Állítólag ezek a gyanús részletek okirat-hamisításra utalhatnak
Ismeretlen tettes ellen okirat-hamisítás miatt tett feljelentést Vargha Anikó egykori tököli kántor. Balog Zoltán református lelkészt – aki elnöki kegyelmet kért a pedofil főnökét segítő K. Endrének – az egyház a legkisebb büntetésben, intésben részesítette, ám Vargha állítása szerint a dokumentumot aláírók között olyanok neve is szerepel, akik nem is látták a határozatot, valamint keltezésként Budapest szerepel, pedig az aláírók épp Balatonszárszón választottak elnököt. Vargha szerint különben sem tudták volna olyan gyorsan véleményezni és választ írni, amilyen gyorsan a dokumentumok alapján ez történt.
- Vargha Anikó okirat-hamisítás miatt tett feljelentést Balog Zoltán református lelkész ellen
- Balog Zoltánt a legkisebb büntetésben részesítette a református egyház, miközben Vargha szerint erre nem volt elég idő
- Vargha állítja, a dokumentumot aláírók között olyanok neve is szerepel, akik nem is láthatták a határozatot
- Végül egyházi határozatban elutasították Vargha Anikó panaszait, Balog Zoltánt pedig intésben részesítették
Vargha Anikó egykori tököli kántor okirat-hamisítás miatt feljelentést tett a Balog Zoltánt a legenyhébb egyházi büntetésben, intésben részesítő határozat miatt. Elsőként a 24.hu ismerhette meg a vonatkozó iratokat és keletkezésük körülményeit.
A Zsinati Bírósághoz eljuttatott panasz szerint Balog többszörösen megsértette a Magyar Református Egyház előírásait, miszerint a lelkésznek a magatartásával egyháza jó hírnevét és a tiszta erkölcsöt kell ápolnia, szolidaritást kell vállalnia az elesettekkel, valamint tartózkodnia kell az olyan dolgoktól, amelyek megoszthatják a református egyházat és annak híveit.
Balog Zoltán püspök közbenjárása nyomán született kegyelmi döntés az egyház közösségében és a társadalom széles rétegeiben értetlenséget és felháborodást okozott
– áll a benyújtott panaszban, hozzátéve: Balog személyes felelősségének hárítása miatt csorbult az egyház hitelessége, társadalmi megítélése, és megbotránkozást okozott az egyházon belül és kívül.
Vargha kitért arra is, hogy Balog a püspöki és zsinati elnöki posztja mellett több nem egyházi funkciót is betöltött anélkül, hogy erről tájékoztatta volna az egyházon belüli közvéleményt. Mindent összevetve kérte
a Főtiszteletű Zsinati Bíróságot, hogy Balog Zoltán püspököt az említett ügyek kapcsán, felelősségét megállapítva, marasztalja el és a püspöki tisztségéből mozdítsa el.
A válasz
Az ügyben nyolcoldalas határozat született, amelyben Vargha meglátásait többnyire elutasították, Balog Zoltán pedig intésben részesítették, és nagyobb körültekintésre szólították fel a jövőben, illetve arra, hogy tartózkodjon a református egyházat „igaztalan” támadásoknak kitevő, „társadalmilag ellentmondásos” ügyektől.
Szerepel az indoklásban, hogy Balog korábban közzétett nyilatkozatában vállalta a felelősséget, ugyanakkor szerinte ő csak kérte a kegyelmet és nem adta. Ugyan nem járt el körültekintően, szándékosság vagy súlyos gondatlanság nem áll fenn.
A határozaton szerepelt Molnár János főgondnok, illetve Pásztor Dániel, a Zsinat akkori lelkészi alelnökének aláírása. Balog Zoltán lemondását követően ekkor az új elnököt, Steinbach Józsefet még nem választották meg.
Egyszerre két helyen
A portál jelzi, hogy a határozaton budapesti keltezés szerepel, de április 24-én Balatonszárszón tartottak zsinatot, amelyen az aláírók éppen megválasztották az új elnököt. A református egyház azzal kívánta feloldani az ellentmondást, hogy a határozatot az egyház székhelye szerint keltezték, ezért áll rajta Budapest. Ekkor épp Balatonszárszón ülésezett a bírósági elnökség, ám erről az ülésről visszakérdezés után sem kapott tájékoztatást a 24.hu, illetve az egyház előzetes tudósításában sem szerepelt bírósági eljárás, ahogy a későbbi beszámolóból is hiányzik.
Vargha szerint az is problémás, hogy a Magyar Református Egyház (MRE) április 23-án kapta meg a panaszát, és nem túl életszerű, hogy másnap reggel, még az elnök megválasztása előtt elolvasták, megértették és 8 oldalban írásba is foglalták válaszukat.
Valamint Vargha állítja, Pásztor Dániel püspök megerősítette számára, miszerint nem volt ilyen ülés. A férfi most a sajtó megkeresésére nem reagált. A másik aláíró, Molnár János arról számolt be, hogy minden törvényes volt, körültekintően kezelték az ügyet, de sem megerősíteni sem cáfolni nem volt hajlandó, hogy még Steinbach József megválasztása előtt bírálták-e el a panaszt.
Balog érdekeit szolgálhatta az intés
Vargha Anikó szerint az intés Balog érdekeit szolgálja, mert egyrészt a határozatban a tette súlyát egyáltalán nem róják fel a püspöknek, másrészt az egyházi eljárás során panaszosként Vargha nem tud fellebbezni a döntés ellen, vagyis ezzel rövidre is zárták az ügyet az egyházon belül. (Blikk)