Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Félelmetes jelentés érkezett: öt éven belül kiszáradhat egy ország fővárosa?

Környezet
2025.07.26.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
72

Néhány éve még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egy olyan jelentés lásson napvilágot, mely szerint éveken belül kiszáradhat egy ország fővárosa, Kabulban most mégis ettől tartanak. 

A CNN riportot készített a világ egyik legszegényebb országában élők viszontagságairól, a helyzet pedig finoman szólva is elkeserítő.

Kabul lassan katasztrófa felé sodródik. Egy nemrégiben készült jelentés szerint – amelyet a Mercy Corps nevű nemzetközi segélyszervezet adott ki – hamarosan a világ első modern fővárosává válhat, amely teljesen kiszárad. A szervezet arra figyelmeztet, hogy a válság gazdasági összeomláshoz is vezethet. A népességnövekedés, a klímaválság és a folyamatos, túlzott vízkivétel kimerítette a talajvízkészleteket – állítják szakértők –, a város fúrt kútjainak majdnem fele már kiapadt.

Ez egy olyan vészhelyzet, „ami nem csupán vízügyi probléma” – figyelmeztetett Marianna Von Zahn, a Mercy Corps afganisztáni programigazgatója. „Ez egyszerre egészségügyi válság, gazdasági válság és humanitárius katasztrófa.” Alig három évtizeddel ezelőtt Kabul lakossága kevesebb mint 2 millió fő volt, de a tálib rezsim 2001-es megdöntése után a jobb közbiztonság és a munkalehetőségek emberek ezreit vonzották a fővárosba. Ahogy azonban nőtt a lakosság, úgy nőtt az igény az életet adó vízre is.

Kabul szinte teljes mértékben a talajvízre támaszkodik, amelyet a közeli Hindukus hegység hó- és gleccserolvadéka táplál. A Mercy Corps szerint azonban az évek óta tartó rossz vízgazdálkodás és a túlzott vízkivétel következtében a víztartalék rohamosan apadni kezdett. A szervezet adatai alapján úgy néz ki, hogy az afgán fővárosban évi 44 millió köbméterrel több talajvizet használnak el, mint amennyit a természet pótolni képes.

A város lakosságát igyekeznek elosztópontokon és lajtoskocsikról osztott vízzel ellátni. Egy Raheela néven bemutatkozó 42 éves nő azt mondja, nagyon megviseli őket a folyamatos vízhiány, minden litert be kell osztani, ráadásul

mivel a vízellátás nem ingyenes, a pénzük is elkezdett apadni. A helyzet olyan elkeserítő, hogy néha az ételre szánt pénzt is vízre kell költeniük.

Vannak olyan családok, akik egy lehelletnyivel szerencsésebbek: Ahmad Jaszin Kabul északi részén él egy tíz fős nagycsaládban. A házuknak volt kútja, de már kiszáradt. A helyi gazdasági helyzetet jól jellemzi, hogy Ahmad hat hónapig gyűjtögetett azért, hogy egy mélyebb kutat áshassanak. A munkálatok költsége forintban nagyjából 185 ezer forint volt. Különösen nehéz úgy gyűjtögetni, hogy Ahmad és testvére minden nap órákat áll sorban egy közeli mecsetnél, aminek még működik a kútja.

The Qole Hashmat Khan wetland in #Kabul has once again run completely dry 👇. Once a habitat for over 190 bird species and a vital groundwater recharge basin, it has been deprived of water from the Logar River due to intensive irrigation use & drought. #ClimateCrisis, #drought https://t.co/BtJHhw1bHd pic.twitter.com/tW6t19gMga

— Najibullah Sadid 🇦🇫 (@NajibSadid) June 22, 2025

Hat hónap koplalás és gyűjtögetés után elkészül az új kút, 120 métert kellett fúrniuk, mire vizet találtak, ekkor jön azonban az igazi fekete leves:

Kabul talajvizének nagyjából 80%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan, az emberi melléktermékek és az ipari hulladék ihatatlanná tette.

Ahmad családja minden pénzt elköltött a kútra, nem maradt vízszűrőre, de bolti vízre sem. Maradt a hosszú ideig történő forralás. Teljesen ez sem biztonságos, de a szomjhalálnál azért jobb.

A hasmenés és a hányás mindennapos problémák a városban

– mondta a 36 éves Szajed Hamed, aki feleségével, három gyermekével és idős szüleivel él a város északnyugati részén. „Gyakran megbetegszünk a szennyezett víztől – akár mások házában isszuk, akár étteremben, de még akkor is, ha a kútvízzel mossuk meg a fogunkat” – tette hozzá a köztisztviselő.

A válságot tovább súlyosbítja Kabul éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége is.

„Egyre több esőnk van, de egyre kevesebb hó” – mondta Najibullah Sadid, az Afgán Víz- és Környezetvédelmi Szakemberek Hálózatának kutatója. „Ez egy olyan városra van hatással, amelynek nincs megfelelő infrastruktúrája a villámárvizek szabályozására… A hó segített nekünk, de mostanra kevesebb van belőle, és ez árt a talajvíz utánpótlásának.”


Kabul (a térképen 10-es számmal jelölve) a Hindukus hegységből kapja a vízkészletét, de a gleccserek egyre gyorsabban olvadnak. - Forrás: Ismoon via  Wikimedia Commons

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az UNICEF előrejelzése szerint Kabul 2030-ra teljesen kifogyhat a talajvízből.

Akik nem engedhetik meg maguknak, hogy több száz méter mély kutakat ássanak, kiszolgáltatottak a magánvállalatoknak, vagy adományokra kell támaszkodniuk. Vannak olyanok, akik a jövedelmük egyharmadát költik csak vízre, a szegényebbeknek marad a több órás álldogálás a mecsetek előtt, ahol ingyen kapnak vizet.

Különösen sokat szenvednek a nők és a gyerekek: a fiatalok iskola helyett kutatnak vízért, a nőknek pedig a saíra alapján még ilyen válságos helyzetben sem lenne szabad elhagyniuk az otthonukat férfi kísérők nélkül.

Aki elindul vízért, gyorsan zaklatás áldozatává válhat, és ez sajnos a jobbik eset.

A klímaválságon, a népességnövekedésen és a rossz vízgazdálkodáson túl Kabul vízválságát tovább súlyosbítja a mély politikai instabilitás is. Bár a nemzetközi segélyek valamelyest be tudták tölteni a tálib hatalomátvételből eredő káosz okozta űrt, az amerikai USAID befagyasztása felért egy katasztrófával: Afganisztánnak nagyjából 264 millió dollárra van szüksége évente vízellátásra és egyéb higiéniai célokra, ebből eddig nyolcat sikerült összeszedni. (Portfolio)

Címlapkép forrása: Najibullah Sadid/X
klímaváltozás
víz
AFGANISZTÁN
ÉGHAJLAT
SEGÉLY
vízgazdálkodás
népességnövekedés
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2025.07.26. - 10:25
72
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Menet közben leszakadt egy Boeing ajtaja - Megszólalt a Wizz Air vezére

    Menet közben leszakadt egy Boeing ajtaja - Megszólalt a Wizz Air vezére

  • Negyedannyi tanár se állt munkába idén, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést

    Negyedannyi tanár se állt munkába idén, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést

  • Óriási a nyomás, a német kancellár kézbe veszi a dolgokat

    Óriási a nyomás, a német kancellár kézbe veszi a dolgokat

  • Megkérdezték a kormányt, hogy miért nem zárják be a szabálytalanul működő NER-bányát

    Megkérdezték a kormányt, hogy miért nem zárják be a szabálytalanul működő NER-bányát

  • A kormány szerint "üzleti titok", hogy miért ilyen drága a karácsonyi vásár Budapesten

    A kormány szerint "üzleti titok", hogy miért ilyen drága a karácsonyi vásár Budapesten

  • Kiállnak a tüntető gazdák mellett a németek

    Kiállnak a tüntető gazdák mellett a németek

  • Az agresszív zöldek és a gyökértelen bürokraták kivégzik Európát?

    Az agresszív zöldek és a gyökértelen bürokraták kivégzik Európát?

  • Forrnak az indulatok a Corvinuson

    Forrnak az indulatok a Corvinuson

  • Rátámadt a budapesti buszsofőr a kerekesszékes nő kísérőjére

    Rátámadt a budapesti buszsofőr a kerekesszékes nő kísérőjére

  • Még fagyosabb reggelek, de sok napsütés

    Még fagyosabb reggelek, de sok napsütés

  • Halálos baleset ért egy magyar síelőt Ausztriában

    Halálos baleset ért egy magyar síelőt Ausztriában

  • Még soha ennyi adatot nem kért ki a Facebooktól a kormány a magyarokról

    Még soha ennyi adatot nem kért ki a Facebooktól a kormány a magyarokról

  • A német vasúti sztrájk magyar járatokat is érint

    A német vasúti sztrájk magyar járatokat is érint

  • Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika?

    Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika?

  • Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

    Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

  • Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét nevezte ki Macron

    Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét nevezte ki Macron

  • Reagált Karácsony Gergely Lázár János bejelentésére

    Reagált Karácsony Gergely Lázár János bejelentésére

  • Egy héttel kitolja a kormány a nemzeti konzultáció határidejét

    Egy héttel kitolja a kormány a nemzeti konzultáció határidejét

  • Gyémántba zárt hidrogénatomok menthetik meg a Földet

    Gyémántba zárt hidrogénatomok menthetik meg a Földet

  • Még nem volt olyan évünk, mint 2023

    Még nem volt olyan évünk, mint 2023

  • Gyorshajtás miatt négy hétre bevonták az osztrák pénzügyminiszter jogosítványát

    Gyorshajtás miatt négy hétre bevonták az osztrák pénzügyminiszter jogosítványát

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element