Erről a tóról nem fogjuk azt mondani, hogy víztározó, mert nincs benne víz. Ehelyett 10 millió tonna aszfalt van benne.
Trinidad déli részén (a Karib-tenger medencéjében), La Brea város közelében található egy 4 hektár kiterjedésű tó, amely fekete iszappal van tele, mélysége pedig eléri a 76 métert.
Forrás: aradbranding.com
A helyiek már régóta tudtak erről a helyről, de a világ számára az európaiak fedezték fel a 16. században. Nem kis meglepetést okozhatott Sir Walter Raleigh angol tengerésznek és írónak, aki pontosan 1595-ben találkozott az Aszfalt-tóval.
Nem kellett sokáig várni, gyorsan felfedezte, hogy az anyag kiválóan alkalmas hajójának tömítésére.
Mint sejthető, a britek, akikhez Trinidad és Tobago tartozott, később kiszimatolták az üzleti lehetőséget, és az 1840-es években ebből nyerték az első adag paraffint. A fekete anyag kitermelése még évtizedekig folytatódott. A trinidadi ipar olyannyira népszerű volt a világban, hogy a helyi termék igazán különleges helyekre jutott el. Ezt használták például New York első kikövezett utcáinak burkolására, és a washingtoni Pennsylvania Avenue burkolására is, ahol a Fehér Ház áll. A lelőhely kiaknázása még mindig folyik, 1978 óta ez a Lake Asphalt of Trinidad and Tobago cégmárka alatt történik.
Forrás: maloff/Shutterstock.com
Hogyan jöhetett létre egyáltalán a Aszfalt-tó? A választ erre a kérdésre a karibi sziget geológiai szerkezetében kell keresni. Trinidad a tektonikus lemezek határán fekszik - északon a karibi, délen a dél-amerikai lemez található. Ezen a területen valamivel nagyobb a szeizmikus aktivitás, és a kőzetrétegeket számos törésvonal keresztezi.
Trinidadban általában ismertek a kőolajlelőhelyek, de az aszfaltból álló tó önmagában is különleges. Az amerikai földtani intézet szerint valószínű, hogy a fekete arany itt a kedvező törésvonalak miatt nyomul a felszínre. A megfelelő nyomás és a vízáteresztő és vízzáró rétegek egymáshoz igazodása spontán olajkiáramlásokhoz vezethet.
Ez az olaj viszont a forró éghajlat és az erős napsütés hatására (szinte az egyenlítői zónában vagyunk) elveszíti illékony összetevőit, és helyette nehezebb aszfalt marad.
A helyszínt egy sajátos típusú iszapvulkánként is értelmezhetjük, ahol a felszínre törő anyag szénhidrogének és félig folyékony agyag keveréke.
Egyedisége ellenére még nem volt sok tudományos kutatás témája, de néhány érdekességre fény derült, például a tározóban talált életformákra vonatkozóan. Ha úgy tűnt, hogy az Aszfalt-tóban nem találkozunk mással, mint aszfalttal, akkor tévedtünk. Egy 2011-es tanulmány eredményei szerint a tározóban meglehetősen sok közönséges archeon és baktérium él, amelyek grammonként 107 sejtet tartalmaznak. Ráadásul aktívan részt vesznek a helyi szénhidrogének lebontási folyamataiban.
Az Aszfalt-tó nem az egyetlen ilyen tározó a világon. Hasonló található többek között Kaliforniában és Venezuelában, de ezek csak kis méretűek. A trinidadi medence viszont sokkal inkább vonzza az tekintetet, bemutatva a Föld egyedülállóan változatos ökoszisztémáit. (focus.pl)/magyarmezogazdasag.hu
