Hogy teszi tönkre alapvető ismeretek hiánya miatt építtetők munkáját a kormányhivatal és a bíróság?
Építési ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéki bírók nem ismerik ki magukat altalános iskola alsós matematika anyagából, nem értik a relációk fogalmát, nem tudják, ha valamilyen épületrészből megmarad valami, akkor az nem semmisül meg teljesen.
Levélírónk története a következő:
- Az ingatlanához 12 évvel korábban hozzáépítettek engedély nélkül egy télikertet az előírt hátsó kert távolságon belül, mivel több mint 10 éve történt az eset így az elévült, nem volt intézkedési jogköre a hatóságnak
- Az ingatlan osztatlan közös épület másik részén, egy másik tulajdonos is épített pont egy ugyanilyen épületrészt engedély nélkül, ugyanazon a hátsókert távolságon belül
- Levélírónak a kormányhivatalban eljáró ügyintézők szóban még azt nyilatkozták, hogy a télikert átalakításhoz természetesen semmilyen engedély, sem bejelentés nem szükséges, mert csökken majd az épület térfogata a munkával
- A télikertet OTÉK 1. melléklet 8. pontja alapján úgy alakította át a levélíró, hogy csökkent az épület térfogata és nem végeztek semmilyen engedélyköteles munkát
- Az ilyen átalakítás nem bővítés, hanem átalakítás a jogszabály szerint, így nem engedélyköteles, amit az Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt Lechler tudásközpont 10 éve fennálló tájékoztatója is igazol
- Amikor az átalakítás megtörtént, helyszíni szemlére mentek a Fővárosi Kormányhivataltól és bontási határozatot hoztak a télikert átalakítása után kialakított épületrészről, figyelmen kívül hagyva az OTÉK szabályát és a helyi építési szabályzatot
- A levélíró megtámadta a bontási határozatot a bíróságon
- Az ügyben eljáró tanács tagjai dr. Kecskés Zsófia bíró, dr. Horváth Zoltán bíró, dr. Szeles Balázs György bíró szerint, ha valami nem lehet nagyobb, akkor az csak egyenlő lehet, amiről már általános iskola alsó tagozatában is tudják a gyerekek, hogy ezért egyes osztályzat járna. Ez írták az alapvető matematikai ismeretekkel hadilábon álló bírók:
„Az OTÉK 1. melléklet 8. pontja alapján átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önállórendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének,megváltoztatása érdekében végzett, az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.
…
Ez a bíróság értelmezése szerint azt feltételezi, hogy az átalakításra szánt épület belsőelrendezése, kialakítása a korábbiaktól eltérően valósul meg, de a belső térfogat megváltoztatása nélkül.”
- A tanács szerint, ha egy épületrészből az alap és a legalsó födém megmarad, akkor is el lett bontva a teljes épületrész, miközben tanúk nyilatkoztak a perben, hogy nem lett elbontva az egész épületrész és a kérdéses épületrész csak az épület 5%-át érinti.
- A tanács szerint, ha a régi télikert legalsó födém és falai az átalakítás alatt úgy marandnak meg, hogy nem változik a hátsókert távolság, akkor is változott a hátsókert távolság
- A bíróság nem folytatott le bizonyítást, nem tudott valójában semmi konkrétat az ügyről, de nem is érdekelte miképp történt az átalakítást, szakkérdésből, jogkérdést kreált
- Mivel a tanács tagjai szerint a nem nagyobb fogalom megegyezik az egyenlő fogalmával és ha megmarad valami egy épületrészből, akkor sem marad meg semmi, a nem változó hátsókert távolság megváltozott, ezért szerintük az építési tevékenységel átalkított épletrész átalakítása új építés, miközben ezek a bírók által leírtak közül a semmi sem igaz, és valótlan állítások miatt bontásra ítélték a kis épületrészt
- A levélíró a Kúriától kért felülvizsgálatot, de hiába csatolt olyan átalakításról Legfelsőbb Bírósági döntést, ahol egy benzinkutat teljesen elbontottak és csak a földben maradt két tartály (Legfelsőbb Bíróság Kfv.37313/2008/7.), ami miatt a végső döntés alapján az az építkezés átalakításnak minősítették, ez nem érdekelte a bíróságot. Azzal sem foglalkoztak, ahogy megvizsgálják a levélíró igazát alátámasztó többi 8 hasonló Kúria és Legfelsőbb bírósági döntést, azokat meg sem említették a döntésben. A Kúria tanácsa szerint is megfelelő az a logikai bukfenc és matematikai képtelenség, hogy nagyobb egyenlő csak az egyenlő lehet, illetve a valami az ugyaz, mint a semmi
- A Kúria az esetről teljesen félrevezető tartalmú elvi állásfoglalást hozott, aminek semmi köze az ügyhöz (Kfv.III.38.043/2021/11.), mert az adott ügyben nem lett teljesen elbontva a télikert, mivel az alapja és az alsó födém a bíróság szerint is sem lett elbontva és valójában 2 éve már háborítatlanul a helyén állt
+1
A Fővárosi Kormányhivatal a bontás ellenőrzésére olyan munkatársat is küldött, akinek nem volt érvényes igazolványa és őt nem akarta beengedni a levélíró. Emiatt a másik ellenőr sem akart bemenni ellenőrzésre és azt mondták a levélírónak, hogy majd azt írják a helyszíni jegyzőkönyvbe, hogy nem akart beengedi senki és ezért jól megbüntetik. Amikor levélíró megmutatta neki, hogy a hivatali visszaélés szándékát rögzítette telefonnal az ellenőrök rögvest elsiettek megszégyenülve.
A következő kérdéseket küldtük a Fővárosi Törvényszéknek az üggyel kapcsolatban:
1. Elvárás az építésügyi döntésekben részvevő Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírók számára, hogy az alapvető alsó tagozatban megkövetel matematikai ismeretekkel tisztában legyenek, vagy ez nem feltétel a munkájukhoz?
2. Ha elvárás, akkor miért nem tudja értelmezi dr. Kecskés Zsófia bíró, dr. Horváth Zoltán bíró, dr. Szeles Balázs György bíró az első osztályban tanult relációk jelentését, hogy a nem nagyobb az nem az egyenlő fogalmát jelenti?
3. Miért nem tudja értelmezni dr. Kecskés Zsófia bíró, dr. Horváth Zoltán bíró, dr. Szeles Balázs György bíró azt a matematika fogalmat, hogy a valami nem egyenlő a semmivel? Mert ha egy épületrészből megmarad az alapja és a legalsó födémje akkor az nem az épületrész teljes megsemmisülése.
Amint válasz érkezik, a cikkünket frissítjük.
Frissítés: válaszolt a Fővárosi Törvényszék
A megkeresésében hivatkozott eljárással kapcsolatban arról tudjuk tájékoztatni, hogy a közigazgatási per 2021. július 8-án jogerősen – keresetet elutasító ítélettel – befejeződött. Ezzel a döntéssel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, azonban a Kúria az alsóbb fokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Ezt követően a felperes alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, ahol a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasították. Az ügyfélnek tehát volt lehetősége és élt is azzal, hogy a számára kedvezőtlen döntés(ek) jogorvoslatát kérje.
Az eljáró bírák szakmaiságát érintő kérdések megválaszolását a fentebb részletezettek miatt nem tartjuk indokoltnak.