Az éghajlati válság egyre nagyobb mértéket ölt. A globális átlaghőmérséklet 1,62 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szinten, ezzel az éves átlag 1,60 Celsius-fokra emelkedett.
Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) novemberi adatai szerint a hónap globális felszíni átlaghőmérséklete 1,62 Celsius-fokkal haladta meg azt a szintet, amely a fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetése előtti időszakban a globális felmelegedés fő okozója volt. A tudósok szerint a 2024-es év eddigi 11 hónapja alapján az éves átlag várhatóan 1,60 Celsius lesz, ami meghaladja a 2023-ban felállított 1,48 Celsiusos rekordot – írja a The Guardian.
Most már szinte teljes bizonyossággal megerősíthetjük, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb, és az első 1,5 Celsius-fok feletti év. Ez még nem a párizsi megállapodás felrúgását jelenti, hanem azt, hogy az ambiciózus klímavédekezés sürgetőbb, mint valaha
– mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese.
A párizsi klímamegállapodás kötelezi a 196 aláíró felet, hogy az éghajlati katasztrófák hatásainak korlátozása érdekében a globális felmelegedést 1,5 Celsiusos átlag alatt tartsák. Ezt azonban egy-két évtizedben, nem pedig egyetlen évben mérik.
Persze az 1,5 Celsius alatt tartás hosszú távon egyre valószínűtlenebbnek tűnik. A bolygót felmelegítő CO2-kibocsátás 2024-ben várhatóan tovább emelkedik, annak ellenére, hogy a világ vezetői, országai 2023 végén globális ígérete tettek a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra”.
A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának 2030-ig 45 százalékkal kell csökkennie ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsiusra való korlátozására. A közelmúltban tartott koppenhágai klímacsúcson azonban nem sikerült megállapodásra jutni arról, miként is lehet a szénről, olajról és gázról való átállást előmozdítani. A C3S adatai szerint 2024 novembere volt a 16. olyan hónap a vizsgált 17 hónapos időszakban, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
Sajnos az éghajlati válság hatására történő szélsőséges időjárási jelenségek felerősödésének eredménye már egyértelmű. A korábban elképzelhetetlen intenzitású és gyakoriságú hőhullámok, a pusztító viharok és a súlyos árvizek világszerte egyre gyakrabban fordulnak elő.
Az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálata (Cams) múlt heti jelentése szerint 2024-ben különösen heves erdőtüzek pusztítanak Észak- és Dél-Amerikában.
A Swiss Re biztosítótársaság kutatóintézete szerint a szélsőséges időjárás okozta gazdasági károk is folyamatosan nőnek. Adatai szerint a 2024-re becsült gazdasági károk 6 százalékkal, 320 milliárd dollárra emelkedtek, ami 25 százalékkal magasabb az előző 10 év átlagánál.
A Helene és a Milton hurrikánok és az Egyesült Államokban pusztító hevesebb zivatarok, valamint az árvizek Európában és az Egyesült Arab Emírségekben mind-mind hozzájárultak az óriási veszteségekhez. Globálisan károk kevesebb mint felét fedezte azonban biztosítás, mivel a katasztrófák a szegényebb régiókat is bőven sújtotta. (Economx)
Kifutottunk az időből, kétszer olyan nagy lesz a felmelegedés
Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi klímapolitika mellett az évszázad végére kétszer akkora lehet a felmelegedés mértéke, mint ami a párizsi klímacélokban szerepelt. Kifutottunk az időből és így nem lehet elkerülni a katasztrófát.
Az ENSZ friss jelentése szerint a mostani klímapolitikai intézkedések mellett lassan nem, hogy nem tartható a 2015-ös Párizsi Megállapodásban kitűzött cél a globális felmelegedés kordában tartására, hanem egyre valószínűbb, annak kétszerese lesz 2100-ig a föld középhőmérsékletének emelkedése.
A nemzetközi szervezet úgynevezett „Kibocsátási résről” szóló összeállítása arra a következtetésre jutott, drasztikusabb lépések nélkül ezen az időtávon a hőmérséklet emelkedés mértéke elérheti a 3,1 Celsius-fokot az iparosodás előtti időkhöz képest.
A kibocsátási rés a jelenleg légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége és azon mennyiség közötti különbséget jelenti, amely mellett a további felmelegedés megakadályozható lenne. Néhány éven belül megszűnik annak a lehetősége, hogy a felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk és minél később lesznek bevezetve a szükséges lépések, azok annál drasztikusabbak kell legyenek – írja az anyag.
Bolygónk kötéltáncot jár. Vagy a vezetők kezelik a kibocsátási szakadékot, vagy fejest ugrunk az éghajlati katasztrófába
– mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.
Az üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2022 és 2023 között 1,3 százalékkal nőtt, és új csúcsra, 57,1 gigatonna szén-dioxid-egyenértékre emelkedett. Ha megnézzük a 2030-as célok felé tett lépéseket, akkor azt látjuk, nem sok minden történt. Különösen a G20-tagállamok esetében – hívta fel a figyelmet Anne Olhoff, a jelentés tudományos főszerkesztője a Reutersnek.
A globális középhőmérséklet jelenleg 1,3 Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti időszak szintét. Jövő hónapban, Azerbajdzsánban tartják az ENSZ éves éghajlat-változási csúcstalálkozóját (COP29). Itt a tárgyalása alapot a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló, tavaly kötött megállapodás fogja jelenteni.
Elvileg még lehetséges lenne tartani a célt
Az elemzés úgy látja, 2030-ig közösen kellene elérnie a föld országainak azt, hogy az üvegházhatású gázok éves kibocsátása 42 százalékkal csökkenjen, 2035-re 57 százalékkal. Ez kellene ahhoz, hogy a 1,5 foknál nagyobb felmelegedés megakadályozható legyen, azonban nem nagyon látni, ez a cél milyen módon lehetne elérhető. Bár technikailag még mindig lehetséges ezt teljesíteni, ehhez hatalmas erőfeszítésekre lenne szükség a globális kibocsátás közel 80 százalékáért felelős G20-országoktól - áll az ENSZ jelentésében.
Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója (UNEP) sürgette az országokat, hogy a bakui tárgyalásokat használják fel arra, hogy fokozzák nemzeti fejlesztési terveikben foglalt intézkedéseiket, ugyanis szerinte minden elkerülhető töredékfok a felmelegedésben számít.
Elérkezett a klímaválság ideje. Soha nem látott mértékű és ütemű globális mozgósításra van szükség - most azonnal, még az éghajlat-változási kötelezettségvállalások következő fordulója előtt -, különben a 1,5 fokos cél hamarosan meghal, és a 2 fok alatti értékek is az intenzív osztályra kerülnek – mondta Andersen.
Az UNEP szerint a nettó nulla kibocsátásra való áttérés globálisan 2050-ig között évente 900 millió és 2,1 milliárd dollárnyi beruházást igényel. Ez azonban megtérülne, ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás, a légszennyezés, a természetkárosítás és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatások jelentős várható költségeit. Úgy látják, minden olyan évvel, amikor az országok nem csökkentik a kibocsátást, egyre drasztikusabbá válnak a később meghozandó intézkedések.
Ugyanakkor a pénzügyi szektor nincs meggyőződve arról, hogy a föld országainak többsége megtenné a szükséges lépéseket és a zöld átállásban érintett cégek jó befektetések lennének a következő években. A héten megjelent egy elemzés, amely szerint az amerikai hedge fundok összességében nettó shortolják a zöld átállásban érintett cégek részvényeit, amelyek amúgy is rosszul szerepeltek az elmúlt évek során.
Már történt valami
Persze vannak pozitívumok is. Az egyik ilyen, hogy a napelemek és a szélenergia elterjedésének fokozása 2030-ra a teljes kibocsátáscsökkentés 27 százalékát, 2035-re pedig 38 százalékát megvalósíthatja – írja a Financial Times. További konstruktív intézkedés az energiahatékonyság javítása, a további villamosítás és az üzemanyag-váltás az otthonokban, a közlekedésben és az iparban. (Economx)