A Bennu aszteroida relatíve esélyesen becsapódhat a Földbe – ha ez megtörténne, az 22 atombomba robbanásával érne fel. A NASA nem kockáztat, és inkább letérítik az égitestet a jelenlegi, ütközésveszélyes pályáról.
A csillagászok régóta figyelik a Bennu nevű aszteroidát, amely hatévente kerül a Föld közelébe. A számítások szerint pedig van rá esély, 2182. szeptember 24-én a Bennu 22 atombombának megfelelő erővel ütközhet a bolygónkkal. Noha a becslések szerint egy ilyen katasztrofális forgatókönyv esélye 1 a 2700-hez, a NASA mégsem kockáztat, mivel kozmikus léptékben ez már komoly fenyegetést jelent.
A Bennu, amely körülbelül akkora, mint az Empire State Building, eltérítésére a NASA ambiciózus küldetést indított – ennek első lépése volt az OSIRIS-REx űrszonda fellövése.
Mint látható tehát, a Bennu ugyan a méretét tekintve messze elmarad a dinoszauruszokat kiirtó aszteroidától (az nagyjából 10 km széles volt), mégis veszélyesnek számít a maga mindössze fél kilométeres szélessségével – ha eltalálná a Földet, 10 km széles krátert hozna létre, és a pusztítás 1000 km-es körzetet érintene.
A NASA hét éve indította útjára az OSIRIS-REx űrszondát, amlynek az volt az elsődleges célja, hogy mintákat gyűjtsön a Bennuból, ami kritikus lépés az aszteroida összetételének és viselkedésének megértésében. Ezek a minták kulcsfontosságúak lehetnek ugyanis ahhoz, hogy meghatározzák, miként kerülhető el a következő évszázadban esedékes katasztrófa. A NASA egyébként már tesztelte, hogy eltéríthető a pályájáról egy aszteroida – ez volt a DART küldetés.
Az OSIRIS-REx küldetés így több szempontból is történelmi jelentőségű: 2020 októberében az űrszonda történelmi landolást hajtott végre Bennu felszínén, és körülbelül 250 grammnyi sziklás anyagot gyűjtött össze. Ez volt a NASA első aszteroid-minta begyűjtése, és a és azóta is ez a világűrben valaha is összeszedett legjelentősebb minta.
Évekig tartó aprólékos tervezés és kivitelezés után az OSIRIS-REx küldetés most a nagy fináléjához közeledik – számol be róla az Interesting Engineering. Szeptember 24-én az űrszonda elindítja azt a kapszulát, amely az értékes Bennu mintákat tartalmazza – ez a kapszula (nagyjából egy minihűtő méretével rendelkezik) fog majd belépni a Föld légkörébe, ahol elképesztő hőhatásoknak lesz kitéve, és ejtőernyők lassítják majd le a biztonságos földetéréshez. A kijelölt landolási zóna a Védelmi Minisztérium Utah-i teszt- és kiképzési tartománya, Salt Lake Citytől délnyugatra. A szakemberek igyekeznek ezután a kapszulát minél gyorsabban begyűjteni, hogy a mintát ne szennyezze a földi környezet.
Noha a küldetés elsődleges célja bolygónk védelme, a Bennu-minták rendkívüli tudományos lehetőséget is kínálnak: a Bennu aszteroidáról származó érintetlen törmelékek felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújthatnak Naprendszerünk kialakulásába, amely körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt. Mint azt Nicola Fox, a NASA Tudományos Küldetés Igazgatóságának munkatársa közölte:
A Bennu aszteroida érintetlen anyaga segít megvilágítani Naprendszerünk 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását, és talán még azt is, hogyan kezdődött az élet a Földön.
(Rakéta)