Összefogásra és nyomásgyakorlásra buzdítja a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete a területen dolgozókat, miután kiderült, a közeljövőben nem tervezik a bérek rendezését.
„Itt az ideje, hogy a kormány befejezze a szociális ágazattal való játszadozást”, ezért csatlakozzanak a szociális területen dolgozók az érdekvédelmi szervezetekhez és a megmozdulásokhoz – erre kéri a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SZMME) a munkavállalókat. Az ágazati érdekegyeztető fórum eheti ülésén a szakszervezeti oldal és a fenntartók is azonnali intézkedéseket kértek a bérek leszakadásának megállítására, a munkaerőhiány kezelésére, de a kormányoldal egyértelművé tette, hogy a bérrendezés nincs napirenden. A fizetéseket csak a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelése befolyásolja, összességében átlagosan 6 százalékkal.
Mélységesen felháborító, hogy a kormányzat csak maradékelven hajlandó foglalkozni a közszolgáltatások helyzetével és az abban dolgozók életminőségével
– fogalmazott a Népszavának Meleg Sándor, az SZMME elnöke. A szociális munkások a „bölcsőtől a halálos ágyig” segítik az embereket, hogy méltóságukat megőrizve élhessenek. Miközben százmilliárdok mennek el presztízs-beruházásokra, a 43 ezer milliárdos költségvetésben nem találnak forrást arra, hogy a területen dolgozók megbecsülésének legalább a látszatát fenntartsák – mondta hozzátéve, a tervezett megmozdulásokról januárban egyeztetnek a szakszervezetek.
A kormányzati oldal előterjesztéséből kiderült, hogy a szociális és gyermekvédelmi ágazatban 87.300 olyan munkavállaló dolgozik, akit nem pedagógus munkakörben foglalkoztatnak. Összesen 8236-an vannak, akik általános iskolai végzettséggel bruttó 286.800 és 312.800 forint között keresnek, az ő fizetésük jövőre 8,2 százalékkal emelkedik. A 60.904, középfokú végzettségű alkalmazott fizetése 352 és 414 ezer forint között van, az ő bérük átlagosan 6,22 százalékkal nő jövőre. Főiskolát végzettek 14.099-en vannak, 406 és 553 ezer forint között volt eddig a bruttó fizetésük, jövőre 4,98 százalékkal nő a bérük. Legkevesebben, 4061-en vannak azok az egyetemet végzett munkatársak, akik most 417 ezer és 633.058 forint között kaptak idén, jövőre ennél 4,62 százalékkal többet vihetnek majd haza.
Az SZMME szerint az alulról felzárkózó bértáblában a szakmai tudás és tapasztalat elveszti az értékét, a diplomás szektorban a béremelkedés az 5 százalékot sem éri el, ami az illetmény valós vásárlóértékét tekintve katasztrofálisan gyenge.
A nevelőszülők bérezésre is kitért előterjesztésében a kormányoldal, az egy gyermekről gondoskodó nevelőszülők jelenleg bruttó 133.400, jövőre 145.400 forintot kapnak majd. A két gyermeket nevelők bére 186.760 forintól 203.560-ra emelkedik, a három gyermeket fogadóké pedig 240.120-ról 261.720 forintra nő.
Ezek az adatsorok elégtelenek az SZMME szerint, a szervezet részletes és feldolgozásra alkalmas számokat szeretne végre az ágazatban dolgozók összetételéről és besorolásáról, az egyes pótlékokban részesülők számáról és az egyes fizetési alcsoportok jövedelmi szintjéről. Tavaly novemberben beadtak egy bérrendezési koncepciót, de a kormányzati oldal később azt közölte: „nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a 2024. évi béremelés kapcsán bármilyen jellegű koncepciós elemet bemutasson”. Orbán Viktor pedig ugyan országgyűlési felszólalásában megemlítette, hogy a szociális ágazat bérrendezését 2026-ra tervezi, de erről a munkaadói és munkavállalói oldalt azóta sem tájékoztatta senki, és egyeztetést sem kezdeményeztek velük a témában.
A szakszervezeti oldal és az önkormányzati fenntartók képviselői is kifogásolták, hogy a kormány más témában sem tájékoztatja őket, amit az is bizonyít, hogy idén ez volt az első és egyetlen érdekegyeztető fórum. Mint írták, a kormányzati oldal által kezdeményezett találkozón a kabinet képviselői most is csak olyan jogszabályokról adtak tájékoztatást, melyekről már tudomásuk volt a szociális partnereknek, az ellátórendszerben már alkalmazzák is őket, ám az érdekképviseleti szervezeteknek azokba semmilyen érdemi beleszólásuk nincs. Elhangzott, hogy a gyermekvédelmi rendszerben bevezetett, a dolgozók személyiségi jogait sértő pszichológiai alkalmassági és kifogástalan életvitel-vizsgálatok számáról, eredményéről se tudnak semmit, ahogy arról sem, hogy a gyermekvédelmi ellátórendszerben mekkora a tényleges mennyiségi és minőségi munkaerőhiány, hány gyermek elhelyezésére nincs lehetőség azért, mert a befogadásukra nincs kapacitás a rendszerben.
Lapunkban megírtuk, idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi szakellátási intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016 (a távozók helyére 1487 új dolgozót sikerült felvenni). Eszerint arányaiban a gyermekotthonokban, lakásotthonokban dolgozók csaknem 30 százaléka hagyta el ebben az évben a pályát. (Népszava)
