Kemény üzenetek Csányi Sándortól: furcsa a kormány logikája, de ólommal a cipőnkben is jól futunk

Csányi Sándor szerint nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek - mondta. Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, elárulva: néhány éve az OTP is kacérkodott a Commerzbank megvásárlásának a gondolatával.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója „A bankszektor kihívásai” címmel tartott előadást a Budapest Economic Forum nyitóelőadásaként. Többek között az alábbiakról beszélt:

• az elmúlt 10 évben az EU lemaradt növekedésben az USA-hoz képest, elsősorban az alacsonyabb termelékenység és a népesség eltérő alakulása miatt, a kormányzati intézkedések (pl. támogatott hitelek, babaváró hitel) Magyarországon sem tudták megfordítani a negatív demográfiai trendet,
• a technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa, számban, részesedésben és értékben is sokkal nagyobb arányt képviselnek az amerikai és ázsiai cégek,

az elmúlt tíz évben az USA bankhitelei közel háromszor annyival nőttek, mint az eurózóna hitelei, 2014-2023 között az USA-ban 67%-kal, az eurózónában 24%-kal. Az európai GDP 6%-kal, 850 milliárd euróval lehetne magasabb ugyanolyan hitelnövekedés mellett.

• Európa bankszektorának 2008-as válságát alapvetően az USA pénzügyi válsága és „periféria” országokban kialakult ingatlanlufi és szuverén eladósodottság okozta, a 2008 és 2015 közötti állami bankmentő csomagok az eurózónában 354 milliárd eurót (a GDP 3,5%-a), az USA-ban 295 milliárd eurót (a GDP 2,9%-a) tettek ki,
• a válságért elsősorban a hitelminősítők voltak a felelősek, a kormányok pedig azóta sem vonták le a tanulságokat, hiszen tovább nőttek az államadósságok, sok esetben a GDP 100% fölé,
• a válság okai közül egyedül az ingatlanlufik újbóli kialakulását sikerült megelőzni alapvetően makroprudenciális szabályozással (hitelfedezeti mutató és jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozása),
• a válságra reagálva a tőkekövetelmények Európában 2,5-szer nagyobb mértékben nőttek, mint az USA-ban, míg az OTP alapvető tőkekövetelménye 11,5%, az OTP méretű Northern Trust Corporation nevű amerikai banké 7% ma,
• az európai bankok átlagos kockázatokkal súlyozott eszközértéke (RWA) 2014-2023 között 10%-kal, az USA-ban 34%-kal nőtt, az állampapírok jelentősége Európában sokkal jobban megnőtt, mint Amerikában,
• az európai bankok tőkearányos megtérülése fele az amerikai bankokénak (5% vs 10%), az elvárt hozamhoz képest az eurózóna bankjai 60%-os, az amerikai bankok 110%-os teljesítményt nyújtanak,

nem is fektetek más európai bankba, csak az OTP-be, amely Peléhez hasonlóan ólommal a cipőjében is képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani

- fogalmazott Csányi Sándor, aki szerint Európában egyáltalán nem vonzóak a banki befektetések. Előadása szerint

• a globális fizetések terén szinte 100%-ban az amerikai szereplők uralják a mezőnyt, és az amerikai bankok teret nyertek globálisan és Európában is,
• mindezek ellenére az EU döntéshozói a banki szabályozás és a tőkekövetelménye enyhítése helyett további szabályozásokban látják a megoldás kulcsát, a Draghi-jelentés is a több szabályozással járó bank- és tőkepiaci unióban látják a megoldást,
• a túlszabályozás a bankszektoron kívüli szereplőket juttatja versenyelőnyhöz,  

eljutunk lassan mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket,

• további kihívás a jegybankok által bevezetni tervezett digitális jegybankpénz, és nem igazságos az sem, hogy az államkincstár és más állami szereplők nem fizetnek adót, mindemellett főleg Közép-Kelet-Európában a bankrendszert még súlyos adóterhek is sújtják,
• a mi régiónk bankrendszerének a növekedése és jövedelmezősége az extra terhek ellenére kedvezőbb az eurózónáénál, ebben szerepe van annak, hogy a banki penetráció ma még jóval alacsonyabb, mint a nyugati országoké,
• a bankszektor hatékonyságának növeléséhez szükség lenne a konszolidációra, de az UniCredit és a Commerzbank példája jól mutatja, hogy ha adódik egy ilyen lehetőség, a politika mennyire keresztbe tud feküdni neki.

2020 elején az OTP is komolyan gondolkodott a Commerzbank megvásárlásán, meg is lett volna a forrás hozzá, végül a német munkavállalók nagy Alkuereje, másrészt a politikai kockázat miatt álltak el tőle.

• a magyar bankrendszer hitelnövekedésben közelíti a közép-kelet-európai szintet, de jövedelmezősége még az eurózóánál is alacsonyabb volt, a magyar bankrendszer tőkearányos megtérülése tavaly egyszeri tételek nélkül 10,7% lett volna,
• nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány, ennek ellenére, a magyar bankszektor hitelállománya 2014 és 2023 között 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír 2,3-szorosára nőtt, a magyar bankszektor saját tőkéje 2,6-szorosára emelkedett,
• mindössze kétszer fordult elő az elmúlt évtizedben, hogy a magyar bankszektor az elvárt hozam fölött tudott teljesíteni,
• a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is,

a legrosszabb az, hogy a legtöbbször egy adó bevezetésekor tett ígéret nem teljesül, a extraprofitadónak például idén már nem kellene léteznie,

• nagyon sok igazságtalanság van, például aki nem hallgatott a jegybank és a bankok figyelmeztetéseire, és változó kamatozású hitelt vett igénybe, sokkal jobban jártak, mint akik fix kamatozású hitelt vettek fel, és

FURCSA LOGIKA, HOGY 5%-OS KAMATPLAFONT KELL BEVEZETNÜNK, DE EGY SZÓT SEM HALLOK ARRÓL, HOGY A KORMÁNY VALAMILYEN INFLÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGET VÁLLALNA CSERÉBE,

• „pedig csak van összefüggés a kettő között, legalábbis régen volt”.
• Az OTP Csoport a nehézségek ellenére is képes a sikerre, tőkearányos megtérülése magas, CET 1 rátája pedig csak valamivel alacsonyabb a legmagasabbal rendelkező Raiffeisen Bankénál.
• Ha az OTP el akarná adni az orosz bankját, akkor csak az orosz állami értékelő által becsült érték 5%-át kapná meg (40%-on adhatna el, és 35%-os különadót elvonna az orosz állam), ez ajándék lenne az orosz államnak.
• Az S&P Global elemzése a legjobb teljesítményt nyújtó európai banknak hozta ki az OTP-t, az Európai Bankhatóság stressztesztje alapján pedig a 4. legstabilabb európai bankról beszélünk.

(Portfolio)