A kormány az igazságügyi reform bírák általi támogatásához közötte a bírák és a bírósági dolgozók béremelését.
A bírák nagy része szerint a feltételhez között béremelés elvileg is aggályos, ám itt többről van szó: az Országos Bírói Tanács által aláírt megállapodás ugyanis nem tartalmazza az igazságügyi reform részleteit. Sok bíró úgy látja, ezzel a lépéssel a kormány biankó felhatalmazást kapott egy átfogó átalakításhoz.
Kedden lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöki posztjáról Szabó Péter, aki ellen korábban bizalmatlansági indítványt adtak be az OBT-ben. A lemondás mögött az állhat, hogy több szakmai szervezet is tiltakozik, mert a kormány az igazságügyi rendszer kötötte az ágazat régóta húzódó bérfejlesztését, az OBT pedig aláírta a megállapodást.
Boros Katalin, a Magyar Bírói Egyesület elnöke és Madarasi Anna, a Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület elnökségi tagja az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondták, Szabó lemondásának konkrét okai vélhetően nem kerülnek a nyilvánosság elé.
A probléma gyökere az, hogy az OBT által elfogadott kormányjavaslat összekapcsolta az igazságügyi reform elfogadását és a bírák és igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését. A bírák körében emiatt jelentős tiltakozáshullám indult, „amióta én a bírósági szervezetben dolgozom, azóta ilyennel nem találkoztunk” – mondta Boros Katalin.
A tiltakozás egyrészt elvi: az érintettek szerint a bérrendezés kérdése nem köthető semmilyen feltételhez.
A jelenlegi helyzet eredője, hogy 2022 óta egy forinttal sem emelkedett a bírák és a bírósági dolgozók fizetése, az Európa-rekord infláció miatt annyit veszített az érékéből, hogy 2024-re „eljutottunk odáig, hogy egy működésképtelen-közeli helyzetet idézett elő. A nagyobb bíróságokon mindenféleképpen, például a Fővárosi Törvényszéken, ahol én is bíróként dolgozom”, mondta a műsorban Madarasi Anna.
Az OBT azzal indokolta a kormányjavaslat aláírását, hogy ezzel megvalósul a béremelés. „A probléma az, hogy így szabad utat engedtek egy olyan igazságügyi reformnak, aminek a tartalmáról, a részleteiről semmit nem tudunk”, mondta a bíró.
Arra a kérdésre, hogy miért köti a kormány az igazságügyi reformhoz a bérrendezést, a bírák azt mondták: Feltehetően arról van szó, hogy a ma még ismeretlen tartalmú igazságügyi reformmal kapcsolatban a kormány el tudja mondani, hogy azt a bírákat képviselő Országos Bírói Tanács is támogatta.
„De gyakorlatilag úgy értettek vele egyet, hogy nem ismerik a reform a részleteit. Ebben a megállapodásban van egy felskiccelt ötletbörze, amiből az látszik, hogy a reform nagyon átfogó és lényeges kérdéseket érint, mint a bírói kinevezés, munkaszervezési kérdések, bírák áthelyezése, de a konkrétumok hiányoznak. Az OBT az aláírással szabad utat adott, hogy később bármit bele lehessen írni”, magyarázta az Egyenes beszédben Boros Katalin.
A bírói függetlenségnek több aspektusa van: van a bíró mint személyében független szereplő, és van maga a bírósági szervezet – a harmadik hatalmi ág – mint független szervezet, „és ezzel a megállapodással a bírósági szervezet függetlensége sérül.
A bérek
Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyilatkozata szerint három év alatt három lépésben 2,2 millió forintra emelkedne a bruttó átlagbírói illetmény. „Ezzel az a gond, hogy már a kiinduló összeg sem pontos, mert 1,5 milliós összeg szerepel, miközben a járásbírók – ők vannak a legtöbben, mintegy 1300-an – bruttó illetménye 1,1 millió forint.”, mondta a műsorban Madaras Anna.
Az adásban elhangzott, hogy a nettó kezdőbírói illetmény 540 ezer forint most, a legmagasabb nettó kereset – ha nincs semmilyen plusz juttatás – 780 ezer forintig megy fel.
Levágták a kezet
„Azzal, hogy Szabó Péter lemondott, gyakorlatilag annyi történt, hogy levágták azt a kezet, amelyik aláírta a megállapodást. Azt már nem lehet kommunikálni, hogy a bírák támogatnák a tervezett igazságügyi reformot. Tény, hogy a 15 tagú OBT nyolc tagja ezt megszavazta, és az OBH elnöke is aláírta. De azt, hogy a 2700 bíró is támogatná az igazságügyi reformot, már biztosan nem lehet kommunikálni”, tette hozzá Madarasi Anna.
A műsorban az is elhangzott, hogy azok az OBT-tagok, akik megszavazták a javaslatot, az igazságügyi alkalmazottak béremelése érdekében szavazták meg, miközben a bírák mellett az igazságügyi alkalmazottaktól is nagyon sok tiltakozó nyilatkozat érkezik a kormány lépése miatt.
Zsarolás
„Alapvetően ezt hívják zsarolásnak”, mondta az üggyel kapcsolatban az ATV Start című műsorában Bárándy Gergely ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő.
„Egyes bíróságokról tömegesen távoznak – és ezzel akaratlanul is ellehetetlenítik a működést – olyan bírósági alkalmazottak, akik Tesco árufeltöltőként majd jobban keresnek majd. Nyilvánvalóan a kormány is látja, hogy ez a rendszer fenntarthatatlan. De ehhez képest a mit csinál? Gyakorlatilag megzsarolja a bírákat, a bírósági vezetőket, hogy ismét elmarad a fizetésemelés, vagy elfogadnak olyan szabályokat is, amelyek sérthetik a bírói függetlenséget”, mondta a Startban Bárándy Gergely.
Az ügyvéd emlékeztetett rá: 2010-12 között az ellenzéknek volt egy javaslata, hogy a bíróságok költségvetése egy automatizmus alapján, a kormánytól függetlenül emelkedjen, ám ebből nem lett semmi.
„Vannak európai sztenderdek, amik meghatározzák, hogy nagyjából mit kell egy államnak garantálnia ahhoz, hogy egy bíró független tudjon maradni. Ennek egyik fontos eleme a megfelelő bírói jövedelem”, hangsúlyozta Bárándy Gergely.
Az ügyvéd szerint Szabó Péter OBT-elnök „nagyon helyesen tette, hogy lemondott, mert ezzel vállalta a felelősséget ezért az elfogadhatatlan döntésért.” Bárándy hozzátette, ellenkező esetben ugyanakkor „nehéz lett volna a bírák és az igazságügyi alkalmazottak szemébe nézni mondván: a kormánynak volt egy javaslata, aminek kapcsán kaphatott volna egy jelentősebb béremelést a kar, de mi ezt visszautasítottuk.” (atv.hu)
