1992-ben még elítélte, nácinak nevezte a Fidesz az író-politikus nézeteit.
Felavatták Csurka István (1934–2012) író, politikus mellszobrát szombaton Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
Csurka István a Magyar Demokrata Fórum, az 1990-es, első szabad választásokon győztes párt alapítója volt. Fokozatosan került szembe a pártelnök-miniszterelnök Antall Józseffel. Az 1992. augusztus 20-án megjelent Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írásában már nyíltan bírálta a kormányt. Ezt az írását az MDF-es Debreczeni József és a fideszes Kövér László is élesen bírálta, náci szelleműnek nevezte. Az MDF-ből való kizárása után megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amelynek a haláláig elnöke volt.
Csurka rehabilitálása évek óta zajlik a Fidesz környékén, ennek részeként a múlt szerdán konferenciát rendeztek az emlékére, amelyen a korát megelőző, félreértett, de jelentős gondolkodónak nevezték.
A mostani szoboravatáson Schmidt Mária történész, a Terror Háza múzeum főigazgatója azt mondta, az író és politikus azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket”. Szerinte Csurka a magyarok önérdekalapú politizálásának szószólója volt, és azok vádolták demokráciaellenességgel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak". Schmidt szerint „amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”. Pedig Csurka István hívta fel a figyelmet a Soros-hálózat jelentette „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”. Schmidt úgy látja, Csurka a realitással szembesítette a magyarokat, és diagnózisai pontosak voltak, valójában azért minősítették antiszemitának, mert ez volt a zsidó származású kommunisták érdeke, akik a viselt dolgaikat érintő kérdéseket rögtön antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, így akarták megúszni az elszámoltatásukat.
A szoboravatás előtt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közleményt adott ki.
Arra kérte a hazai politika döntéshozóit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézzék, amikor eldöntik, melyik közéleti szereplő méltó arra, hogy a nemzeti panteonba és kánonba beemeljék.
„Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít” – írta a Mazsihisz. A szervezet szerint Csurka István szobrának – a teljes életművet tekintve – nincs helye a lakitelki Nemzeti Pantheonban Szent-Györgyi Albert szobra mellett. (Magyar Narancs)
