A családi szja-kedvezmény régen elveszett reálértékét állíthatja vissza a jövőre ígért duplázás.
Azonban a gyerekeseknek járó többi állami juttatás és kedvezmény eredeti értékét is rég elvitte már az infláció, az emelésükről azonban egyelőre még sincsen szó. Az RTL kiszámolta, hogy ezekből mennyit buktak az évek alatt a gyerekesek. Az összeg szabad szemmel is jól látható.
Részletes választ küldött Matolcsy György Novák Előd parlamenti képviselő kérdésére, amiben arról érdeklődött, hogy mennyivel kellene emelni a családi adókedvezményt. A jegybankelnök válasza alapján 2011 óta jelentősen csökkent az értéke a családi kedvezménynek, hiszen a kumulált (összesített) infláció 78 százalékot tesz ki. Ha a kormány az ígéreteinek megfelelően 2025-ben megduplázza a családi adókedvezmény összegét, akkor ez ismét visszanyerheti az értékét, sőt, még néhány évnyi inflációira is tartalékot képez.
A kétgyerekesek járnak igazán jól az szja-kedvezmény emelésével
A családi adókedvezmény összege a 2011-es bevezetése óta csak a két gyermeket nevelők számára emelkedett, 2016 és 2019 között gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forintra. Így 2024-ben eltartottanként
- egy gyermek esetén 10 ezer forinttal,
- két gyermek esetén 20 ezer forinttal, vagyis összesen 40 ezer forinttal,
- három vagy több gyermek esetén 33 ezer forinttal, vagyis három gyermek esetén összesen akár 99 ezer, négy gyermek esetén pedig akár 132 ezer forinttal
lehet magasabb a család nettó jövedelme, ha érvényesíteni tudják a kedvezmény összegét a jövedelmük alapján számított szja-ból.
Az egy-, illetve a három- vagy több gyermekeseknél az összegek 2011 óta változatlanok, ami azt is jelenti, hogy a reálértékük jelentősen csökkent, hiszen azóta a jegybank számításai szerint összességében 78 százalékkal nőttek az árak. Ha inflációkövető lenne a támogatás, akkor egy eltartott után az egy gyermeket nevelők közel 18 ezer forintra, a legalább három gyermeket nevelők pedig közel 60 ezer forintra lennének jogosultak.
A két gyermeket nevelők azonban örülhettek, hiszen a néhány éve megduplázott összeg reálértéke még ma is magasabb, mint 2011-ben volt. Ha a jelenlegi támogatásokat duplázná meg jövőre a kormány, az- egy gyermek esetén 20 ezer forintot,
- két gyermek esetén gyermekenként 40 ezer forintot, vagyis összesen 80 ezer forintot
- három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintot, vagyis három gyermek esetén összesen akár 198 ezer forintot jelent, ennyivel lehet magasabb a család nettó jövedelme, ha érvényesíteni tudják a kedvezményt.
Az esetlegesen megduplázott családi kedvezmény így végső soron az egy és a legalább három gyermeket nevelők számára csak 12 százalékos reálérték növekedést jelentene a 2011-es állapotot alapul véve, a kétgyermekeseknél viszont a tizenhárom évvel ezelőttihez képest 124 százalék lenne a reálérték növekedés.
Mi a helyzet a többi családtámogatással?
A családi adókedvezmény értékét a beígért duplázás egy időre biztosítaná, azonban nem ez az egyetlen gyerekeseknek, illetve házasoknak járó állami juttatás és támogatás, amelynek összege nem változott az elmúlt években. Cserébe ezek emeléséről egyáltalán nincs szó. A 2015-ben bevezetett első házasok kedvezménye, amely két éven keresztül havi 5000 forint plusz jelent a friss házaspároknak, a bevezetés óta 65 százalékot veszített az értékéből.
A támogatás összegének ma közel 8300 forintnak kellene lenni, ha követte volna az azóta bekövetkezett inflációt.
A GYES, vagyis a gyermekgondozást segítő ellátás összege sem változott évek óta. Ennek az összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum száz százaléka, és mivel annak az összege 2008 óta 28 500 forint, a GYES is ennyi, bruttóban, ebből az összegből ugyanis még lejön 10 százalék nyugdíjjárulék. Ha a szülő több gyermek után is jogosult a GYES-re, akkor az összeg minden gyermek után igénybe vehető.
A kumulált infláció 2008 óta meghaladta a 114 százalékot, így ha az egy gyermek után felvehető nettó 25 650 forinttal számolunk, akkor mai értéken ez közel 55 ezer forintnak felel meg.
A GYES és az évről évre emelkedő, minimálbérhez kötött GYED között így egyre nagyobb a szakadék.
A családi pótlék, illetve ma már nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás néven igényelhető támogatások összege sem emelkedett 2008 óta. Az egy gyermekes családok havonta 12 200 forintot, az egy gyermekes, egyedülálló szülők pedig 13 700 forintot kaphatnak.
Ezeknek az összegeknek a mai reálértéke 26 és 29 ezer forintnak felelne meg, ami több mint a kétszerese a mostani pótléknak.
Több gyermek esetén minden gyermek után igénybe vehető a támogatás. A kétgyermekes családok 13 300 forintot, az egyedülálló szülők 14 800 forintot kaphatnak mindkét gyermek után, ami 28 ezer és közel 32 ezer forintot érne ma. A három vagy több gyermeket nevelő családoknak 16 000 forint jár, egyedülállóként pedig 17 000 forintot lehet igényelni, aminek a reálértéke több mint 34 ezer, illetve 36 ezer forint lenne. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén magasabb összeg jár, 23 300 forint, ami ma közel 50 ezer forintra jönne ki, ha követné az inflációt. Ha egyedül nevel beteg gyermeket a szülő, akkor 25 900 forintot vehet igénybe; ez ma 55 ezer forintot érne, ha 2008 óta követné az inflációt.
A támogatott hitelek is inflálódnak
A gyermekvállalás ösztönzésére bevezetett támogatások is sokat vesztettek az értékükből. A szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélkül felvehető babaváró hitel a 2019-es indulásnál legfeljebb 10 millió forint kamatmentes kölcsönt jelentett a fiatal, gyermekvállalás előtt álló házaspároknak. Ezt az összeget 2024-ben felemelték 11 millió forintra, ami 10 százalékos növelésnek felelt meg. A babaváró 2019-es bevezetése óta azonban a 2019-es és az idei várható inflációt is beleszámítva 57 százalékkal nőttek az árak. Tehát a reálérték megőrzéséhez 2025-től a 11 milliós maximum összegét 42,9 százalékkal kellene növelni, legalább 15,7 millió forintra.
A babaváró hitellel kapcsolatban nemcsak az infláció, hanem a lakásárak emelkedése is releváns lehet, hiszen az igénylők zöme lakáscélra fordítja a felvett összeget, például lakáshitel mellé önrészként. Az országos adatokat tekintve az átlagos négyzetméterár 58 százalékkal emelkedett 2019 és 2023 között, 276 ezer forintról 437 ezer forintra. A fővárosban ennél valamivel kisebb volt az ingatlanárak emelkedésének üteme, ott egy lakás átlagos négyzetméterára 42 százalékkal nőtt, 623 ezer forintról 885 ezer forintra.
A CSOK különböző formáinál valamivel nehezebb meghatározni a reálértéket, mivel a támogatás több elemből áll, az igénybe vehető összegek pedig többször is változtak. Az egyszerűség kedvéért itt is 2019-től számolunk, hiszen ebben az évben vált elérhetővé a támogatott hitel minden ingatlantípusra és a falusi CSOK-ot is ekkor vezették be. 2019-ben a legmagasabb elérhető összeg 25 millió forint volt, ami három gyermek vállalásával 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forint támogatott kölcsönt jelentett.
2024-ben a CSOK Plusszal a legnagyobb elérhető összeg szintén három gyermek vállalásával 50 millió forint, amely teljes egészében támogatott kölcsön, legfeljebb 3 százalékos kamattal.
Ez az összeg magasabb, mint a 2019-es támogatások összege az 57 százalékos kumulált inflációval számolva (ami körülbelül 39 millió forint), vagyis összességében jelentősen nőtt a támogatások reálértéke.
Két gyermekkel számolva is jelentős a különbség: 2019-ben legfeljebb 12,6 millió forintot lehetett támogatott formában igénybe venni, most pedig 30 millió forintot, ami azt jelenti, hogy a két gyermeket vállalók arányaiban még többet is nyertek a CSOK támogatás átalakításával, ha a reálértéket nézzük.
A CSOK-összegek összehasonlításánál azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a CSOK Plusz igénylők már nem kapnak közvetlen támogatást, csupán hitelt, valamint csak meglévő gyermekre nem igényelhetnek támogatást. Viszont a második új gyermektől gyermekenként 10-10 milliót leírhatnak a hitelük tőketartozásából. (rtl.hu)
