A huszonnegyedik órában van a Magyarország.
Elképesztő rekordokat dönt a szakképzett munkaerő elvándorlása az országból, vélhetően ez a jelenség húzódik meg az áruházaknál tapasztalható létszámhiány hátterében is – hívta fel a figyelmet az economx.hu az Egyenlő.hu szakszervezet által készített elemzés nyomán.
Kiemelték, hogy bolti dolgozók százezrei számára még a megélhetésre sem lesz elegendő a jövő évre betervezett tíz százalékos minimálbér-emelés.
A szakszervezet elnöke szerint nem az a kérdés, hogy van-e munkaerőhiány az áruházakban, hanem az, hogy mekkora és annak mi áll a hátterében. Évek óta elszabadultak a fogyasztói árak, így a láncok – a Brüsszelben felpanaszolt profitadó mellett is – évről-évre talicskával hordják ki az országból a nyereség után járó osztalékot, miközben alacsonyan tartják a magyar béreket – mutatott rá.
Az itteni üzletekben a dolgozók fizetése egyre inkább leszakad Európában, ez az oka annak, hogy a mindennapos megélhetési nehézségek miatt tömegek kénytelenek elhagyni a pályát.
Sőt, a kereskedelemből is ezrek vándoroltak ki külföldre, hogy el tudják tartani a családjukat
– részletezte a lapnak Bubenkó Csaba azzal kapcsolatban, hogy a napokban megjelent a hír, hogy tavasszal néhány üzletláncnál több száz fővel csökkent a munkavállalók száma.
Fokozódni fog az elvándorlás
A vállalatok állítják, nincsen szó leépítésekről, sőt, „folyamatosan hirdetnek nyitott pozíciókat az áruházakban, eközben javul a hatékonyság” – szerintük. A szakszervezet ugyanakkor közölte: a fizetések az európai rangsor legvégén kullognak, ezért krónikus az emberhiány az élelmiszerellátásban, amely egyre inkább terheli a meglévő állományt, így pedig romlik a kiszolgálás színvonala. Ezért – hívták fel a figyelmet – amennyiben a munkaadók jövőre nem nyúlnak mélyen a zsebükbe, fokozódni fog az ország teljesítményét befolyásoló elvándorlás (!).
Mint az Egyenlő.hu rámutatott: hiába állítják évről évre a nagy cégek, hogy milliárdokból fejlesztik a béreket, a statisztikák szerint is egyértelmű, hogy a boltokban jellemző fizetések rendre alulmúlják más területek, például az ipar fizetéseit. Emiatt tavaly is csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben, amelyre még a Magyar Nemzeti Bank egyik tavaszi jelentése is kitért.
Az országosan mért bérhátrány az élelmiszerboltokban például a feldolgozóiparhoz képest a 2019. évi 18,9 százalékról tavaly már 22,3 százalékra ugrott, ami európai viszonylatban is növekvő versenyhátrányt jelent
– közölte Bubenkó Csaba, hozzátéve, mindezt úgy, hogy egyébként az Eurostat szerint a hazai versenyszféra bérköltsége a legalacsonyabb sávban szerepel a kontinensen, vagyis Magyarországon nem kerül annyiba egy bolti dolgozó foglalkoztatása, mint például Ausztriában.
Ehhez képest ugyanazon üzletlánc itteni üzletéhez képest hasonló munkakörben háromszor annyit keresnek a dolgozók az osztrák egységekben, aminek hatalmas az elszívó ereje
– emelte ki.
A kereskedelem szakképzett alkalmazottainak itthon jellemzően felkopik az álla, mert a megélhetési költségek emelkedése miatt már nem tudnak boldogulni a garantált bérminimumból. Ezért, akinek nincs megtakarítása vagy családi segítsége, másodállása, egyre inkább kénytelen más munkahely után nézni, akár a határon túl
– vezették le az elemzésben.
„Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni”
Mint írták, egy garantált bérminimumon fizetett, kétkeresős családban a havi nettó jövedelem 425 ezer forintot tesz ki. Ha egyikük sem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt és nincs autójuk sem, számításaink szerint – lakásbérleti díj vagy lakáshitel fizetése nélkül – a havi megélhetésük legalább 335 ezer forintba kerül. Ha lakást bérelnek, vagy a lakásvásárlási hitel önerős részére gyűjtenek, akkor a lakásszerzés havi költsége átlagosan további 120-200 ezer forintot tesz ki.
Ez pedig összességében már egyértelműen nem fér bele a nyolcórás, gyakran kemény fizikai munkával megszerzett áruházi fizetésekbe
– jegyezte meg az elnök, jelezve: ebből nemhogy megtakarítani, megélni sem lehet, azaz hozzájárulni a lakossági fogyasztás növekedéséhez.
Ez annyit jelent, hogy aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni
– fogalmazott.
Az inflációs sokk hazavágta a magyar gazdaságot
A szakszervezet azt is jelezte, hogy rendkívül csekélynek ítélik meg belengetett emelés mértékét. Azt írták, az utóbbi évek inflációs robbanásával tovább nőtt a szakadék a tisztes megélhetés költségei és a minimálbérek nettó vásárlóértéke között, amit már nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni (!). A szakszervezeti vezető közlése szerint legalább 20 százalékos béremelést tartana elfogadhatónak.
Arra is kitértek, hogy rohamosan emelkedik azoknak a száma, akik megelégelik a helyzetet és más szektorokban vagy a környező országokban „próbálnak szerencsét”, akár úgy, hogy nem költöznek ki, hanem ingáznak, például – maradva az eredeti példánál – Ausztriába, ahol a bolti dolgozók szerint is még mindig kolbászból van a kerítés – mondta az elnök idézve azt a közelmúltban publikált jelentést, amely szerint nyugati szomszédunkban már a munkavállalók 3 százaléka magyar. A kutatás szerint idén áprilisban az osztrákoknál már 118 ezer magyar dolgozott, amely éves szinten 4,4 százalékos növekedést jelent.
A vendégmunkásokkal kapcsolatban is jelezték félelmeiket
A szakszervezet elnöke úgy véli, a hiányzó szakképzett munkaerőt képzetlen vendégmunkásokkal vagy szezonálisan diákokkal, nyugdíjasokkal nem szerencsés helyettesíteni, mert az a szolgáltatás színvonalát is nyomot hagy. Az elvándorlás miatti ellentmondásokat pedig azzal a kormányzati szándékkal sem lehet feloldani, hogy az egyes munkaköröket tömegesen mentesítik a szakképzettségi előírások alól – hangsúlyozták.
A huszonnegyedik órában van az ország, mert munkavállalók tömegei látják úgy, hogy az adókedvezmények, a családtámogatási rendszerek mellett is már csak a jelentős béremeléseknek lehet összetartó ereje
– figyelmeztetett. (valodihirek.hu)
