A légszennyezés több mint 700 ezer öt év alatti gyerek haláláért volt felelős 2021-ben.
Az Egészségügyi Hatások Intézete (HEI), egy független amerikai székhelyű nonprofit kutatószervezet UNICEF-fel partnerségben készült jelentése szerint a légszennyezés 2021-ben világszerte 8,1 millió halálesetért, köztük 700 000 öt év alatti gyerek haláláért volt felelős. Ezzel az alultápláltság után a második vezető kockázati tényezővé vált ebben a korcsoportban a halálozást tekintve – írta neg a Magyar Hang. Az is kiderült State of Global Air (SoGA) jelentés ötödik kiadásából, hogy a levegőszennyezés a halálozás második vezető globális kockázati tényezőjévé vált, megelőzve ezzel a dohányzást és a helytelen táplálkozást.
Itt él a legtöbb veszélyeztetett gyerek
A gyerekek kiemelten érzékenyek a légszennyezésre, annak káros hatása pedig már akár az anyaméhben elkezdődhet. És akár egész életre szóló egészségügyi következményekkel járhat, mint például a tüdőgyulladás, valamint az asztma, amely az idősebb gyermekek leggyakoribb krónikus légzőszervi betegsége. A jelentés szerint a gyermekkori asztma kialakulásával összefüggésbe hozhatók a nitrogén-dioxid (NO2) kibocsátási adatok, így a sűrűn lakott városi területeken élő gyermekek különösen veszélyeztetettek a kimagasló NO2-szint miatt.
A jelentésből az is kiderült, hogy az alacsony jövedelmű területeken, így Kelet-, Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában az öt év alatti gyermekek légszennyezéssel összefüggő halálozási aránya százszor magasabb, mint a magas jövedelmű országokban élő társaiké. Kitty van der Heijden, az UNICEF ügyvezető igazgatóhelyettese ezért globális szintű változtatásokat, gyermekközpontú intézkedéseket sürget a légszennyezés csökkentése és a gyermekek egészségének védelme érdekében.
Apró részecskék felelősek a legtöbb halálesetért
A globális légszennyezés okozta halálesetek több mint 90 százaléka – mintegy 7,8 millió ember halála – a PM2,5 légszennyezés következménye. Ezek az apró, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék olyan kicsik, hogy a tüdőben maradnak, és a véráramba jutva számos szervrendszerre hatással vannak, és növelik többek között a szívbetegség, a stroke, a cukorbetegség, a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kockázatát.
Ez a légszennyezés a fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza elégetéséből származik, a közlekedés, a lakóházak fűtése, a széntüzelésű erőművek működtetése, bizonyos ipari tevékenységek és az erdőtüzek során termelődik. Ráadásul nemcsak az emberek egészségére van negatív hatással, de hozzájárul a bolygónkat felmelegítő üvegháztartású gázok képződéséhez is. (168.hu)