A forint gyengülése egyre inkább központi témává válik a lakosság számára – a Tisza Párt szavazóit pedig különösen érdekli a kérdés.
Az Opinio Institute legújabb országos reprezentatív kutatásában a 16 év feletti lakosság negyede (25 százalék) nyilatkozott úgy, hogy a korábbiaknál jobban odafigyelt a forintárfolyamra az elmúlt hetek forintgyengülésének kontextusában. Ez az arány a társadalom magasabb státuszú szegmenseiben magasabb az országos átlagnál (diplomások körében 38 százalék, magas jövedelmű háztartásban élők körében 31 százalék). Az ellenzéki pártok szavazói, azon belül is elsősorban a Tisza-szavazók nagyobb részét foglalkoztatta a kérdés, az ő körükben 42 százalék követte a szokásosnál jobban az árfolyamtrendeket bevallásuk szerint a kormánypártiak 15 százalékához képest.
Csak rosszabb lesz?
Alapvetően pesszimisták a lakossági várakozások a forintárfolyam további alakulását tekintve: 61 százalék további gyengülésre számít és csak 10 százalék bízik abban, hogy visszaerősödik a forint árfolyama a következő hónapokban. Érdekesség, hogy még a kormánypártiak körében is a pesszimisták vannak relatív többségben a forintárfolyam alakulását tekintve, noha az országos átlaghoz képest itt jóval szűkebb az olló: ebben a körben 30 százalék számít további forintgyengülésre és 23 százalék számít visszaerősödésre – derült ki az intézet felméréséből.
A személyes érintettség kérdésében 44 százalék számolt be jelentős érintettségről (4-es és 5-ös értékelések arányának összege az 1-5-ös skálán). Az érintettek köre az 50-60 éves korcsoportban, a diplomások körében, a magas jövedelműek körében és a Tisza-szavazók körében éri el, vagy haladja meg az 50 százalékot.
Mégis kinek a hibája?
Éles különbségek mutatkoznak meg annak tekintetében, hogy különböző társadalmi csoportok milyen arányban írják az elmúlt hetek fejleményeit a devizapiacokon a magyar gazdaságpolitika, vagy a világpiaci trendek számlájára. Összességében a magyar gazdaságpolitikát hibáztatók (48 százalék) vannak relatív többségben a világpiaci trendekkel magyarázókkal szemben (22 százalék), míg a társadalom közel harmada (30 százalék) a két tényező hatását kb. ugyanakkorára becsülik. A legfiatalabb korcsoportok (60 százalék), a magas jövedelműek (66 százalék), illetve a Tisza-szavazók (88 százalék) azonban az országos átlagot jócskán meghaladó arányban teszik felelőssé a magyar gazdaságpolitikát.
A személyes érintettséget meghaladó arányban vannak azok, akik inkább, vagy nagyon aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt (56 százalék) és csupán 13 százaléknyian inkább, vagy egyáltalán nem aggódnak miatta. Még a kormánypártiak körében is egyenlő arányban (28 százalék) vannak azok, akik aggódnak, illetve akik nem aggódnak a forint jövőbeli árfolyama miatt. (mfor.hu)
