Nagyon kemény falról beszélt Nagy Márton
Az uniós helyreállítási program hitel részére van-e szüksége most a magyar gazdaságnak, és ha igen, milyen feltételek mellett, hiszen az ezzel kapcsolatos magyar hozzáállás változó volt korábban – így hangzott a kérdés az Inforádió Aréna című műsorában csütörtök este.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter emlékeztetett rá, hogy a helyreállítási programnak (RRF) van egy 3,9 milliárd eurós hitel lába, illetve egy 5,8+0,7 milliárd eurós támogatási lába is, majd ezt követően már egyben beszélt mindkét lábról. Úgy fogalmazott, hogy "ez a pénz nekünk járna, de az unió elzár minket ettől, politikai okok miatt."
a pénzekért mi továbbra is harcolunk, de úgy néz ki, hogy nagyon-nagyon kemény falakba ütközünk bele.
- tette hozzá a minsizter.
Meglátásunk szerint ez nagyon fontos üzenet, és arra utalhat, hogy kérdéses: tudja-e/akarja-e majd teljesíteni a kormány az uniós helyreállítási program első lehívásához szükséges 27 féle szupermérföldkő teljesítését. Ha nem, akkor egyetlen cent helyreállítási forráshoz sem fog hozzájutni (a projektekkel 2026. augusztusig kellene végezni, a pénzt 26 végéig tudja lehívni Brüsszelből), és még az előlegként megkapott 0,92 milliárd eurót is vissza kell fizetnie.
- véleményezte az elmondottakat a Portfolio
Amint a Válasz Online minapi, számos háttérinformációt tartalmazó anyaga rámutatott: az utóbbi egy évben szinte semmi nem történt a jogállamisági eljárásban rögzített 17 féle közbeszerzési és átláthatósági feltétel teljesítése terén, amelyek nagyrészt kipipálnák a helyreállítási programban vállalt 27 féle szupermérföldkő teljesítését.
Utóbbi 27 feltétel közül tavaly őszre 15-öt megoldott a kormány az Európai Bizottság meglátása szerint, a maradék 12 ügyből pedig 8 esetében már a konkrét jogszabályi szövegekben is meg volt az egyezség a felek között, de aztán mégsem fogadta el ezeket a kormány, illetve a parlament. A négy függőben lévő ügyben pedig azóta sincs érdemi akarat itthon az előrelépés felé (politikusi vagyonnyilatkozatok kérdése, ügyészek által újranyitható ügyek feltételei, Integritás Hatóság további jogkörei, közérdekű vagyonkezelő alapítványok kurátorainak kinevezési szabályrendszere, amely megnyitná az utat az Erasmus- és Horizont pénzek előtt).
Az átfogó anyag összességében azt jelzi: nem lehet tudni, hogy a kormány miért hagyott fel a további tárgyalások, háttérbeli egyeztetések sorozatával, és miért nem mutatja érdemi jelét annak, hogy tényleg akarná teljesíteni ezeket a feltételeket.
Bóka János uniós forrásokért felelős miniszter egy múlt hétvégi videós posztban azt érzékeltette: vannak olyan témák, amelyekre nem kapott választ a kormány kintről, másrészt változnak a kinti feltételek, így nehéz azoknak megfelelni. Azt rögzítette: "Mi úgy ítéljük meg, hogy a forrásokhoz való hozzáférés feltételeit teljesítettük. Ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy konstruktívan egyeztessünk a Bizottsággal, annak ellenére, hogy a Bizottság maga az elmúlt hónapokban sem technikai, sem érdemi politikai egyeztetésre ebben a kérdésben nem volt hajlandó." (Portfolio)