Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Nagyon megtáltosodtak a radikális jobboldali pártok az EU-ban

Külföld
2023.07.09.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Ha a mostani trend folytatódik, jó eredményre számíthatnak a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon a radikális jobboldalinak tartott pártok. 

Az EU két országában különösen is érzékelhető az olykor szélsőjobboldalinak nevezett pártok előretörése: Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) második erővé lépett elő a közvélemény-kutatásokban, Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig már magasan előzi az összes többi pártot. Míg azonban utóbbinak jó esélye van arra, hogy a jövő ősszel esedékes osztrák választásokat követően újra kormányra kerüljön, az AfD egyelőre nem tud kitörni a többi párt által köré épített karanténból. - írja a Portfolió

Radikális jobboldali előretörés Európában

Európa jelentős részén előretörőben vannak a radikális jobboldalinak, időnként szélsőjobboldalinak mondott pártok. A különböző előrejelzések, így például a Politico mandátumbecslése szerint az Európai Parlamentben nagykoalícióban lévő három pártcsalád – Európai Néppárt (EPP), Szocialisták és Demokraták (S&D), Újítsuk meg Európát (RE) – várhatóan mindegyike mandátumokat veszít a 2024-ben esedékes uniós választásokon, de lejtmenetben vannak a Zöldek és a radikális baloldal is. Ezzel szemben a radikális jobboldalinak mondott pártokat tömörítő egyik pártcsalád, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) jelentős növekedésre számíthatnak, elsősorban a Giorgia Meloni vezette olasz kormánypártnak, az Olaszország Testvéreinek (FdI) köszönhetően.

Ugyancsak feljövőben van a spanyol radikális jobboldali párt, a szintén ECR-hez tartozó Vox, amely a júliusi 24-i spanyolországi választásokat követően akár kormányra is kerülhet, amennyiben a győzelemre legesélyesebb Néppárt koalíciót köt vele. Bár egyre kisebb különbséggel, de az ECR Meloniék mellett másik jelentős ereje, a Jaroslaw Kaczynski-féle lengyel Jog is Igazságosság (PiS) egyelőre vezet a felmérésekben az ősszel esedékes lengyelországi választások előtt. Finnországban az áprilisi választásokat követően kormányra került a szintén az ECR-be tartozó Finnek nevű párt, Svédországban pedig kívülről támogatja a jobbközép kormánypártot a Svéd Demokraták nevű formáció.

A másik, az eggyel radikálisabb, nagyrészt Moszkva-barát jobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) már nem áll ilyen jól. A pártcsalád két fő ereje a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés, illetve Matteo Salvini jelenleg kormányon lévő olasz Ligája. Miközben a pártcsalád egésze vélhetően mandátumokat veszít majd jövőre, két német nyelvű tagpártjuk igencsak megtáltosodott: az Alternatíva Németországnak (AfD) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is látványosan előretörtek a közvélemény-kutatásokban.

AfD: karanténban

Az Alternatíva Németországnak 2013-ban EU-szkeptikus, de gazdaságilag határozottan liberális programmal indult el. Felemelkedését azonban nem eredeti programja, hanem a 2015-ben kezdődő menekültválság hozta el, amellyel a párt megtalálta azt a témát, amivel szélesebb tömegekhez el tudott jutni. Első parlamenti választásán, 2017-ben rögtön 12,7 százalékkal robbant be, igaz, a menekültkrízis enyhülésével lendülete visszaesett, és 2021-ben már csak 10,3 százalékot ért el. Sokan ekkor arra számítottak, hogy a II. világháború utáni Németország első igazi szélsőjobboldali sikertörténetének ezzel vége szakad, de az utóbbi hónapok teljesen másfajta jövőt vetítenek előre.

Az AfD ugyanis most sikert sikerre halmoz.

Június 25-én a párt első vezető választott önkormányzati tisztségét szerezte meg: Robert Sesselmann, az AfD politikusa a szavazatok 52,8 százalékát gyűjtötte be a közigazgatási vezetői (Landrat) választás második fordulójában. Július 2-án pedig első polgármesteri pozícióját is megszerezte az AfD: Hannes Loth a Szász-Anhalt tartományban található Raguhn-Jeßnitzben lett településvezető.

Talán ennél is fontosabb eredmény, hogy a

párt az országos (szövetségi) közvélemény-kutatásokban második erővé lépett előre, megelőzve a vezető kormánypártot, Olaf Scholz kancellár pártját, a szociáldemokrata SPD-t.

A közszolgálati ARD június 23-án publikált felmérése szerint az AfD 19 százalékon áll, míg az SPD csak 17-en, miközben magasan, 29 százalékkal vezet a konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU.

Azonban az, hogy az AfD valaha is hatalomra kerüljön, egyelőre esélytelennek látszik, a hagyományos pártok ugyanis teljesen karanténba zárták. Nemcsak hogy egyik párt sem hajlandó koalícióra lépni vele még tartományi szinten sem, az AfD Bundestag-alelnököt sem tud adni, ugyanis a többi párt mindig leszavazza a jelöltjét.

Kísért az NDK szelleme

Az AfD elsősorban a volt keletnémet tartományokban erős, különösen Türingiában, Szászországban és Szász-Anhaltban. Előbbi kettőben a párt a 2021-es Bundestag-választáson is az élen végzett, sőt az összes úgynevezett új tartományban (a régi NDK területén létrejött tartományban) 10 százalék fölötti eredményt ért el, miközben az 1989 előtt Nyugat-Németországnak nevezett tartományokban csak 10, vagy 10 százalék alatti szavazatarányhoz jutott. Miközben Szászországban 24,6 százalékot szerzett, a tartományi jogú Hamburgban mindössze 5 százalékot.

Az AfD támogatottságának erősen területi jellege alapján nem nehéz levonni a következtetést, hogy

a párt sikere és a néhai NDK NSZK-ba történő integrációjának sikertelensége között összefüggés áll fent.

Egy június végén publikált közvélemény-kutatás arra jutott, hogy az egykori keletnémetek jelentős része elégedetlen a demokráciával, és inkább egy erős vezetőbe veti reményeit.

Azzal az állítással például, hogy a nemzeti érdekek szempontjából bizonyos körülmények között a diktatúra jobb államforma, a megkérdezettek 8,6 százaléka értett egyet teljesen, 22,1 százalékuk részben. A felmérésben részt vevők 51,2 százaléka részben vagy egészben egyetértett azzal, hogy Németországnak egy erős pártra van szüksége, amely a nép egészét testesíti meg.

Szintén jelentős a támogatottsága annak az állításnak, miszerint „vezérre (Führer) van szükség, aki erős kézzel kormányoz mindenki javára”: 14 százalék teljesen, 19,1 százalék részben egyetértett ezzel. 21 százaléknyian pedig részben vagy egészben osztották azt a nézetet, mely szerint Adolf Hitlerre nagy államférfiként lehetne emlékezni, ha nem rendeli el a zsidó lakosság kiirtását.

Ezek után nem meglepő, hogy bár a megkérdezettek 90 százaléka elfogadja a demokrácia eszméjét, kevesebb mint felük elégedett a tényleges német demokráciával, majdnem 80 százalékuk pedig úgy véli, majdnem semmi befolyásuk sincs a kormány tetteire. A keletnémetek mintegy kétharmada vágyik vissza az egykori NDK-ba, kevesebb mint felük érzi magát a német újraegyesítés nyertesének, miközben egynegyedük kifejezetten 1989 vesztesének gondolja magát.

A volt NDK területén a bevándorlókkal szembeni elutasítás is meglehetősen nagy: mintegy 70 százalék vallotta azt, hogy a külföldiek csak azért jönnek Németországba, hogy kihasználják az állam által nyújtott szociális szolgáltatásokat.

A felmérés azt is megállapította, hogy a kifejezetten szélsőjobboldali nézeteket vallók – a keletnémetek mintegy 7 százaléka – egy jelentős része még nem vált az AfD szavazójává, így a radikális jobboldali pártnak ebben az irányban is van még lehetősége bővíteni szavazói bázisát.


Az AfD támogatottsága választókörzetenként a 2021-es parlamenti választásokon. - Forrás: wahlatlas.net / Wikimedia Commons

Ausztria: élen a Szabadságpárt

Az AfD-vel szemben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) története jóval régebbre nyúlik vissza: a szervezetet a Vörös Hadsereg Ausztriából való kivonulásának évében, 1955-ben alapították. Első vezetője az az Anton Reinthaller volt, aki 1945 előtt SS-tisztként és a Hitler-féle NSDAP Reichstag-képviselőjeként is tevékenykedett. Az FPÖ tehát – szemben az AfD-vel – bizonyos szempontból a nemzetiszocializmus közvetlen örökösének tekinthető, ugyanakkor a nagy néppártok létrehozta karanténból már több mint két évtizede kikerült. 2000-ben a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) partnereként kormányra jutott, majd 2017-ben újra a kisebbik partner lett az akkor Sebastian Kurz vezette kabinetben.

Csakhogy 2019-ben bekövetkezett a pártot 2005 óta vezető Heinz-Christian Strache körüli Ibiza-botrány, ami a koalíció felbomlásához, új választásokhoz és az FPÖ mélyrepüléséhez vezetett. A 2017-es választásokon még majdnem 26 százalékot szerző párt 2019-re 16 százalékra esett vissza.

Azonban csaknem 4 évvel később több közvélemény-kutató szerint is eléri a 30 százalékot, és

a felmérések szerint tavaly év végével Ausztria legnépszerűbb pártjává vált, egyértelműen előzve az ÖVP-t és a szociáldemokrata SPÖ-t.

Sőt a párt vezetője, Herbert Kickl június végén első alkalommal a kancellárjelöltek versenyében is megelőzte a jelenlegi kancellárt, a néppárti Karl Nehammert: egy elképzelt közvetlen kancellárválasztáson előbbi 21, utóbbi 19 százalékot kapna. (Igaz, ténylegesen nem a kancellárra, hanem pártokra szavaznak a választók.) A Szabadságpárt idén két osztrák tartományban is bekerült a koalíciós kormányba: a Bécset körülölelő Alsó-Ausztriában, illetve Salzburg tartományban.

Az FPÖ kommunikációs csatornaként sikeresen használja a közösségi médiát és a YouTube-ot. A párt vezető témái közé tartozik a bevándorlásellenesség, az oltásszkepticizmus (ez persze a Covid-járvány lecsengésével egyre kevésbé tematizálódik), az infláció és a nyomában járó gazdasági nehézségek, valamint az LMBT-tematika. Az ukrajnai háború ügyében a Szabadságpárt Ausztria örökös katonai semlegességét hangoztatja, és az uniós szankciók eltörlését követeli. A párt jól ismert oroszbarátságáról, és mikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólalt az osztrák parlamentben videókapcsolaton keresztül, az FPÖ képviselői tüntetőleg kivonultak.

A következő év biztosan meg fogja mutatni, ténylegesen mekkora a Szabadságpárt támogatottsága: nyár elején EP-választások, ősszel pedig osztrák parlamenti választások lesznek. Ha minden így megy tovább, az FPÖ mindkét választáson első alkalommal győzedelmeskedhet. (Portfolio)

Címlapkép forrása: ODD ANDERSEN/AFP
Németország
AUSZTRIA
SZÉLSŐJOBB
AfD
Osztrák Szabadságpárt
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.09. - 12:53
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

    Újabb frontot nyit a kormány? Most Horvátországnak szóltak be kőkeményen

  • Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

    Itt egy ábra, amiből sokat megérthetsz abból, mi folyik a magyar gazdaságban

  • Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

    Orbán Ráhel: Sokat beszélünk arról, hogy kié a reptér, de itt is csak van egy befektető, mint minden üzletben

  • Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

    Megrázó és segélykiáltó levelet tett közzé Hadházy Ákos

  • Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

    Hetek óta nem működik a gyógyszertárak közgyógyjogosultság-lekérdezési rendszere

  • Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

    Szülők a katonák iskolába vezénylése ellen: kiáltvány, 40 kérdés

  • Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

    Pintér Sándortól levélben kért magyarázatot az oroszok vízumszerzését könnyítő magyar szabályozásra az uniós belügyi biztos

  • Simonka mindenkit le akar győzni

    Simonka mindenkit le akar győzni

  • Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

    Zárt ajtók mögött találkozott Karácsony Gergely és Magyar Péter, legalább abban sikerült megegyezniük, hogy egyelőre senki nem mond semmit

  • Díszpolgári címet kap Kós Hubert

    Díszpolgári címet kap Kós Hubert

  • Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

    Kiegészítő jegy helyett helyjegy: augusztus 1-től már a MÁV appban is megvásárolható a Volánbusz egyes járataira

  • Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

    Előkerült Szentkirályi Alexandra, a Magyar–Karácsony találkozóval poénkodott

  • 40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

    40 milliót kapott Bayer Zsolt a Szerencsejáték Zrt.-től egy Mongóliáról szóló sorozatra

  • Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

    Hüledeznek a magyarok több alapélelmiszer hirtelen drágulásán, mi történhetett?

  • Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

    Puzsér Róbert: Nem térek ki az ütés elől

  • Három "érdekes" történet Párizsból

    Három "érdekes" történet Párizsból

  • Klíma helyett zongora

    Klíma helyett zongora

  • Törvénytelen blokkolás

    Törvénytelen blokkolás

  • Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

    Megvan az első magyar arany: Kós Hubert olimpiai bajnok!

  • Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

    Változékonyabb idővel indul a nyár utolsó hónapja

  • Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

    Megérkezett a Paks II. Atomerőmű 5. blokk zónaolvadék-csapdája

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element