Bod Péter Ákos meghökkent azon, hogy titkosszolgálat foglalkozik a Karácsony-féle mozgalommal. A pénzekről Kaltenbach Jenő és Majtényi László se tud semmit. Földes György szerint abszurd, hogy azok vizsgálódnak, akik szemet hunynak hatalmas összegek eltüntetése felett.
A Rogán Antal alá rendelt titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ a közelmúltban állt elő azzal, hogy 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között 506 millió forintnak megfelelő, jórészt valutában befizetett (közel 918 ezer euró és 3900 angol font) támogatás érkezett a 99 Mozgalom, vagy ahogyan a NIK jelentése írja, a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület számlájára.
A 99 Mozgalmat az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltként induló, később a jelöltségtől visszalépő Karácsony Gergely főpolgármester hívta életre 2021 májusában. Bár a titkosszolgálati jelentés nyilvános része nem utalt arra, hogy a mozgalom jogsértést követett volna el, a Fidesz folyamatosan felszínen tartja a témát, egyebek között „pénzmosással” vádolja a főpolgármestert. A kormánypárti Magyar Nemzet nemrég hírül adta, hogy az adóhatóság elrendelte a nyomozást a mozgalom „zavaros finanszírozása ügyében”. Karácsony Gergely magyarázatát – miszerint a félmilliárdos támogatás, beleértve a valutát is, „zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokból” származik – az ellenzéki oldalon se mindenki fogadta kételyek nélkül.
Termékeny ellenállásnak tűnt
A 99 Mozgalom alapítói közül Bod Péter Ákos közgazdászt, volt jegybankelnököt, Földes György történészt, a Politikatörténeti Intézet ügyvezetőjét, valamint két jogtudóst, Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsmant és Majtényi Lászlót, az Eötvös Károly Intézet elnökét elsőként arról kérdeze a Népszava: tudtak-e a mozgalom számlájára beérkezett összegről, vannak-e információk a pénz felhasználásáról?
Részemről az történt, hogy 2021 tavaszán sok kiváló társsal együtt aláírtam a 99 Mozgalom Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti ambícióit támogató nyilatkozatot. A pénz felhasználásáról azért nem lehetnek információim, mert már az érkezéséről sem volt
– közölte Majtényi László. Fogalma sincs arról, hogy Magyarországon hogyan gyűjtik össze a miniszterelnök-jelölti kampányokra az adományokat. Számára ez valószínűleg szerencsés körülmény – jegyezte meg. „Azt el tudom mondani, hogy voltam köztársaságielnök-jelölt, e minőségemben jártam az országot, és erre senkitől egyetlen fillér adományt nem kaptam” – idézte fel Majtényi László.
Földes György azért vállalta a tagságot, mert a kezdeményezésben lehetőséget látott egy olyan, új alapokon épülő közösség felépítésére, amely csíráját képezheti a „termékeny ellenállásnak”, és amely hiteles lehet a társadalom szemében. Részt vett az alakuló ülésen, elmondta a javaslatait. Az ezután következő történésekről azonban nem tud semmit. A mozgalomról sem. Annak pénzügyeiről pedig végképp nincs tudomása. Földes György hozzátette: „nincs okom kételkedni a mozgalmat kezdeményezők tisztességében, tisztességes szándékában”.
Kaltenbach Jenő alapítója volt a Párbeszédnek. Karácsony Gergely, a párt társelnöke annak idején viszonylag közel állt hozzá, így természetesnek vette, hogy a felkérést elfogadva csatlakozzon a kampánya részeként alakuló mozgalomhoz – emlékezett vissza. Utána azonban sok minden történt. Karácsony Gergely szereplése az előválasztás során, tevékenysége Márki-Zay Péter egyik fő trónra juttatójaként komoly csalódást keltett Kaltenbach Jenőben, és ennek többször hangot is adott. Kilépett a Párbeszédből, és – a DK-ba ugyan nem lépett be – a nyilvánosság előtt Dobrev Klára jelöltségét támogatta.
„A 99 Mozgalomról, amely tudomásom szerint egyébként is egy laza szervezetféle volt, a továbbiakban semmit sem tudok, abban tevékenyen nem vettem részt, így a pénzről sem tudok semmit. Sem az eredetéről, sem a felhasználásáról. Nem tudom, hogy ez a mozgalom egyáltalán jogi személy-e, amely adományt fogadhat, de ezek szerint igen” – érzékeltette Kaltenbach Jenő, hogy mennyire nem követte a mozgalom körül zajló eseményeket.
Bosszantóan sok újságírói megkeresés
Hasonló Bod Péter Ákos története is. 2021 tavaszán Karácsony Gergely megkeresésére igent mondott, rövid videóüzenetben alapító tagként támogatását adta a „különféle nézetrendszerű, ám az alapvető demokratikus elvekben egyetértő” mozgalom létrehozásához. Online és személyes rendezvényeken vett részt, ahol „fontos társadalmi ügyekről igen tiszteletreméltó személyiségekkel volt alkalmam eszmét cserélni, javaslataimat elmondhattam”. A később bejegyzett egyesület működésével, amelyben nem visel tisztséget, ez idáig nem volt dolga. Arról, hogy ügy lenne, most, a nyári vakációja alatt, a „bosszantóan sok újságírói megkeresésből, a nyilvános oldalaimra küldött zavaros és vádaskodó üzenetekből” értesült.
A kérdésre, hogy vannak-e információi a pénz felhasználásáról, a volt jegybankelnök visszakérdezett: miért lenne? Minden egyesület közzétesz nyilvános beszámolókat, akit az ilyen érdekel, tájékozódhat – állapította meg Bod Péter Ákos. Az egyesületek működésének kialakult jogi keretei vannak, világos szabályokkal, felügyeleti szervekkel. „Nekem semmi okom nem volt, ma sincs, hogy beszámolókat böngésszek. Viszont meghökkenve hallom, mint most öntől is, hogy titkosszolgálati jelentés foglalkozik az egyesület pénzügyeivel” – tette szóvá.
Bod Péter Ákos tudna néhány területet mondani, ahol a szolgálatok vizsgálódására nagy szükség lenne, egyen az külföldi dezinformációs tevékenység, embercsempészet, nagy értékre elkövetett korrupciós bűncselekmény. Jelen esetben viszont egy nyilvánosan működő civil szervezetről van szó. Akit foglalkoztat annak működése, keresse meg az egyesület tisztségviselőit – javasolta.
És a plakátok mennyibe kerültek?
Megkérdezte a Népszava a nyilatkozó alapítókat arról is, hitelt érdemlőnek tartják-e főpolgármester magyarázatát a pénz eredetéről. Felmerülhetnek-e etikai, politikai kérdések, amelyeket szükséges lenne tisztázni, illetve egyetértenek-e azzal a vélekedéssel, hogy amíg a Fidesz kontrollálatlanul közpénzek százmilliárdjait költi kampányra és propagandára, addig nincs relevanciája annak, hogy a beszűkült lehetőségekkel bíró ellenzék milyen – esetleg nem kellően feltárt – forrásokból jut támogatásokhoz? „Értelmiségi finnyáskodásnak” tekinthető-e, ha valaki mégis felteszi ezt a kérdést?
Majtényi László rövidre zárta a témát: függetlenül attól, hogy a NER mennyit lop, minden kérdést fel lehet tenni. A közcélra felhasznált adományokkal el kell számolni. Földes György szerint szabálytalanság esetén indokolt a vizsgálat, más kérdés, hogy ki végzi a vizsgálatot. Abszurdnak minősítette, hogy azok tegyék, akik nagyságrendekkel nagyobb összegek kétes eredetét nem firtatják, nem vetik fel a hűtlen kezelések ügyét, akik szemet hunynak hatalmas összegek eltüntetése felett.
Kaltenbach Jenő az egész magyarországi (köz)pénzkezelést katasztrofálisnak, végtelenül korruptnak, átláthatatlannak, egy európai demokráciához méltatlannak tartja, és ezért – hangsúlyozta – a „maffiaállamot”, azaz a Fideszt terheli a fő felelősség.
Bod Péter Ákos azzal kezdte, nem ismeri közelről a crowdfunding (közösségi finanszírozás) gyakorlatát ahhoz, hogy erről erős állítást tegyen. Bár „500 millió forint elég sok pénz, egy budai ház ára”, azt, hogy angol fontban, euróban össze lehet-e szedni a diaszpórában élő londoni, müncheni szimpatizánsoktól, a hazai támogatóktól bő egy év alatt, nem tudja megítélni. Számára öröm, hogy magánadományokról van szó, és nem költségvetési pénzről.
Annak kalibrálásához – folytatta a volt jegybankelnök –, hogy mennyire nagy ez az összeg, érdekes lenne megtudni például azt, hogy a „vérszomjas, háborúpárti” Karácsonnyal riogató kormányzati online hirdetések és az útszéli plakátok mennyibe is kerülnek nekünk, adófizetőknek. Talán az Állami Számvevőszék érdeklődhetne, amúgy is cudar a költségvetési helyzet. (Népszava)
