A magyarországi makroadatok a közelmúltban bekövetkezett gazdasági visszaesést mutatnak, míg várhatóan 2023 második felében is csak lassú növekedés várható.
A fogyasztást és a beruházásokat várhatóan negatívan befolyásolja a magas infláció, a magas kamatlábak és az alacsony bizalom.
Az infláció várhatóan jelentősen csökken 2023 közepe után, ami erősebb növekedést eredményez. A recesszió és a lassú fellendülés azonban a munkanélküliség enyhe növekedését fogja okozni. - írja a Portfolio
A 2022 második felében kezdődött gazdasági recesszió várhatóan 2023 első felében is folytatódik. Az idén áprilisi 24,0%-os inflációs adat alapján már elindult a lassulás, de ez még nem igaz az élelmiszerek és energia nélkül meghatározott maginflációra (áprilisban 17,1%). A magas pénzromlási ütem aláássa a háztartások vásárlóerejét és fogyasztását, miközben a feszes költségvetés és a gazdasági bizonytalanság visszafogja a beruházásokat. A negyedéves GDP-növekedés 2023 első negyedévében -0,3% volt, ami a harmadik egymást követő negyedéves negatív GDP-növekedés - írja elemzésében az OECD.
A szervezet friss jelentésében így arra számít, hogy 2023-ban 0 százalékos lehet a reál-GDP változása, vagyis csak stagnálhat a magyar gazdaság.
A szervezet várakozásai szerint a monetáris politika várhatóan restriktív marad, a fiskális politika pedig 2023-ban szigorodik az infláció megfékezése érdekében. A költségvetési hiány csökkentése és az uniós források folyósításáról szóló megállapodás elérése kulcsfontosságú a befektetői bizalom fenntartásához és a zöld átmenet finanszírozásához szükséges költségvetési mozgástér megteremtéséhez.
Mint írják,
a termelékenység növekedésének fokozásához fel kell gyorsítani a digitalizációt, elő kell mozdítani a versenyt a termékpiacokon, és erősíteni kell a munkaerő mobilitását.
A magyarországi infláció esetében kiemelik, hogy jelenleg a legmagasabb az egész Európai Unióban, elsősorban a nemzetközi energia- és nyersanyagár-emelkedés, a forint tavalyi leértékelődése, az erőteljes bérnövekedés és a 2022 közepéig expanzív költségvetési politika miatt.
Az infláció továbbra is fenyegető rém
Ahogy arra kitérnek, míg a rezsicsökkentés, mint ártámogatási intézkedés 2022 nagy részében segítette az energiaárak emelkedésének visszafogását, de az, hogy a lakossági energiafogyasztásra vonatkozó árplafon 2022 augusztusától csak egy bizonyos fogyasztási küszöbszintig érvényes, már fokozta az inflációt.
Megjegyzik, hogy az egyes élelmiszerekre vonatkozó árplafonok ellenére az élelmiszerárak inflációja 2023 elején az általános infláció több mint egyharmadát tette ki, kétszer annyit, mint az energiaárak részesedése.
Bár az infláció várhatóan csökkenni fog, a szakmai előrejelzők 2024-re vonatkozó várakozásai továbbra is a központi bank 3%-os célértéke felett maradnak. A Portfolio-nak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint az éves átlagos infláció 18-19 százalék között mozog majd 2023-ban, eközben az OECD 19,2 százalékos átlagos pénzromlási ütemet valószínűsít az idei év egészére, a maginflációt pedig 15,9 százalékra várják.
A monetáris politika jelentősen szigorodott, magas alapkamattal és szigorúbb pénzügyi feltételekkel. A 13 százalékos alapkamat esetében azt várják, hogy az 2023 végéig változatlan marad, amikor is az infláció az előrejelzések szerint láthatóan csökkenni fog (főként az előző évi magas bázis közvetlen hatásaként). A fiskális politika 2023-ban szintén szigorodik, az állami fogyasztás és a beruházások lassabb növekedésével, valamint egyes ágazatokban magasabb különadókkal.
A költségvetés feszítettsége szerintük súlyos költségvetési hiánnyal párosul, ami felülmúlja a kormány által tervezett 3,9 százalékos célt, arra számítanak, hogy idén 4,2, jövőre 4 százalék lesz a deficit. A maastrichti kritériumok szerint számolt államadósságnál viszont csak 72,5 százalékos szintet jósolnak, ami 2024-re 72,8 százalékra ugorhat.
Arra számítanak, hogy a háztartások megtakarítása rátája is visszaesik idén: a rendelkezésre álló jövedelem arányát tekintve csak 5,9 százalékkal számolnak az idei évre, ami jelentős visszaesés a 2022-es 7,5 százalék, vagy a két évvel ezelőtti 12,7 százalékos arányhoz képest. Mindez pedig kihathat majd a lakossági fogyasztásra, és aggasztó a szervezet előrejelzésében, hogy 2024-re is csak 7,1 százalékos szintet várnak.
Jövőre jöhet a felívelés
Az OECD előrejelzése alapján a magyarországi növekedés 2023-ban várhatóan csak stagnálást mutat majd, legjobb esetben is csak visszafogott lesz, de arra számítanak, hogy 2024-ben már gyorsabb lehet a bővülés. Érvelésük szerint jövőre a csökkenő energia- és nyersanyagárak és a lassabb munkahelyteremtés olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak az alacsonyabb inflációhoz, ami pedig támogathatja majd a GDP növekedését. E forgatókönyv kockázatai között említik, hogy az erősebb bérnyomás, a tartós infláció, a forint egy esetleges gyengülése és az energiaellátás problémái leronthatják a növekedési kilátásokat. Pozitívum lehet, ha az exportpiacok gyorsabb fellendülése ösztönözné a hazai termelést.
A szervezet úgy látja, hogy erőteljes és inkluzív növekedés biztosítása érdekében fontos a költségvetési hiány további csökkentése és az uniós pénzeszközök folyósításának biztosítása, amelynél egyelőre még mindig nem jutottak előrébb a tárgyalások. Az OECD szerint a reformok középpontjában a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása, fűtéskorszerűsítése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások fejlesztése és a versenybarát szabályozás erősítése lenne szükséges.
A lakáspiac, a bérleti piac, a közlekedési infrastruktúra és a gyermekgondozási lehetőségek gyengeségeinek kezelése szintén hozzájárulna a munkaerő átcsoportosításához és a munkaerő-piaci részvételhez. Az alapeseti forgatókönyvük szerint 2023-ban 4,2 százalék, jövőre 4,3 százalék lehet a munkanélküliségi ráta. (Portfolio)
