A lakosság számára a fogyasztásnál fontosabb a lakhatás és a biztonság
Cash-flow probléma van a magyar állami költségvetésben a magas kamatkiadások miatt, ezért rövid távon le kell mondani a növekedési álmokról, és újabb beruházások elhalasztását is vizsgálja a gazdasági kabinet 2025-ről 2026-2027-re – többek között ezekről beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjúban.
A nemzetgazdasági miniszter ezzel együtt új költségvetési intézkedéseket is belengetett a jövő évi büdzsében, így például a családi adókedvezmény megduplázása mellett azt, hogy adóügyi és adminisztratív könnyítések jöhetnek a felhalmozott megtakarítások otthonteremtési felhasználásának segítéséhez, és a vidéki fiatalok pályakezdéséhez is jöhet segítség. A budapesti lakáspiaci feszültség oldásához felvetette az Airbnb megfelelő szabályozását is, míg a kkv-k számára is jöhet egy állami beruházás támogató program. A miniszter a kamatcsökkentések mellett a Magyar Nemzeti Bank további monetáris élénkítését is felvetette, mert úgy látja, hogy a mostani gazdasági környezetben „megengedhető célzott hitelösztönző program”.
A terjedelmes interjú fontosabb témái az alábbiak voltak, amelyek kapcsán néhány üzenetet is összefoglalunk:
- A fogyasztás helyreállása csak lassan megy. „Fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség, …ezért csak fokozatos helyreállásról beszélhetünk.” „Idén a növekedés 2 százalék körül lehet, és jövőre tudjuk megcélozni a 4 százalékot.”
- Az alacsonyabb jövedelműekre és a kkv-kra kell koncentrálni. Kijelentette „A válság következtében ugyanis sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok. Az újraindításkor rájuk kell koncentrálni: az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra, valamint a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra.”
- Nagyon óvatosak a háztartások. A miniszter rámutatott, hogy miközben gyors, 10% körüli a reálbér-emelkedés, és jelentős a hitelkiáramlás, a magyar lakosság „Megtakarít, pénzügyi- és lakásvagyonát növeli. A mi számaink szerint a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum.”
- Nem költik el a lakossági állampapírok utáni kamatot. Azt is rögzítette, hogy idén az állam a lakossági állampapírok kamatára a GDP 2%-át fizeti ki összesen, és a februárban kifizetett 400 milliárd forint kamat kapcsán „nem látjuk, hogy ezt elköltötték volna, lényegében újra befektetik.” Így szerinte „például a Prémium Magyar Állampapírok hozamainak – amelyek 18 százalék felett tetőztek – jelentős szerepe volt, hogy az óvatossági motívum nem enyhült és a fogyasztás helyreállása még várat magára.”
- A lakhatási kérdés fontosabb lehet a háztartások egy részének a fogyasztásnövelésnél. A vagyoni és megtakarítási helyzet kapcsán úgy összegzett a miniszter: „Mintha a középréteg és az átlag alatti jövedelműek még óvatosabbá váltak volna. Emellett az is érdekes a számok alapján, hogy fontosabb számukra az otthonteremtés és az elmaradt lakásvásárlások pótlása, mint az elmaradt fogyasztás pótlása.” A számok alapján úgy tűnik, hogy „a lakosság az emelkedő béréből nem „extrán” fogyaszt, hanem egyrészt a lakáshitel önerejére gyűjt, másrészt törlesztőrészletre költ.” Ezért azt állapította meg: „a lakosságnak a lakhatási kérdések, a lakhatás biztonsága fontosabbak, mint akár a magasabb élelmiszerfogyasztás. A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása.”
- Felmerül az Airbnb szabályozása. A fenti folyamatok kapcsán úgy fogalmazott: „Itt vetődik fel az Airbnb megfelelő szabályozása is, mert ez egyértelműen lakhatási kérdés. Jelenleg ugyanis Budapesten 26 ezer lakást adnak ki rövidtávra, ami csökkenti a lakáskínálatot, magasabb lakásinflációt okoz és megnehezíti a lakáshoz való hozzáférést.”
- Ugrott a külföldi utazások száma és felrobbant a külföldi webshopokból rendelések volumene. A miniszter rámutatott, hogy egyrészt sokkal többet utazunk idén külföldre (az első negyedévben 40%-os volt a növekedés, ami negyedévente mintegy 400 milliárd forint fogyasztás kivitelét jelenti), másrészt felrobbant a külföldi webshopokból rendelések volumene. Utóbbi kapcsán jelezte, hogy a hazai bankkártyák általi külföldi online költések (melynek vélhetően nagy része külföldi webshop), 28 százalékos növekedést mutatott az első negyedévben és megközelítette a 600 milliárd forintot, ami a kiskereskedelmi forgalom 10-15 százaléka, a GDP 0,7-0,8 százaléka. Megállapította: ez közgazdaságilag növeli a hazai fogyasztást és importot is persze, és így a GDP-re semleges hatással van.
- Lehúzzák az exportot az elektromos járműipari átállási gondok. A miniszter a visszafogott magyar gazdasági növekedés kapcsán ostorozta a 2035-ös, átgondolatlan uniós célt az elektromos autós átállásra, amely mögött nincs egységes, kiforrott stratégia és direktíva. Másrészt rámutatott, hogy a magyar exportot „a jármű- és akkumulátor-kivitel húzza le. Egész Európában problémák vannak az elektromos járműipari átállással”, és megjegyezte, hogy „Németországban már tömeges kirúgások vannak az autóipari beszállítócégeknél”.
- Le kell mondani rövid távon a növekedési álmokról, a költségvetési egyensúly fontosabb. A miniszter emlékeztetett rá, hogy „idén nulla lesz az elsődleges hiány, és a kamatkiadások csökkenésének ütemében kell a költségvetési hiánypályát is csökkenteni”, azaz nem lesz érdemi mozgástér még egy jó ideig a költségvetési élénkítésre. Emiatt összességében azt üzente: „rövid távon a növekedési álmokról le kell mondani, az egyensúlyhoz való gyors visszatérés gátolja, illetve késlelteti a gazdaság újraindítását.”
- „Cash-flow problémánk van”. A miniszter leszögezte, hogy az elmúlt évek költségvetési válságkezelése mellett a gazdaság alapszövete nem sérült, csúcson a foglalkoztatottság, nem csökkentek a fizetések és ömlik be az FDI az országba. Ezért megállapította, hogy „A költségvetésnek tehát nincs strukturális problémája, az alapvető adórendszerhez tehát nem szabad hozzányúlni. Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni”. Utóbbi alatt azt érti: „2024-ben kamatkiadási nehézségek akadtak és akadnak, ezeket cash flow szempontból lehet kezelni”.
- Beruházások elhalasztásával kell kezelni a cash-flow problémát, hogy ne kelljen hozzányúlni a 13. havi nyugdíjhoz és a rezsivédelemhez. A miniszter szerint a kamatkiadásokból adódó cash-flow problémát úgy kell kezelni, hogy „a kiadásokat racionalizáljuk, az állami beruházásokat eltoljuk”. Emlékeztetett rá, hogy a gazdasági kabinet már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra (itt volt egy 645 milliárdos lefaragás), és új intézkedésként jelezte: „most vizsgáljuk, hogy miként tudunk eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re.” Úgy fogalmazott: „Az Európai Unió szerint tarthatatlan a 13. havi nyugdíj és rezsivédelem, szerintük el kell törölni, de mindenkit megnyugtatok: semmi ok nincs, amiért ezekhez hozzá kellene nyúlni”. Rámutatott, fokozatosan költekezési mozgásteret ad majd, hogy „míg idén a GDP-arányos költségvetési kamatkiadás 4,9 százalék körül alakulhat, addig ez 3,8 százalékra csökken 2025-ben.”
- Megengedhető lenne egy „célzott hitelösztönző program”. A miniszter szerint a 3%-os (plusz-mínusz 1%-pontos) inflációs célkövető rendszer, amelyhez Brüsszel szerint ragaszkodni kell, „Ezek beidegződések, magunknak állított korlátok”. Úgy látja, hogy 4%-os magyarországi infláció mellett „A nagy kérdés, hogy a jegybank mikor ereszt ki és nyitja meg a pénzcsapokat.” Szerinte ilyenen most nem dolgozik a kormány, noha korábban hasonló gazdasági helyzetben a jegybankelnök hitelösztönző programot lépett meg. A miniszter úgy fogalmazott: „véleményem szerint ebben a reálkamat- és makrogazdasági környezetben megengedhető célzott hitelösztönző program.”
- Ilyen célzott fiskális és monetáris politikai programokra lenne szükség. A miniszter szerint „A költségvetésnek célzottan a vidéket, a fiatalokat, a családokat kell támogatni, valamint a hazai tulajdonú kkv-kat. Az MNB részéről az NHP-hoz és NKP-hez hasonló típusú programok ideálisak lennének.” Előrevetítette, hogy a jövő évi költségvetési lépéseknél „a családokat, a fiatalokat, a vidéki lakosokat szeretnénk a fókuszba helyezni.”
- Ezek lehetnek a konkrét lépések. A családok kapcsán megismételte a már bejelentett célt: „jövőre megduplázzuk a gyermekek után járó családi adókedvezményt”, új intézkedésként jelezte: „támogatni szeretnénk őket abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni”. itt arra gondolt, hogy „az adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátokat érdemes lehet eltörölni”. Emellett „el kell kezdeni támogatni a vidéki fiatalokat, a pályakezdésükhöz segítséget kell nyújtani”. A kkv-k esetében pedig egy olyan új célzott és beruházást támogató rendszer felépítését jelezte, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).
- Minimálbér-emelési cél. Hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagával kijövő effektív minimálbért kell nézni, amely kapcsán a 17. helyen áll Magyarország az EU-ban, „a régióban az élmezőnyhöz tartozik, megelőzve Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát”. Szavai szerint a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót, ezért az a cél, hogy „az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.”