Kérdések és válaszok
Az amerikai elnökválasztási rendszer merőben eltér a nálunk alkalmazott választási modellektől. Ha sehogy sem áll össze a kép a fejében, jó helyen jár: tömören összegezzük a játékszabályokat.
Mikor lesz az elnökválasztás az Egyesült Államokban?
November 5-én. Hagyományosan, ahogy most is, a november első hétfője utáni kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban négyévente. A legtöbb államban viszont lehetőség van a korai szavazásra, ami azt jelenti, hogy a választásra kiírt nap előtt korlátozott számban megnyílnak szavazóhelyiségek. Ezt egészíti ki a levélszavazás, amire a legtöbb helyen jelentkezni kell.
Ki szavazhat?
A 18. életévüket betöltött amerikai állampolgárok. A választás viszont regisztrációhoz kötött. A választók jegyzékébe párthoz tartozóként, de függetlenként is regisztrálhatnak a polgárok. Ez az esetleges előzetes állásfoglalás nem jelent kötelezettséget a választás irányára.
Ki lehet az Egyesült Államok elnöke?
A legaktuálisabb válasz, hogy vagy a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trump vagy a Demokrata Párt színeiben induló Kamala Harris. Gyakorlatilag a 19. század közepétől nem választották meg más párt jelöltjét. Az alapvető kritériumok, hogy a jelölt amerikai állampolgár legyen, több mint 14 éve lakos és legalább 35 éves.
Mi a különbség demokrata és a republikánus között?
Egyszerűsítve: a republikánus egy jobboldali, konzervatív párt, a demokrata egy baloldali, liberális párt. De mivel két párt uralja az amerikai politikát, egyik sem kötődik szigorúan egy ideológiához, sokkal meghatározóbb az adott politikus személye. Széles skálán próbálnak megszólítani különböző társadalmi csoportokat, így a gyakori választóik többet mondanak el a pártokról, mint valamilyen definíció. Demokratákra nagyobb valószínűséggel szavaznak a kisebbségek, a szociálisan hátrányos helyzetűek és a nagy városok lakói. Republikánusokra nagyobb valószínűséggel szavaznak a fehérek, a tehetősebbek és a mezőgazdászok.
Ki nyeri a választást?
Túl egyszerű lenne a képlet, ha csak összeadnák a szavazatokat és, aki többet kapott, beülhetne az elnöki székbe. Az elektori rendszernek köszönhetően közvetetten és arányosan dől el, ki a győztes.
Mi az az elektori rendszer?
Az államok döntik el a választás kimenetelét. A választóknak tulajdonképpen abba van beleszólásuk, hogy a lakóhelyük szerinti állam melyik jelöltet támogassa. Minden államnak meghatározott számú elektori szavazata van, ez a szám az adott állam Kongresszusban lévő képviselőinek és szenátorainak összesített számával egyezik meg. Összesen 538 elektori szavazat oszlik szét az államok között, és az a jelölt lesz az elnök, aki legalább 270 elektori szavazatot szerez.
De kik azok az elektorok?
Csakhogy bonyolultabb legyen: valójában minden szavazó az államában lévő elektorokra szavaz (még ha nevük nem is szerepel a listán). Hivatalosan ők felelnek az elnök és az alelnök megválasztásáért. Államonként eltérhet, hogy konkrétan kik az elektorok, de jellemzően az adott párt vagy az elnökjelölt kampánycsapata választja ki őket. Az elektori tisztséget gyakran elkötelezett párttagok kapják meg. Az elektori testület végső szavazása decemberben történik.
Szavazhat az állami többséggel ellentétesen az elektor?
Nem igazán. Elméletileg lehetséges, hogy az állami eredményeket figyelmen kívül hagyva szavazzon egy-egy elektor, de a gyakorlatban egyrészt ez szankciókat vonhat maga után, másrészt csak elhanyagolható számban fordult eddig ilyesmi elő. Az elektorok szavazása lényegében formalitás.
Mennyi elektori szavazata van egy-egy államnak?
Attól függ, mennyien laknak az adott államban. Pontosabban, ugyanannyi elektori szavazata van egy államnak, ahány kongresszusi helye: minden államnak két szenátora van, és a lakosság számával arányos mennyiségű képviselője. Vagyis a legkisebb államoknak 3 szavazata van.
Hogyan osztódnak el a szavazatok az államonként?
Nebraska és Maine állam kivételével a többség dönt. Magyarán ha egy államnak 38 elektori szavazata van, és a demokrata jelöltre többen szavaztak a helyiek közül, akkor mind a 38 elektori szavazatot a demokrata kapja. A két kivételnél két elektori szavazatot kap a legtöbb egyéni szavazatot begyűjtő, és egyet-egyet kap a választási körzetekben győztes jelölt.
Hogyan befolyásolják az ingadozó államok az eredményt?
A legtöbb államban könnyen megjósolható, hogy a demokrata vagy a republikánus jelölt húzza be a győzelmet. Míg például Kalifornia államban a többség hagyományosan demokrata, Texasban republikánus. Az ingadozó államok (swing states) azok, amelyekben egyik pártnak sincs egyértelmű előnye. Ezek tehát kulcsszerepet játszanak a választásban. Itt a kampányolás is intenzívebb, mivel a jelöltek remélik, hogy a választók végül őket támogatják, így a szükséges elektori szavazatokhoz jutnak.
Mennyire lesz szoros?
Az előrejelzések szerint nagyon. Hét állam tekinthető jelenleg ingadozónak: Arizona, Észak-Karolina, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin. Hogy mennyire kiélezett lehet ezekben az államokban a verseny, jól szemlélteti, hogy a 2020-as választáson például a több mint 7 millió lakosú Arizonában nagyjából 10 ezer szavazattal nyert Joe Biden.
Előfordulhat, hogy összesítve valamelyik jelölt több egyéni szavazatot kap mégsem ő lesz az elnök?
Az elektori rendszer miatt igen, előfordulhat. Ötször történt ilyen a történelem során, legutóbb 2016-ban. Hillary Clinton majdnem 3 millióval több egyéni szavazatot kapott, mégis Donald Trump lett az elnök. Vagyis hiába volt népszerűbb Clinton egyéni szinten, mivel Trump több elektori szavazatot gyűjtött be, konkrétan 304-et a lehetséges 538-ból. (ujszo.com)
