Az állam 500–600 milliárd forintot bukik azzal, hogy a magyarok nem fogyasztanak.
A kormány a kincstári optimizmus billentyűit üti, amikor a kiskereskedelmi forgalom bővülése szerepel a kottafüzetben. A statisztikai adatokban szereplő számok azonban mintha más szólamot játszanának. A fogyasztás várt szinttől való elmaradása az államkasszában is nyomot hagy: 500–600 milliárd forint hiányzik azáltal, hogy a magyarok a kívánatosnál nagyobb távolságot tartanak a kasszáktól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva: naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal bővült a kiskereskedelem forgalmának volumene idén júniusban az előző év azonos időszakához képest.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4 százalékkal növekedett.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a használtcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal bővült.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,5 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek.
Mindössze egy-egy kiugró teljesítmény
„A második negyedéves GDP-adat ismeretében alapvetően nem mondhatjuk, hogy meglepetést okozott volna a kiskereskedelem júniusi gyenge teljesítménye. Ugyanakkor még így is mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a májusban látott 0,1 százalékos növekedés után júniusban 0,1 százalékos visszaesés következett havi alapon. Vagyis a szezonális és munkanaphatással igazított adatok alapján immáron két hónapja lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva” – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Hozzátette: a tavalyi magas bázis miatt azonban az év/év index jelentős romlást mutatott az előző hónaphoz képest. Júniusban így mindösszesen 2,6 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva).
Az elmúlt három hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt.
Az elemző szerint az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sokkal inkább a lépcsőzetesség jellemző: egy-egy hónap jobb teljesítménye emelt a teljes értékesítés volumenén, amelyet többhavi stagnálás követett.
Ez is rávilágít arra a folyamatra, ami az egész magyar gazdaságot jellemzi: a gazdasági alapfolyamatok gyengék és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni.
A számok mögött
A fogyasztással kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kincstári optimizmus nyelvén szólalt meg, ám érdemes az idei első félévben mutatott fogyasztást vizsgálva az adatok mögé nézni. 2024. január–júniusban – naptárhatástól megtisztítva – 2,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakához képest. Éves összehasonlításban tehát minimálisan bővülést látunk a 2023-as rendkívül alacsony, gyakorlatilag mélypontot jelentő bázishoz képest.
Első ránézésre tehát mondhatjuk, hogy a 2,7 százalékos bővülés nem rossz, ám nem mindegy mihez viszonyítunk. Márpedig, amennyiben a 2023 első félévben mutatott mínusz 10,3 százalékos zuhanórepülést vesszük alapul, akkor már nem túl acélosak az idei első hat hónapban mutatott volumennövekedések, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja.
| Kiskereskedelmi forgalom alakulása 2024 és 2023 első félévben – éves bázison (százalék) | ||
|---|---|---|
| 2024 | 2023 | |
| január | 0,6 | -4,5 |
| február | 1,1 | -10,1 |
| március | 4,2 | -13,1 |
| április | 3,2 | -12,6 |
| május | 3,6 | -12,3 |
| június | 2,6 | -8,3 |
Forrás: KSH
Ahogy havi bontásban sem láthatunk túl sok pozitívumot. A kormány által várt „óvatossági motívum” oldása általi fogyasztás-bővülést láthatóan elmaradt.
- Januárban nem változott a fogyasztás 2023 decemberéhez képest (akkor 1,4 százalékos bővülés mutatkozott novemberhez képest);
- Februárban 0,6 százalékkal csökkent januárhoz képest;
- Márciusban 2 százalékkal emelkedett februárhoz képest;
- Áprilisban 0,9 százalékkal csökkent márciushoz képest;
- Májusban lényegében nem változott áprilishoz képest;
- míg júniusban 0,1 százalékkal mérséklődött májushoz képest, tehát lényegében ismét stagnált a fogyasztás.
Jól látható tehát, hogy a fogyasztás jó indulattal is oldalazást mutat, a pozitív fordulat messzebb van.
A gyenge kiskereskedelmi teljesítmény egybecseng azokkal az Index által bemutatott adatokkal, amelyek arra világítanak rá, hogy Magyarország több gazdasági szempontot is figyelembe véve az uniós bajnokság kiesőhelyén focizik. Ezek egyike szintén a fogyasztáshoz köthető: a GKI júniusban arról értekezett az Eurostat adataira hivatkozva, hogy Magyarország az unió legkevesebbet fogyasztó és legszegényebb országa, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium igyekezett hevesen cáfolni.
3–3,5 évet veszített a magyar gazdaság
Virovácz Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az év/év alapon vizsgált index helyett célszerű a 2021-es adatokhoz mérten vizsgálni a fogyasztást, ahogy azt a KSH – illetve az Eurostat – is teszi. „Ennek tükrében tökéletesen látszik, hogy bár nőtt a fogyasztás, ám a 2021-es bázishoz viszonyítva a magyar háztartások jelenleg kevesebbet vásárolnak, mint 3 évvel ezelőtt. A magyar gazdaság lényegében elveszített 3–3,5 évet, mivel a magyarok volumenben ugyanannyit tudnak ma fogyasztani, mint 2021-ben” – mutatott rá az elemző. (A 2021-es havi átlaghoz való viszonyítás a KSH diszkrecionális döntése. Korában a 2015-ös havi átlaghoz viszonyították az adatokat, ám a 2024-es adatok 9 évvel ezelőtti számokkal történő összehasonlítani nehezen értelmezhető, ezért van szükség időként a bázis frissítésére – adott hátteret Virovácz Péter.)
Januárt leszámítva az idei első félévben rendre 3 százalék közeli, vagy afölötti mértékben bővült éves bázison az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem. Ez az élelmiszer-kiskereskedelem helyreállásának folyamatát mutatja? – tettük fel a kérdést. Virovácz Péter szerint itt is a 2021-es adatokhoz mérten lehet reális helyzetértékelést adni. Ebből kiindulva 4–5 százalékkal marad el az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem a 3 évvel ezelőtti szinthez képest.
„A 2023 márciusi mélypontot után javuló tendencia rajzolódik ki az élelmiszer-kiskereskedelemben, ám nemcsak a csúcstól vagyunk jelentősen elmaradva, de a 2021-es fogyasztási szintektől is” – vázolta az elemző, aki szerint e mögött egyszerű magyarázat húzódik: a jelenlegi alacsony az élelmiszerinfláció, még nem jelenti azt, hogy az árak csökkennek, pusztán a gyors ütemű drágulást lassú áremelkedés váltotta fel.
Az elmúlt 2–3 évben végbemenő 60–70 százalékos élelmiszerinfláció nem válik semmissé. A lakosság jövedelemszintje azonban nem bővült ilyen mértékben, amit a boltok forgalma hűen tükröz. Ezt a sokkot még jó ideig nyomot hagy a fogyasztókban. Sok évnyi reálbérnövekedésre, ezzel párhuzamosan pedig alacsony élelmiszerinflációra volna szükség ahhoz, hogy a fogyasztók egy havi fizetésből ugyanannyi kenyeret tudjanak vásárolni, mint 2–3 évvel ezelőtt
– tette hozzá.
A bizalom visszaépítése a kulcs
Virovácz Péter szerint a fogyasztáshoz való visszatéréshez a hosszútávú bizalom visszaépítése a kulcs. Jelenleg ugyanis hiába van – a KSH szerint – kétszámjegyű, 10,4 százalékos reálbér-emelkedés 4 százalékos infláció mellett, a Nemzetgazdasági Minisztérium által emlegetett óvatossági motívum valóban jelen van a magyar társadalomban.
Az ING elemzője rámutatott: az elmúlt évek recessziós időszaka elapasztotta a magyarok megtakarításait. „A reálbér-növekedés nem elegendő ahhoz, hogy a lakosságot a kasszákhoz terelje. A kiskereskedelmi forgalom berobbantásához ehhez több kell. Az elmúlt évek gazdasági sokkhatásai beleégtek a fogyasztókba, ezért ha van is miből költeniük, azt nem a boltokban teszik meg, hanem a megtakarításaikat építik vissza, valamint a hiteleike törlesztik. A magyar háztartások megközelítőleg 60 százalékának maximum egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a megszokott életszínvonal fenntartását célzó személyikölcsön-folyósítások rekordszinteket értek el, ezek törlesztése is zajlik a jelenlegi – KSH szerinti – bérnövekedésből.
Önmagában a bérnövekedéstől rövidtávon nem várható a magyar háztartások óvatossági motívumának oldódása, ehhez több tényező együttállására volna szükség: biztonságos munkahelyre, kiszámítható, több évnyi kedvező gazdasági adatokra, amik nemcsak rövid-, hanem hosszútávú bérnövekedési tendenciának is megágyazhatnak. Összességében a fogyasztói bizalom visszaépítése szükséges, ehhez azonban tartós növekedésre van szükség
– tette hozzá.
A kieső fogyasztás természetesen az államkasszában is nyomot hagy, mivel az állam emiatt jelentős áfabevételektől esik el.
A költségvetési törvényben foglaltakhoz képest 500–600 milliárd forintra becsülhető a fogyasztáshoz kapcsolt adók elmaradása, ami a GDP megközelítőleg 0,7 százaléka.Ráadásul ez még az adat még 2,9 százalékos hiánycélhoz kapcsolódik, a kormány időközben 4,5 százalékosra emelte a költségvetési hiányt.
Európai szinten sem jobb a helyzet
Sovány vigasz idehaza, de az európai uniós kiskereskedelem is vergődik – derül ki az Eurostat szinten kedden közölt adataiból.
Az euróövezetben 0,3 százalékkal csökkent, míg az Európai Unióban 0,1 százalékkal nőtt a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024. júniusban az előző év azonos időszakához képest. Havi bázison, vagyis májushoz viszonyítva az euróövezetben szintén 0,3 százalékos csökkenés ment végbe, míg az EU-ban 0,1 százalékkal zsugorodott a forgalom.
Éves bázison az élelmiszerek, italok és dohányáruk forgalma 0,5 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer jellegű termékeké 0,7 százalékkal, illetve a gépjárműüzemanyagoké 0,5 százalékkal nőtt 2023 júniusához képest az unióban.
Románia (+10,2 százalék), Luxemburg (+7,9 százalék) és Horvátország (+5,4 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb zsugorodás pedig Belgiumban (-7,3 százalék), Észtországban (-4,1 százalék) és Ausztriában (-3,9 százalék) történt.
Havi bázison az EU-ban az élelmiszerek, italok és dohányáruk értékesítése 1,0 százalékkal csökkent, a nem élelmiszeripari termékeké stabil maradt, a gépjárműüzemanyagoké pedig 0,6 százalékkal nőtt havi bázison
Horvátországban (-2,7 százalék), Ausztriában (-2,3 százalék), Lettországban és Litvániában (egyaránt -1,7 százalék) volt a legjelentősebb havi csökkenés. A legnagyobb növekedés Romániában (1,8 százalék), Bulgáriában (1,4 v), valamint Dániában (1,0 százalék) ment végbe. (Index)
