A kormány még minimum 20 évig számol Paks l-gyel.
Kulcskérdés az atomenergia, az egy forrásra építő zöld átállással zsákutcába fordulunk – mondta Tusványoson Bacsa György, a Mol ügyvezető igazgatója. Steiner Attila szerint az energiafüggőség csökkentésének, illetve az ellátásbiztonság egyik letéteményese az elektrifikáció. Az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár szintén hozzátette: nem szabad „dobni” az atomerőműveket, sőt, a kormány további 20 évre meghosszabbítaná a Paksi Atomerőmű egyes blokkjának üzemidejét.
Van-e kiút az energiaválságból, vége lesz-e az orosz–ukrán háború végével? – vetette fel a kérdést Bacsa György a 32. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Zöld átmenet és energiabiztonság címet viselő panelbeszélgetésen. A koronavírus-járvány, illetve az energiaválság a gazdasági mellett társadalmi válságot is eredményezett, amelyből egyhamar nem lesz kiút –válaszolta meg saját kérdését. „Minden ország a saját érdekét, biztonságát helyezi előtérbe, ami azt eredményezi, hogy az erősek kihasználva fölényüket, megpróbálják lenyomni a periférián lévőket” – mutatott rá a Mol ügyvezető igazgatója.
Az energiakiadások korábban a GDP 7-8 százalékát tették ki, jelenleg 10 százalék közelében van. Ez a 2-3 százaléknyi különbség nem elhanyagolható, a többletkiadás a beruházások oldaláról hiányzik
– tette hozzá.
A megfelelő infrastruktúra pedig kulcskérdés, hiszen hiába érkezik hozzánk energia, ha nincsenek meg azok a megfelelő rendszerek, amiken keresztül feldolgozni, tárolni tudjuk őket. Egy olyan beszerzési hálózatot kell kiépíteni, amely jelenleg nincs meg – mondta Bacsa György, aki szerint orosz gáz, illetve olaj nélkül a jelenleginél is nehezebb lenne a megélhetés Magyarországon, ami további életszínvonal-csökkenést eredményezne.
Az orosz energia hiánya térdre kényszeríthetné a gazdaságot. Például nagymértékben emelkednének az üzemanyagárak, illetve a rezsiszámlák is nagyobb összegeket tartalmaznának.
Az elektrifikáció a kulcs
A klímavédelmi szempontok kerültek előtérbe, míg az ellátásbiztonság kérdése kissé hátrébb sorolódott az utóbbi időszakban – mondta Steiner Attila. Az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár csatlakozott a Mol-vezetőhöz, és rávilágított, hogy a hazai infrastruktúra jelenlegi állapotában nem képes kezelni a sokkhatásokat. Elmondta, hogy Európa földrajzilag hátrányban van energiainfrastruktúra terén, Magyarországra pedig ez hatványozottan igaz, nincs például tengeri összeköttetésünk. „Egy, a Kárpát-medence közepén fekvő ország számára nem egyszerű ez a kérdés” – jegyezte meg.
Steiner szerint ezért is az elektrifikáció a jövő, amivel egyszerre növelhető az energiaellátás biztonsága, és csökkenthető a kitettség. „Az elektromos áram helyben előállítható, nem kell több ezer kilométerről behozni. Ezért olyan infrastruktúrát kell kiépíteni, ami lehetővé teszi ezt” – mondta.
Kell az atomenergia
Az államtitkár arról is beszélt, hogy nem szabad olyan helyzetet teremteni, hogy nincs atomerőművünk, „az atomenergia a hazai energiabiztonság alappillére”. A Magyarországon megtermelt elektromos áram 50 százalékát a paksi atomerőműben állítják elő, ezt a kapacitást pedig nem lehet kiváltani az időjárásfüggő nap-, illetve szélenergiával. Épp ezért A KORMÁNY CÉLJA, HOGY A MEGFELELŐ MŰSZAKI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉT KÖVETŐEN 20 ÉVVEL MEGHOSSZABBÍTSA A PAKSI I-ES BLOKK ÜZEMIDEJÉT.
Steiner Attila úgy látja, az elektrifikáció képes kiszolgálni a növekvő energiaigényt. Rámutatott arra a kevésbé ismert tényre, hogy Magyarország élen jár a napelemek elterjedésében, két és fél paksi atomerőműnyi kapacitás áll rendelkezésre napelemhálózaton keresztül. „Ennek mellékhatásait, vagyis a nem megfelelő hálózatot kezelni kell, hiszen a jelenlegi infrastruktúra nem bír el ekkora többletet” – mondta. A hálózatfejlesztés szükségességét Lantos Csaba energiaügyi miniszter is megerősítette az Indexnek, hozzátéve: nem akkora a gond, mint azt elsőnek gondolták volna.
„Tárolókapacitásokat kell kiépíteni, erre kormányzati szándék is van, ami erre irányuló közbeszerzések formájában jelenik majd meg, ilyen lehet például akkutelepek létesítése, de minden olyan tárolótechnológiára szükség van, aminek a segítségével kezelni lehet az energiaátmenetet” – mondta Steiner Attila.
Zsákutcába fordulhatunk
A Mol ügyvezető igazgatója egyértelműsítette: a kizárólag egy forrásra építő, egyoldalú zöld átállás „totális zsákutca”. Mindezt többek között arra alapozza, hogy globális szinten nem csökken a fosszilisenergia-felhasználás, továbbra is az energiamix 70 százalékáért felel.
Komoly gondokat okoz, ha Európa teljesen feladja a fosszilis energia felhasználását. A legnagyobb felhasználóknak számító ipari vállalatok elhagyják a kontinenst, mert az nem képes kielégíteni az igényeket. Ebben az esetben nem zöldenergiáról fogunk beszélni, hanem a gyárbezárások hatására kialakuló munkanélküliségről, hiszen például az autógyárak is elmennek, és bár lesz elektromos autónk, csak épp duplaannyiba kerül, mint egy hagyományos. Ha kivonulnak a gyárak, és számos szegmensben távoli importra kényszerülünk, az kiszolgáltatottá tesz minket. A koronavírus-járvány idején láthattuk, hogy mennyire sérülékenyek lehetnek az ellátási láncok
– hangsúlyozta Bacsa György, aki szerint a zöld átmenethez globálisan egységes politika kell, és nem elég, ha egy ország vagy egy kontinens saját szakállára végzi a zöldítési folyamatot. Aki így tesz, a gazdasági növekedést is kockáztatja.
Elhangzott, hogy Európa a globális szén-dioxid-kibocsátás mindössze 10 százalékáért felel, ebből Magyarország 2 százalékkal veszi ki a részét. Magyarországon a rendszerváltás óta 33 százalékkal csökkent a CO2-kibocsátás, ami Európa legjobb tíz mutatója közé tartozik. (Index)
