Súlyos dolgok derültek ki
A hazai akkumulátorgyárakban jellemzően kékgalléros, alacsony bérű, igen monoton munkavégzéssel jellemezhető gyártósori munkahelyek létesülnek, amelyekre gyakran csak vendégmunkásokat találni – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci vonatkozásait elemző online konferenciáján. A megszólaló kutatók szerint az alacsony hozzáadott értékkel jellemezhető akkumulátorgyártásra való szakosodás nem segíti elő az ország felértékelődését a nemzetközi értékláncokban.
A konferencia bevezető előadását Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója tartotta, aki átfogó tanulmányt írt a magyarországi akkumulátor-értéklánc vállalatairól, amelyben érintette az ágazatra jellemző munkaerőpiaci, foglalkoztatási jellemzőket is. A kutató elmondta: az 1-2 évvel ezelőtti kormányzati becslések szerint a kelet-ázsiai (dél-koreai, kínai, japán) vállalatok által dominált hazai akkumulátor-értéklánc cégeinél (alapanyaggyártók, alkatrészgyártók, cellagyártók, újrahasznosítók)
AZ ÉVTIZED KÖZEPÉRE VÁRHATÓAN 30 EZERNÉL TÖBB EMBER FOG DOLGOZNI.
2021 őszéig a kormányzati adatok alapján már 14 ezer munkahely jött létre az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódóan.
„A kormány nagyon intenzív beruházásösztönzési politikát folytat ebben az ágazatban, viszont ehhez kapcsolódóan hiányzik az erre az ágazatra célzottan kidolgozott foglalkoztatáspolitika. Azt látjuk, hogy a beruházók folyamatosan jönnek, de hogy miként lesznek dolgozók is az új üzemekben, az már sokkal kevésbé átgondoltabb” – hangsúlyozta a kutató.
Az ágazatban ugyanis a dolgozói létszám biztosítása jelentős nehézségekkel jár. Ezt
- a környékbeli munkahelyekről való átcsábítással (magasabb bérekkel, szélesebb körű dolgozói juttatásokkal, jobb munkakörülményekkel),
- vagy a munkaerő-vonzáskörzetek növelésével (elsősorban céges buszjáratokkal),
- vagy munkaerő-kölcsönzéssel (egyre nagyobb mértékben harmadik országbeli munkavállalókkal) próbálják kezelni a cégek.
Alacsony hozzáadott érték
A szakértő kiemelte:
MIUTÁN AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÁS MUNKAINTENZÍV JELLEGŰ, ÉS ALACSONY HOZZÁADOTT ÉRTÉK JELLEMZI, ÍGY AZ AKKUMULÁTORLÁNC HAZAI ÜZEMEIBEN MAGAS AZ ARÁNYA AZ ALACSONY BÉREZÉSŰ MUNKAHELYEKNEK.
A gyártósoron dolgozó operátorok alapbérei nem elegendők a megélhetéshez, így a magasabb vagy tisztességesebb béreket túlórákkal, bónuszokkal, pótlékokkal és béren kívüli juttatásokkal lehet elérni. Ha viszont a dolgozó az adott hónapban elesik ezektől, mert mondjuk néhány napig például táppénzen volt, akkor nagyon nehéz a megélhetése.
Forrás: Czirfusz Márton tanulmánya (2022)
Galgóczi Béla, Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) vezető kutatója azzal kapcsolatban, hogy az akkumulátorgyártás alacsony hozzáadott értékkel bír, kiemelte: ez nem segíti elő az ország felértékelődését (upgrading) a nemzetközi értékláncokban.
„A korábbi évtizedekben rengeteg vita volt az upgradinggel kapcsolatban, hogy miként lehet kitörni egy alárendelt, kiszolgáltatott pozícióból, ami az alacsony munkabérekre, a flexibilis foglalkoztatásra épít csak, és nem a humánerőforrás-potenciál minőségére, az innovációra, a hazai hozzáadott érték növelésére." A kutató szerint úgy tűnik, hogy ez most feledésbe merült, vagy legalábbis nem szempont, mert az akkumulátorgyártásra való szakosodás tovább erősíti a már meghaladott, alacsony béreken alapúló versenyképességi stratégiát, és azt inkább még be is betonozza.
TEHÁT EZ NEM EGY KITÖRÉSI PONT AZ ORSZÁG SZÁMÁRA
– jegyezte meg.
Czirfusz Márton tanulmányában kiemelte: az akkumulátorgyártásban magas a betanított munkakörök aránya, főleg a cellagyártásban. A gépkezelők, összeszerelők biztosítására a kormányzat sokkal inkább a külföldi (harmadik országbeli) betanított dolgozók munkaerő-kölcsönzőkön keresztüli „importálását” látja célra vezetőnek és olcsóbbnak, semmint a magyarországi alacsony képzettségű, munkaerőpiaci hátrányokkal küzdő emberek foglalkoztathatóságának növelését, elhelyezkedésük komplex szociális programokkal való támogatását.
Túlsúlyban a kékgalléros munkakörök
A tanulmány idézi a hazai és európai szakirodalom becsléseit, miszerint szerint a teljes akkumulátor-értékláncban
- a kékgalléros munkakörök aránya 72,5%,
- a fehérgalléros munkakörök aránya 27,5%.
Az akkumulátorcella-gyártóknál a gyártásban
- a kékgalléros munkakörök aránya 80-90%,
- a karbantartásban 50% (a karbantartásban mérnökök és menedzserek is nagyobb számban dolgoznak).
Ezek az arányok nagyjából egybevágnak az értéklánc magyarországi cégeinek adataival. A dél-koreai SK cellagyártó komáromi üzeménél a 2021-es adatok szerint a közvetlen dolgozók nagyjából 70%-a fizikai állományú és 30%-a szellemi, a Samsung SDI szintén cellagyártó gödi üzeménél pedig a munkatársak 70%-a dolgozott közvetlenül a termelésben.
Az, hogy a cellagyártásban 80-90 százalék a kékgalléros munkakörök aránya, azt jelenti, hogy nagy tömegben itt gyártósori operátorokra és betanított dolgozókra van szükség
– jegyezte meg a kutató.
Forrás: Czirfusz Márton tanulmánya (2022)
Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte: a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is.
A kutató azt is hozzátette, hogy miután az EU-kínai viszony nem felhőtlen, ezért a kifejezetten kutatás-fejlesztésben, innovációban nagyon fejlett kínai gyártók, mint például a CATL, nem fogja európai leányvállalataiba hozni a kutatás-fejlesztést, a központi innovációt. Czirfusz Márton tanulmánya is kiemelte, hogy az addigi tapasztalatok szerint kutatás-fejlesztési tevékenység nem zajlott a magyarországi akkumulátoripari vállalatoknál.
Gödön a dolgozók fele külföldi
Éltető Andrea az akkumulátorgyártó üzemekben végzett munkatevékenységről szólva elmondta: ezekben a gyárakban
magas az automatizáltság mértéke, de a monotonitásé (gombok nyomkodása) is, ugyanazt a pár mozdulatot kell 12 órán át, három műszakban, heti 6 napon át végezniük a dolgozóknak, így nem csoda, hogy nagyon magas a fluktuáció.
„Az OECD egyik tanulmánya rávilágított arra a tendenciára, hogy a Covid után már az emberek kevésbé hajlandók elfogadni rossz minőségű vagy nem biztonságos munkahelyeket, így tehát emiatt sem biztos, hogy sokan akarnak feltétlenül akkumulátorgyárban dolgozni” – tette hozzá.
A nem vonzó munka, valamint a hazai munkaerőhiány miatt így szükségessé vált az EU-n kívüli országokból, főként Kelet-Ázsiából érkező vendégmunkások alkalmazása.
A Samsung gödi gyáránál a mintegy 6 ezer dolgozó fele külföldi, a helyi, gödi munkavállalók száma 100 alatt van
– említette példaként a kutató.
„Azzal, hogy az elektromos autók gyártására térnek át az autógyártók, valóban fel fog szabadulni munkaerő mindenütt a világon, így Magyarországon is, azonban még nem láttam olyan számítást, hogy ez milyen ütemben zajlik majd le, és mennyi munkaerő válik feleslegessé. Sőt, most rövid távon inkább azt látjuk, hogy az e-autók gyártására való áttérésének még elszívó hatása van, így a BMW Debrecenben vagy a Volvo Szlovákiában épülő gyára szívja el a munkaerőt az akkumulátorgyárak elől” – hangsúlyozta Éltető Andrea. (Portfolio)
