Miközben a kormány hónapok óta tényként hangoztatja az akkumulátorgyárak szürkevíz használatát, semmi sem bizonyítja, hogy a technológia működik is.
„Hol ismerhető meg a debreceni akkumulátorgyár szürkevíz felhasználásával kapcsolatos dokumentáció?” – érdeklődött írásbeli kérdésében Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternél.
Mint Keresztes írja, egyelőre semmilyen nyilvános dokumentum nem erősíti meg azt, hogy a bejelentett akkumulátorgyárak esetében megvalósítható lenne a vízigény úgynevezett szürkevízzel – vagyis tisztított szennyvízzel vagy nem ivóvíz minőségű vízzel – történő kiszolgálása. A szürkevíz felhasználással kapcsolatos konkrét tervek hiányára a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakvéleménye is felhívta a figyelmet februárban. Kincses Dániel, az Igazgatóság korábbi vezetője – akit a Belügyminisztérium ezután bocsátott el egyik napról a másikra – által aláírt szakvélemény szerint ezzel nem tervezett az akkumulátorgyár. Ráadásul sem a CATL biztonsági jelentése, sem a környezetvédelmi dokumentációja nem tünteti fel a vízhasználat részleteit.
A képviselő arra is emlékeztet: a kormány határozatban fejezte ki egyetértését, hogy a debreceni gazdasági övezet ipari vizét szürkevízből biztosítsák. Ennek megfelelően a kormány fel is kérte az energiaügyekért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg e cél elérésének módját, feltételeit és forrásigényét, a vizsgálat határidejeként 2023. február 28-át jelölte meg. Az említett célok eléréséhez szükséges kormányzati intézkedésekre és forrás biztosítására történő javaslattétel határideje pedig 2023. március 31. volt.
A megvalósítás részleteiről azonban továbbra sem tudhat semmit a nyilvánosság, mindeddig hiába fordult az LMP képviselője közérdekű adatigényléssel Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez.
Keresztes írásbeli kérdésére Gulyás Gergely helyett Koncz Zsófia technológiai és ipari miniszterhelyettes válaszolt sajátos módon.
Koncz arra az egészen konkrét kérdésre, hogy hol található a szürkevíz felhasználásáról szóló vizsgálati anyag és a hozzá tartozó dokumentáció, látványosan nem akart konkrét választ adni.
Inkább emlékeztette az LMP képviselőjét, hogy az akkumulátorgyárakról már vitáztak a Parlamentben január 27-én, valamint, hogy „Magyarországon minden beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági szabályok betartása mellett valósulhat meg és működhet”.
A szürkevíz körüli bizonytalanság attól a pillanattól kezdve fennáll, hogy a kormány ezzel kezdett kampányolni a CATL debreceni gyára mellett, miután annak bejelentése óriási felháborodást váltott ki az egyebek mellett a város vízkészletéért is aggódó lakosság körében. Az utóbbi hónapokban rengeteg ellentmondásos információ látott napvilágot, illetve számos kérdés merült fel, amit a döntéshozók nem tisztáztak.
Fábián István vegyész professzor, a Debreceni Egyetem volt rektora a G7 kérdésére korábban elmondta, a szürkevíz eredeti definíciója szerint az a szennyvíz, ami úgy képződik, hogy széklet, vizelet nincs benne, azaz korábban mosáshoz, mosogatáshoz és tisztálkodáshoz használták.
Ebből az következik, hogy külön kell gyűjteni. Nem tudok olyanról, hogy ez megtörténne, Debrecen városában egy deci szürkevíz nem képződik. De lehet, hogy a szürkevíz alatt a tisztított szennyvizet értik: ezzel viszont az a probléma, hogy magas a sótartalma. Ez korrodál, tehát kell egy utótisztítás, ha ipari célra akarják felhasználni. Ezzel az a baj, hogy az általam ismert technológia (reverz ozmózis) nagyon drága és nagy energiaigénye van. Nem tudom értelmezni a szürkevizet emiatt
– mondta a lapnak.
Mint azt Éltető Andrea márciusban publikált kutatása felidézi, a környezethasználati engedélyben az áll, hogy a szürkevíz „a debreceni szennyvíztisztító telepen megtisztított szennyvizet [jelenti], mely mechanikailag szűrt, biológiailag annyira tiszta, hogy élővízbe bocsátva nem veszélyezteti az ott lévő életközösségeket (megfelelő, esetleges további kezelést követően), a szükséges mennyiségben, a szükséges létesítmények megvalósulását követően juttatnánk el az üzemekhez.”
Ezt a lehetőséget azonban még a CATL saját bevallása szerint is vizsgálják egyelőre, a gyár pedig ivóvíz felhasználásra kapott engedélyt, miközben a kormány hónapok óta tényként beszél a szürkevíz használatáról.
A már épülő debreceni akkumulátorgyárhoz igencsak közel fekvő Mikepércs civiljei levelezni kezdtek a CATL-lel, hogy minél több kérdésükre választ kaphassanak. Így derült ki az is, hogy még nem zárultak le a cég szürkevízzel kapcsolatos tárgyalásai, így azokról egyelőre nem tudnak tájékoztatást adni. Azt ugyanakkor elárulták, hogy a Debreceni Vízműtől szeretnének „a környezetre nem ártalmas tisztított szennyvizet kapni”.
Mindeközben a kormány továbbra is azzal próbálja csillapítani a fokozódó feszültséget, hogy szürkevízzel fognak működni az akkumulátorgyárak. Olyannyira, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter május elején egy újabb kínai akkumulátorgyár-beruházást jelentett be Debrecenben, amit szintén „környezetbarátként” mutatott be, mert elmondása szerint a gyártás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, és a beruházó újrahasznosítja a szennyvíz egy részét. (Mérce)
