Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Kétszáz emberrel végeztek, több mint ezren megsérültek a kétnapos őrjöngésben

Kultúra
2025.07.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
63

Tárik Meszár 2025 tavaszán megjelent újabb, Zsidók egy arab országban című kötete ismét a közel-keleti régióval foglalkozik, de azon belül egy idehaza kevéssé feltárt témával, nevezetesen a mezopotámiai zsidó diaszpóra történetével, azon belül is az iraki zsidóság sorsának bemutatásával. Végigveszi azokat az eseményeket, amelyek miatt végül eltűnt ez a közösség Irakból.

Már évszázadokkal ezelőtt is jelentős gazdasági tevékenységet folytattak a mezopotámiai zsidók, akik ennek eredményeként komoly tekintélyre tettek szert. A különböző kiemelt időszakokban – így például az Oszmán Birodalom vagy a brit mandátum korszakában – Bagdad, Bászra és Moszul játszott kulcsszerepet a helyi és a nemzetközi kereskedelem megszervezésében és fellendítésében. 

Nem véletlenül váltak meghatározó szereplőkké Irakban a zsidók a banki szolgáltatások, az ipari beruházások és a kereskedelmi hálózatok működtetésében. Egészen a XX. század közepéig, együttműködve a többségi társadalommal, szerves részét alkották Irak gazdasági és kulturális életének. Zsidó iskolákat működtettek Bagdadban és más helyeken, ahol zsidó és muzulmán gyerekek együtt tanulhattak.

Az egyik legnagyobb bagdadi pogrom

Tárik Meszár Zsidók egy arab országban című könyve igazából arra az időszakra koncentrál, amikor Izrael Állam megalakulását követően (1949 és 1951 között) több mint 130 ezer zsidó hagyta el Irakot és települt át Izraelbe. Ma gyakorlatilag már csak néhány zsidó él az arab országban.  

A szerző igen alaposan veszi végig, hogy miként erősödött fel és fordult át szélsőséges formába a nacionalista ideológia Irakban az 1940-es évek legelején. Az akkori vezetés egyre inkább elutasította a brit protektorátust, és egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a náci Németországgal, ez pedig segítette az antiszemita nézetek terjedését. Ennek egyik pontja volt, hogy a náci propaganda a zsidókat a brit érdekszférához kapcsolta. Az arabok közül sokan ezért az imperialisták szövetségeseinek kezdték tartani a zsidókat.

1941 májusában összeomlott az iraki kormány, teljes politikai zűrzavar uralta a közéletet. Ekkor tört ki az egyik legnagyobb zsidóellenes bagdadi pogrom, a Farhúd.

A város zsidó negyedében kétszáz emberrel végeztek, több mint ezren megsérültek, és 1500 üzletet és otthon fosztottak ki, gyújtottak fel a kétnapos őrjöngésben.

Mindebben nagy szerepe volt az egykori jeruzsálemi főmuftinak, Hádzs Ámin Husszeininek. Ő alapította az első arab nyelvű, náci ideológiát terjesztő rádióadót, amely folyamatosan nyugatellenes és antiszemita ideológiát propagált. Husszeinit még annak az évnek a novemberében Adolf Hitler is személyesen fogadta Berlinben.

Ezt követően az addig a társadalom integráns részét képező iraki zsidóság elbizonytalanodott, és ezrek kerestek menedéket észak-afrikai országokban, illetve Indiában.

A helyzet Izrael Állam megalakulása után változott meg

Amikor 1948-ban létrejött a zsidó állam, a szomszédos országok ezt nem tudták megemészteni. Nem véletlenül indítottak több háborút is az arab szomszédok, és igyekeztek minden eszközzel megnehezíteni az új állam lakóinak életét. Irakban a zsidó kisebbségre kezdtek egyre inkább bünbakként tekinteni a hatóságok, akik csak úgy engedték – legálisan – távozni őket Irakból, ha lemondanak állampolgárságukról, és hátrahagyják megtakarításaikat, pénzüket, javaikat.

Sokan erre nem voltak hajlandók, inkább szökni próbáltak Irán felé. Végül az izraeli titkosszolgálat, a Moszad szervezésében elindították 1950-51-ben az Ezra és Nehémiás kimenekítési akciót. Ennek révén mintegy 130 ezer iraki zsidót szállítottak zömében iráni területről Izraelbe. Az 1979-es iszlám forradalom előtti időkben a sah jó kapcsolatokat ápolt Izraellel, ezért lehetett ezt megszervezni, de Cipruson keresztül is vittek Izraelbe iraki zsidókat.

A könyv az akció részletes leírása mellett bemutatja az újonnan érkezettek beilleszkedési nehézségeit új hazájukban. 

Az Izraelbe érkező közel-keleti zsidók, vagyis a mizrahik, iszonyatos kihívásokkal néztek szembe.

Elsősorban a komoly gazdasági nehézségek, illetve a már ott élő, főként askenázi zsidók kulturális és társadalmi dominanciája miatt. Az ellentétek fő forrását a kulturális különbségek jelentették.

Míg az askenázi zsidók többsége Európából érkezett és a kontinens kulturális, nyelvi és oktatási hagyományait hozta magával, addig a mizrahik kulturális identitása ahhoz az arab országhoz kapcsolódott, ahonnan érkeztek, például Irakhoz. Nyelvük, szokásaik, vallási rítusaik és mindennapi életük teljesen eltért az európai származású zsidókéitól. Esetükben nem volt általános az a fajta iskolázottság, ami az askenázikat jellemezte, emiatt kezdetben a gazdasági lehetőségeik is korlátozottabbak voltak, ráadásul megőrizték és ragaszkodtak ázsiai, afrikai gyökereikhez.

Tárik Meszár könyve végigveszi, milyen lehetőségei vannak manapság az Irakban élő többi kisebbségnek, így a keresztényeknek, a jezidiknek vagy éppen a szábeusoknak. Ugyancsak képbe kerül az olvasó az iraki-izraeli kapcsolatok történetét illetően a Szaddam Husszein-rendszeren át a jelen szétszabdalt politikai formációjáig.

 

Tárik Meszár: Zsidók egy arab országban
Dream Vision 47 Kiadó, 2025
155 oldal

(Index)

KULTÚRA
irak
ZSIDÓSÁG
izrael
KIVÁNDORLÁS
nehézségek
könyvkritika
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.13. - 14:15
63
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs

    Nem fogott kezet Magyar Péterrel Hidvéghi Balázs

  • A Református Egyház tíz tagja elküldte a zsinati bíróságnak a Balog Zoltán eltávolítását kérő keresetet

    A Református Egyház tíz tagja elküldte a zsinati bíróságnak a Balog Zoltán eltávolítását kérő keresetet

  • A csoda parkolás, amit már 17 millióan láttak

    A csoda parkolás, amit már 17 millióan láttak

  • Lezárult Magyar Péterék szavazása, kezd összeállni az EP-lista

    Lezárult Magyar Péterék szavazása, kezd összeállni az EP-lista

  • Atomháborúval riogat a Fidesz, de mi a helyzet valójában a frontokon?

    Atomháborúval riogat a Fidesz, de mi a helyzet valójában a frontokon?

  • Ötven nap múlva választás, itt van minden fontos tudnivaló

    Ötven nap múlva választás, itt van minden fontos tudnivaló

  • Schmidt Mária Magyar Péterről: Egy felfuvalkodott kis senki

    Schmidt Mária Magyar Péterről: Egy felfuvalkodott kis senki

  • Ami Orbán szerint nem fordul elő: magyarok, akiket a véleménynyilvánításuk után rúgtak ki

    Ami Orbán szerint nem fordul elő: magyarok, akiket a véleménynyilvánításuk után rúgtak ki

  • Hűvös, felhős hétvége

    Hűvös, felhős hétvége

  • Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

    Szeptembertől kötelező átutalási korlát lesz a bankszámlákra, az OTP már májusban bevezeti

  • Lánczi Tamás börtönnel fenyegette meg Magyar Pétert, aki válaszul bohócnak nevezte őt

    Lánczi Tamás börtönnel fenyegette meg Magyar Pétert, aki válaszul bohócnak nevezte őt

  • Magyar Péter szerint Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, Dúró feljelent

    Magyar Péter szerint Dúró Dóra rendszeresen egyeztet Kocsis Mátéval, Dúró feljelent

  • Felvásárolta a Brendont a Mészáros Csoport

    Felvásárolta a Brendont a Mészáros Csoport

  • Novák Katalin férje részletes írással jelentkezett az ügyben, ami szerinte „az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került”

    Novák Katalin férje részletes írással jelentkezett az ügyben, ami szerinte „az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került”

  • Ellenőröket küldhetenek a kórházi betegekre

    Ellenőröket küldhetenek a kórházi betegekre

  • Mélyponton a Fidesz Magyar Péter miatt

    Mélyponton a Fidesz Magyar Péter miatt

  • Hárítja a felelősséget a Klebelsberg Központ a tankerületi korrupcióról

    Hárítja a felelősséget a Klebelsberg Központ a tankerületi korrupcióról

  • Újabb benzinárstop jöhet, jövő héten tárgyal róla a kormány

    Újabb benzinárstop jöhet, jövő héten tárgyal róla a kormány

  • Orbán Viktorék várhatóan az elmúlt tizennégy év legnehezebb választása elé néznek

    Orbán Viktorék várhatóan az elmúlt tizennégy év legnehezebb választása elé néznek

  • A kormány cáfolja Orbán Gáspár titkos akcióját

    A kormány cáfolja Orbán Gáspár titkos akcióját

  • Ide jutottunk: nem Ausztriát, hanem sokkal inkább Romániát kellene utolérnie a magyaroknak

    Ide jutottunk: nem Ausztriát, hanem sokkal inkább Romániát kellene utolérnie a magyaroknak

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element