal”. Vagyis hozza, vagy nem hozza összhangba. Ennyi!
Jó mi? Önkéntes jogkövetés Magyarországon! Nulla szankció! Még a lehetősége is kizárva! Még pro forma se lehetséges! Mostanában szokásos!
És még két kérdés: kivel kell szerződnie a cégnek? És ha nem a mi apánk, testvérünk, fiúnk, lányunk cégéről van szó, mennyi a baksis?
