Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Már a sajtó sem tudja leplezni a gazdaság beteg állapotát

Külföld
2023.08.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Újabb adatok mutatják az eddig erős iparára támaszkodó német gazdaság válságállapotát, amelyet már a nemzetközi sajtóban sem tudnak elkendőzni, sőt, a tekintélyes brit lap, a The Economist keserű ítéletként „Európa beteg emberének” nevezi nyugati partnerünket.

Emiatt a jövőben lankadhat a külföldi befektetők érdeklődése az ország iránt. Ez megfertőzheti Ausztriát is, ahol csúszik le a középosztály, és elhúzódó nyomorúságra számítanak az infláció elleni küzdelemben, de az év végére meglehet az 5 százalékos ráta.

Elegánsan ítélkezik az Economist, emiatt aggódnak a németek

A Berliner Zeitung hétvégi cikkében amiatt fejezi ki erős aggodalmát, hogy a tekintélyes brit gazdasági lap, a The Economist legutóbbi száma címlapon foglalkozik a német gazdaság egyre gyengélkedő állapotával, és hosszan elemzi az „Európa beteg emberének” nevezett ország megrekedésének okait. Ebben úgy foglalják össze az elmúlt évtizedek elhibázottnak tartott döntéseinek következményeit, hogy a német gazdaság sziklákon áll, a jövő kilátásai pedig borúsak: a leromlott infrastruktúra, a túlzott bürokrácia és az idejétmúlt üzleti modellek az országot, mint üzleti helyszínt ipari és technológiai múzeummá változtatják, miközben a politikai pártok bénulva állnak a pálya szélén. „Németország a virágzása közepette lemaradt a világban zajló változásokról, a hadiipart és a vasutat leszámítva évekig állami befektetések nélkül hajtotta az iparát és túl sokáig támaszkodott a Kínába irányuló exportjára – a kényszerű költségvetési fegyelem márpedig önelégültség volt. A tények megdöbbentőek: a német gazdaság már háromnegyede zsugorodik vagy stagnál, egyedüliként 2023-ban” – állapították meg a The Economist cikkében, felidézve, hogy az IMF szerint Németország a következő öt évben egyáltalán nem vagy lassabban fog növekedni, mint Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország. Ez a berlini napilap szerint azért vet rossz fényt a jövőre, mert felvetődhet a kérdés, hogy ki akarhat a jövőben befektetni, vállalkozást indítani a németeknél, ahol például a GDP-hez viszonyítva még mindig kevesebb, mint feleannyit fektetnek be az információtechnológiába és a digitalizálásba, mint Amerikában vagy a franciáknál. Ráadásul a cégalapítások ideje is dupla akkora, mint az OECD-átlag. Ausztria sem lehet nyugodt fő kereskedelmi partnere állapota miatt, ugyanis, amikor, „Németország beteg, Ausztria is köhög”, és az osztrákok jóléte, fejlődése nagyban függ a német gazdaságtól – fogalmaznak a Kurier-ban, ahol felidézik, hogy a két ország között főleg a turizmusban és az autóiparban szoros az együttműködés.

Hiába kapnának támogatást, a polgárok nem akarnak építkezni

A német ipar mélyülő válságát már több statisztika igazolta az elmúlt hetekben, ezúttal az építőipari engedélyek számának jelentős zuhanásáról jelentek meg kedvezőtlen összesítések. Az idei első félévben az évek óta dübörgő lakásépítések piaca a hitelkamatok meredek emelkedése és az építőanyagok drágulása miatt lényegében lemerevedett – derül ki a Szövetségi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből, amely szerint közel 51 ezerrel, azaz 27,2 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki új beruházásokra 2022 első feléhez képest, ezen belül bő harmadával csökkent a családi házakra kiadott engedélyek száma, ráadásul a nyárra felerősödött a visszaesés. Ebben az infláció mellett az egyre rosszabb finanszírozási feltételek is közrejátszanak – mutat rá a hivatal a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint. Mint idézik, a szövetségi kormány szeptembertől adókedvezményekkel fékezné meg a lakásépítések csökkenését, a már bejelentett intézkedéscsomag szerint az építtetők a beruházást követő nyolc évben a költségek 48 százalékát írhatják le adózás céljából. Megállapították: nem tűnik túl népszerűnek a magánszemélyeknek tavasz óta kínált építési támogatás a klímabarát épületek kivitelezésére, mivel a statisztikákban egyelőre nem jelentkezik az ösztönző hatás. Ennek ellenére Klara Geywitz építésügyi miniszter szerint nincs komoly válság az iparban, hanem csak „átmeneti stresszhelyzet” van, bár elismerte, hogy nem fogják elérni a korábban tervbe vett, 400 ezer új lakás építését ebben az évben.

Ha nem tetszik a főnök, leléphet a munkavállaló

Egyre többen gondolkodnak munkahelyváltáson a németeknél: egy friss felmérés szerint az elmúlt években jelentősen, 63 százalékra nőtt a munkavállalók hajlandósága az országban arra, hogy a megszokott, biztos állását újra cserélje. Az Ernst & Young (EY) tanácsadó és könyvvizsgáló cég kutatása rámutat, hogy ugyan a megkérdezettek mindössze hat százaléka keres aktívan új megélhetési forrást, míg 20 százalékuk alkalomszerűen jelentkezik be állásinterjúkra. Ezzel együtt a kétévente végzett, reprezentatív EY-felmérés szakértői szerint a mostani arányok a korábbi eredményekhez képest drasztikusak, ezért felhívják a munkaadók figyelmét a jelenségre. Például arra is, hogy tíz válaszadóból hat addig is a régi munkahelyén marad, amíg közben titokban a hirdetéseket nézegeti, vagyis valójában nem számít olyan dolgozónak, akire építeni lehet. Az álláscserék fő motivációja elsősorban a túl alacsonynak tartott fizetés, ezt követi a felettesek kifogásolható magatartása és a rossz vállalati kultúra. Jellemző, hogy leginkább a fiatalabb, 21-35 év közötti korosztály tagjainak fontos, hogy a magas bér mellett elégedettek legyenek a felettesük magatartásával, ennek ellenkezője miatt ebben a korcsoportban a legmagasabb a felmondások aránya. A kutatók szerint mivel a válság miatt a munkaerőpiac fellazult Németországban, és egyre több területen érik a generációváltás, a cégeknek érdemes jobban figyelni a jó munkaerő megtartására – idézi a Süddeutsche Zeitung.

Ausztria: elhúzódik az inflációs nyomorúság

Matthias Reith, a Raiffeisen közgazdásza szerint az ausztriai infláció nem fog olyan gyorsan olvadni, sőt, elhúzódik a „nyomorúság”. Az elemző szerint még nagy erőfeszítéseket kell tennie az osztrákoknak, mert az infláció elleni küzdelem olyan, mint egy maraton, ahol az utolsó szakasz a legnehezebb – idézi a Kleine Zeitung a szakértő szavait, emlékeztetve: januárban 11,6 százalék volt az infláció Ausztriában, amely az áprilisi 8,3 százalékos csúcspont után júliusban 7 százalékra mérséklődött. Ezt a nagymértékű csökkenést nagyrészt az energiaárak normalizálódása okozta az előző év vad kilengéseit követően, vagyis automatikus volt Reith szerint, aki úgy látja: egyre sziklásabb az út, mivel a látványos visszaesés már megtörtént, viszont még messze nem lehet megnyugodni. Rávilágított: a boltokban továbbra is jelentős az áremelkedés, a napi szükségletek vásárlása 10,1 százalékkal nőtt júliusban – éppen annyival, mint júniusban. A közgazdász szerint az alapkamat is sokkal ellenállóbbnak fog bizonyulni a következő hónapokban, és így lassítja az infláció általános csökkenését, akárcsak az emelkedő bérek főként a szolgáltató szektorban, ahol a bérköltségek a teljes termelési érték harmadát teszik ki, míg az iparban ez az arány csak 20 százalék. A Raiffeisennél az év végére 5 százalékos, 2024 végére pedig 4 százalékos inflációra számítanak Ausztriában.

Hanyatlás fenyegeti a középosztályt

A Der Standard vasárnapi vezető cikkében is az inflációs hatásokat elemezgetik, ahol megállapítják: a középosztály tagjai egyre jobban aggódnak Ausztriában amiatt, hogy a családok nem tudják megtartani az életszínvonalukat a havonta 150-ről átlagosan 500 euróra ugrott gázfűtásszámlák, a kirobbanó árak és hitelkamatok, az omladozó állami juttatások és a lakásszerzéssel kapcsolatban szertefoszló álmok miatt – bár némiképp kompenzálják a megélhetési költségek növekedését a kollektív szerződésekkel kialkudott, magasabb bérek. Bármennyit is nőttek a jövedelmek az általános inflációhoz képest, a költségek növekedésével nem tartottak lépést és a megtakarítások elkoptak – állapítják meg a riportban, amelyben több, középosztálybeli polgár nyilatkozik. Példaként hozzák, hogy a spórolás jegyében a korábbi háromszori bevásárlás helyett már jellemzően csak hetente egyszer vesznek húsokat, illetve egyre kevesebb jut a gyógyszerekre is. Emellett általánosan jellemző, hogy annyira megdrágultak a lakásbérleti költségek, hogy sokan úgy látják: végleg le kell mondjanak az ingatlanvásárlási szándékaikról. „Miért kellene keményen dolgozom, amikor úgysem tudok semmit felépíteni és az életem csak a számlák kifizetéséről szól?” – fogalmaznak a riportalanyok, akik szerint a társadalom motorját hajtó középosztálynak egyre nehezebb pozitívan látni a jövőt. (napi.hu)

GÁZSZÁMLA
lapszemle
Németország
AUSZTRIA
infláció
Elemzők
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.08.21. - 09:42
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

    Egy kutatás szerint a lakosság felének kihívás a megfelelő húsvéti sonka beszerzése

  • Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

    Direkt36: Balog Zoltán a meleglobbira hivatkozva menti a saját bőrét a református egyházban

  • Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

    Szülők panasza nyomán indult vizsgálat egy Fejér megyei óvoda igazgatójával szemben

  • Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

    Debrecen és Kecskemét teljes lakosságának megfelelő ügyfél tűnt el a bankokból a válság alatt

  • Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

    Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

  • Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

    Megfosztották kántori posztjától a református nőt, aki Balog lemondását követelte a kegyelmi botrány miatt

  • Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

    Bejelentést tett Hernádi Zsolt: új stratégiája lett a Molnak

  • Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

    Rogán Antal pozíciója gyengült az Orbán-kormányban

  • Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

    Három plusz egy sávra bővítik az M1-es autópályát

  • Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

    Románia elnöke lehet a NATO következő vezetője?

  • Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

    Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

  • Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

    Újra ringbe száll a harminc éve legyőzhetetlen polgármester Budapesten

  • A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

    A lengyel külügyminiszter több mint ötven nagykövet leváltásáról döntött

  • Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

    Gyógyszer-kereskedelemre alapított céggel nyeri magát degeszre a böszörményi tenderkirály

  • A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

    A kötegyáni pedofil-ügy tanulságai kapcsán a "bújtatott kegyelemről" kérdezték Varga Judit utódját

  • Meghalt Gát György filmrendező

    Meghalt Gát György filmrendező

  • Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

    Feljelentésig jutott a Kiskunhalasi Református Egyházközség ügye

  • Több napsütés, kevesebb csapadék

    Több napsütés, kevesebb csapadék

  • Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

    Magyar Péter bevallotta, hogy a pártalapítás a célja, és akár már az idei EP-választáson is elindulna

  • Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

    Medián: 55 százalék kormányváltást szeretne

  • Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

    Maruzsa állítólag azt mondta a 210 ezres fizetésről, hogy "amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni"

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element