A nyár folyamán ismét felerősödött a vita arról, hogy Németország "Európa beteg emberévé" válik.
Az ING közgazdászai Európa legnagyobb gazdaságának helyzetét elemezve arra jutottak, hogy határozott igen a válasz. Ráadásul a legrosszabb ebben az, hogy nem az átmeneti hatások (mint a világjárvány, az ukrajnai háború és az infláció) okozzák az ország fő gazdasági problémáit: Németország strukturális nehézségekkel küzd, amelyből csak áldozatok és komoly erőfeszítés árán lehet kitörni.
A gyenge növekedés, a romló hangulat és a pesszimista előrejelzések az elmúlt hónapokban felvetették a kérdést: Németország ismét "Európa beteg embere" lett-e? Az Economist több mint két évtizeddel ezelőtt írta ezt címlapján az országról, és az aktuális helyzetet látva a brit lap ismét felvetette ennek lehetőségét. Az ING szerint nem alaptalanul. Ahogy elemzésükben írják:
A hírhedt szalagcím a német gazdaság jelenlegi állapotát tekintve mindenképpen indokoltnak tűnik.
Romlik a gazdasági helyzet
Több mint 10 évvel ezelőtt Németország a Wirtschaftswunder 2.0-t ünnepelte, 2010 és 2015 között évente átlagosan 2,1%-kal növekedett a gazdaságuk. Az euróövezet - a német gazdaságot nem számolva - ugyanebben az időszakban évente átlagosan csak 0,8%-kal bővült. Azonban 2016 és 2022 között az euróövezet többi gazdaságában a növekedés felgyorsult, miközben Németország veszített lendületéből. Az ING emlékeztet arra, hogy a monetáris unióban (Németország nélkül) a GDP évente átlagosan 1,7%-kal nőtt 2016 és 2022 között, míg a német bővülés évente átlagosan 1,1%-ra lassult.
Átlagos GDP-növekedés Németországban (narancs) és az eurózónában (szürke) 2010-2015-ben, és 2016-2022-ben. - Forrás: ING Research.
A német gazdaság jelenleg egyszerre szembesül ciklikus és strukturális hatásokkal. Előbbiek közé tartozik az Európai Központi Bank monetáris politikai szigorításának (még mindig kibontakozó) hatása, a magas infláció, valamint a kínai gazdaság megtorpanása. A strukturális kihívások közé sorolható az energiaipari átállás és a világgazdaságban bekövetkező változások, valamint a digitalizációba, az infrastruktúrába és az oktatásba történő beruházások hiánya. A probléma azonban nem újkeletű az ING szerint:
Németország nemzetközi versenyképessége már a Covid-19-járvány és az ukrajnai háború előtt is romlott
– írják.
Németország problémái nagyrészt az országon belül keletkeztek szerintük. A világjárvány, az ukrajnai háború és az energiaválság nyomán kialakult ellátásilánc-súrlódások csak felszínre hozták ezeket a strukturális gyengeségeket. Ezek a hiányosságok a költségvetési megszorítások és az elmúlt évtizedben alkalmazott rossz politikai preferenciák következményei a bank elemzői szerint.
"Az, hogy Németországban az elmúlt években alacsony szintű beruházási aktivitás tapasztalható, azt mutatja, hogy az ország hosszú ideig az olcsó energiaimportra és az áruexportra épülő üzleti modellre támaszkodott" – írják az elemzők. Emlékeztetnek: míg 2010 és 2015 között Németországban az állóeszköz-beruházások évente átlagosan 4,4%-kal nőttek, addig 2016 és 2022 között a növekedés mindössze 3,1% volt.
A beruházások átlagos növekedése Németországban (narancs) és az eurózónában (szürke) 2010-15-ben és 2016-22-ben. - Forrás: ING Research.
A BERUHÁZÁSOK ESETÉN IS JELLEMZŐ A KONTRASZT NÉMETORSZÁG ÉS AZ EURÓZÓNA KÖZÖTT.
Míg Németországot nem számítva 2010 és 2015 között az euroövezet állóeszköz-beruházásai évente átlagosan 1,9%-kal nőttek, addig 2016 és 2022 közötti években ez 4,9 százalékra emelkedett.
Felül kell vizsgálni a német gazdasági modellt
A gazdaság előtt álló strukturális átalakulásoknak ára van – figyelmeztet az ING. Az elemzők az energiaintenzív termelést emelik ki példaként: az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban a teljes energiafogyasztás több mint felét földgázból fedezik. Az energiafelhasználás ilyen nagy hányadát csak a fa és fatermékek gyártásában fedezik megújuló energiaforrások. A földgázról a környezetbarát termelési formákra való áttérés kezdetben termelékenységcsökkenéssel jár, és ennek következtében a termékek drágulnak - figyelmeztetnek.
SÚLYOSBÍTJA NÉMETORSZÁG GONDJAIT, HOGY A JÓ ÖREG NÖVEKEDÉSI HAJTÓERŐ, AZ EXPORT IS DADOG.
Kína gazdasági gyengélkedése és az USA várható visszaesése egyaránt visszaveti a német exportot. Ez a két ország Németország fő kereskedelmi partnere. Emellett a külkereskedelemben is strukturális változások várhatók – vélekedik az ING. „Ez nem feltétlenül deglobalizációt jelent, hanem inkább azt, hogy a kereskedelmi áramlások megváltoznak. Legyen szó az ellátási láncok elmúlt években bekövetkezett zavarairól vagy geopolitikai feszültségekről, mindenképpen indokolt a kereskedelmi partnerek diverzifikálása, és ha lehetséges, a termelés közelebb telepítése az otthonunkhoz. Ez a fejlődés azonban hatékonyságvesztéssel és magasabb árakkal is jár majd”- írják.
Az USA (narancs) és Kína (szürke) részesedése Németország exportjából és importjából 2022-ben. - Forrás: ING Research.
AZ ELMULASZTOTT BERUHÁZÁSOK IS NAGYON HIÁNYOZNAK NÉMETORSZÁGNAK.
A beruházások általános hiánya az infrastruktúra romlásában mutatkozik meg. A német utak minőségét 2010 óta egyre rosszabbra értékelik a különböző indexek, és a németországi digitális infrastruktúra is fejlesztésre szorul – írják az elemzők. A nagysebességű internet 2022-ben a teljes német szélessávú kapcsolatoknak csak mintegy 8%-át tette ki. Az OECD-átlag ugyanebben az évben 36% volt.
Elöregszik a társadalom, még jelentős bevándorlás mellett is csökken a munkaerő
A demográfiai változások az elkövetkező években strukturálisan is terhelni fogják a német gazdaságot: a munkaképes népesség 2060-ra mintegy 25%-kal csökkenhet 2019-hez képest. Magas munkaerő-piaci részvételt és magas nettó migrációt feltételezve a veszteség még mindig 5%-os lenne – írja az ING.
Előrejelzések a német munkaerő-állományra vonatkozóan. Bal oldalon alacsony, jobb oldal magas nettó migráció és munkaerőpiaci részvétel mellett. - Forrás: ING Research.
Különösen rossz lehet a következő 12 év: ahogy a baby boomer generáció nyugdíjba vonul, a szakképzett dolgozók hiánya Németországban sokkal súlyosabbá válik. A munkaerőpiaci migráció mellett azonban van egy másik tényező, amely segíthet orvosolni a problémát: az automatizálás. Az ING szerint a jelenleg a humán és társadalomtudományok területén dolgozó baby boomerek közel 80%-át robotok válthatják fel. A takarítói szakmában az 55 év feletti munkavállalók több mint 60%-át automatizálással lehetne helyettesíteni szerintük.
Azt mondják, hogy a valódi gazdasági válságról csak akkor beszélhetünk, ha az a munkaerőpiacon is megmutatkozik. Márpedig a szezonálisan kiigazított, mindössze 5,7%-os munkanélküliségi rátával a német munkaerőpiac nagyon stabilan tartja magát.
A felszín alatt azonban a feszült gazdasági helyzet első hatásai már kezdenek megmutatkozni
– figyelmeztet az ING.
Felhívják a figyelmet, hogy nagyjából egy éve csökken az álláshirdetések száma, és a vállalatok foglalkoztatási várakozásai is lassan borúlátóvá válnak. Valószínű, hogy a szakszervezetek egyre inkább a munkahelyek biztonsága mellett fognak érvelni az erőteljes béremelések helyett.
A német vállalatok várakozása a foglalkoztatásra vonatkozóan az Ifo felmérése szerint. Narancs: szolgáltató szekroe; szürke: építőipar; kék: feldolgozóipar. - Forrás: ING Research.
Összefoglalás
A fenti megállapításokat figyelembe véve egyértelmű, hogy a német gazdaság - mint egy beteg, aki az elmúlt évtizedben nem vigyázott magára - most fizeti meg a túl kevés odafigyelés árát
– írják a bank elemzői.
ENNEK KÖVETKEZTÉBEN AZ ORSZÁG SZINTE MINDEN EGYES NEMZETKÖZI RANGSORBAN VESZÍTETT VERSENYKÉPESSÉGÉBŐL.
Az Európai Bizottság legutóbbi ipari felmérésében például minden eddiginél több vállalat nyilatkozott úgy, hogy Németország versenyhelyzetének romlására számít - az EU-n belül és kívül egyaránt.
Németország versenyképességének alakulása az Európai Bizottság felmérése szerint. - Forrás: ING Research.
Az ING emlékeztet, hogy Németország a múltban rendszeresen megmutatta, képes úrrá lenni a válságokon. Azonban a jelenleg helyzetben az ország gazdasági problémáinak orvoslása nem egyszerű. „Politikai intézkedések, strukturális reformok és beruházások hosszú listájára van szükség ahhoz, hogy a gazdaság ismét teljes sebességre kapcsoljon. Több mint húsz évvel ezelőtt az első diagnózis és a komoly strukturális reformok megkezdése között körülbelül öt év telt el. Reméljük, hogy ezúttal ez kevesebb lesz” – zárják gondolataikat az elemzők. (Portfolio)
