Ez épülhet a Mini-Dubaj helyett Budapesten.
Modern, zöld lakónegyedet tervez Rákosrendezőre a főváros, ehhez azonban az állam évtizedes partnerségére is szükség lesz
A Mini-Dubaj helyett győzött Budapest érdeke – írta csütörtökön Karácsony Gergely, hiszen kiderült, hogy a kormány elfogadta a főváros elővásárlási jogát a kormány által a Mini-Dubajként elhíresült Grand Budapest-projektet megvalósítani vágyó Eagle Hills-nek átadni kívánt Rákosrendezőre.
A főpolgármester kijelentette:
Budapest mindent vállal, amit az arab milliárdos vállalt az adásvételi szerződésben. Úgy, hogy közben gyarapítjuk Budapest vagyonát, növeljük a város bevételeit, és az épül Rákosrendezőn, ami a város jövőjét szolgálja, mindez nyílt, átlátható módon, a budapestiek bevonásával,
vélhetően itt a 2023 végén bemutatott Parkváros-projektre célozva.
A témában a főváros péntek délelőttre sajtótájékoztatót hívott össze, amin az ígéret szerint nem csak Karácsony, de Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Erő Zoltán főépítész, Tosics Iván, a Városkutató Kft. ügyvezetője, a Budapest Kör elnöke, illetve Andreas Trisko, Bécs senior várostervező építésze is részt vesz.
A pillanatok alatt minikonferenciává alakuló eseményt a főpolgármester indította el, aki a budapestiek közös sikerének nevezte, hogy a kormány helyet adott a kérésüknek, és a jövőben létrejöhet a jövő városa.
Mikor fejlesztünk, akkor a városnak, és nem a beruházóknak fejlesztünk, nem pártpolitikai célokat elégítünk ki
– mondta, majd hozzátette: mikor Budapest legnagyobb fejlesztési területének jövőjéről gondolkodunk, a város legnagyobb problémáit kell felismernünk. Ezek egyike nyilvánvalóan a klímaváltozás, hiszen kevés helyen nőtt úgy a hőmérséklet, mint Budapesten, a gépjárműforgalom pedig nő (2010-2020 közt ez 21%-is ugrást jelent), így a cél a fenntartható mobilitásra való átállás. Emellett Budapest népességfogyását (a rendszerváltás óta 13%-kal csökkent a népeség, míg Pest megyéé 30%-al nőtt) is meg kell állítani, különben
- az agglomeráció még inkább megtelik,
- a főváros belső kerületeiben csökken a népesség,
- 2050-re pedig az agglomeráció 3 millió lakójának fele a város határain kívül fog élni.
A megoldást a főváros szerint a barnamezős területek jelentik: az ebbe a kategóriába tartozó, aranytartaléknak tekintett ingatlanok közül az egyik legfontosabb nyilvánvalóan épp Rákosmező, ami a többi korábbi ipari területtel együtt gyűrűként veszik körbe a belvárost.
Karácsony elmondta: idén ünnepeljük Nagy-Budapest születésének 75. évfordulóját, de máig nem tudtuk betölteni a fővároshoz csatolt települések, illetve a belváros közti rozsdaövezetekben lévő űr (összesen 2700 hektáron), ezek
- nagy méretű, egybefüggő területek,
- számos esetben értékes ipari épületeket rejtenek,
- közlekedési kapcsolataik pedig jók, így bekapcsolhatók a város vérkeringésébe.
Problémák persze itt is vannak: ezek a városrészek a vasúti vagy ipari múltjuk miatt erősen szennyezettek.
A 2023-ban bemutatott fővárosi Parkváros-koncepció mellett az elmúlt bő egy évtizedben számos fejlesztési dokumentum született, a pozitív nemzetközi példák (Berlin, Oslo, Hamburg, Bécs) fényében pedig tudható, mit és hogyan kell tenni, a jövőben pedig ezen dolgoznak majd.
A kormány által az elmúlt hetekben bemutatott Grand Budapest-tervvel Karácsony szerint számos probléma volt, hiszen versenyeztetés nélkül, korrupciógyanús módon, és a piaci ár töredékéért adták volna el a területet, kiszolgáltatva azt egy külföldi államnak, illetve magánérdekeknek – úgy, hogy a koncepcióból semmi sem volt ismert.
A Grand Budapest-beruházás a klíma- és lakhatási válságot is mélyítette volna, ellentétben a főváros terveivel, ami közérdekű fejlesztésben gondolkodik. Ehhez első lépésként egy világos koncepciót, mestertervet akarnak létrehozni, ami enyhítené a klíma- és lakhatási válságot.
A főpolgármester arról is beszélt, hogy a beruházók között versenyt kell kialakítani, a telkeket pedig darabokra szabdalva, a nemzetközi piacon kell versenyeztetni a beruházók közt, úgy, hogy az épület lesz csak a beruházóé, a telek pedig köztulajdon marad, így földhasználati díjat kell fizetni.
A cél, hogy a beruházó keresse a város kegyeit, és ne fordítva, ahogyan az állam gondolkodott
– mondta.
A negyedben a jelenlegi koncepcióterv szerint
- 25 hektárnyi közparknak,
- legfeljebb 15 ezer lakásnak,
- a valós igényeket tükröző mennyiségű irodáknak, illetve
- a szükséges közintézményeknek
jut majd hely, ebből a munkából pedig Terézváros Önkormányzata is kiveheti majd a részét, hiszen az megpályázta a Nyugati pályaudvar mellett induló sáv revitalizálását, így akár összefüggő zöld tengely is kialakulhat a Nagykörút, illetve Rákosrendező között.
A tervek között szerepel
- a Rákos-patak revitalizálása,
- egy új tó kialakítása a Rákos-patak vizéből,
- számos, a terület természeti adottságainak figyelembe vételével születő zöldterület,
- csak zöldtetővel építhető lakó- és irodaházak.
- a Vasúttörténeti Park integrálása az új negyedbe,
- a védett vasúti épületek (csarnokok, víztornyok, egyéb struktúrák) megújítása.
A főváros 90 méter alatti beépítésekben gondolkodik – mondta el Karácsony, aki leszögezte: a legjobb terveket nyílt tervpályázatokon szeretnék megtalálni, magasháznak pedig csak akkor engednének teret, ha annak a látványa nem veszélyeztetné a világörökségi látványt, és nem zavarná a kiemelt, magasabb budapesti épületek (így az Országház, illetve a Szent István-bazilika) látványát.
A mindezt megelőző teendők sora persze még hosszú, hiszen előbb meg kell állapodni a kormánnyal, hogy teljesítse az arab befektetőkkel aláírt szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezt pedig a szennyezett terület megtisztítása, illetve nemzetközi pályázat követi majd.
A Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöki székét is elfoglaló Vitézy előadásában újra csak felhívta arra a figyelmet, hogy a kormánnyal való együttműködés létfontosságú, így a területen ma is tárolt vasúti járműveket ki kell onnan vonni, a vasútvonalak átépítése nélkül pedig a projekt nyilvánvalóan nem indulhat el.
A legfontosabb elővárosi vonalat is magában foglaló, az M3-as autópálya mellett futó terület ma átjárhatatlan – tette hozzá a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, aki kijelentette: az elavult városi infrastruktúrát át kell építeni, az itt lévő rendezőpályaudvar (ahol ma mindössze napi 6 ezer utas fordul meg, átszállókapcsolat pedig nincs) a rendszerváltás óta funkció nélküli, hiszen a vasúti teherforgalom jócskán csökkent.
Vitézy arról is beszélt, hogy a Vasúttörténeti Park megőrzése is fontos, az ezt a vasúti hálózathoz kapcsoló vágányokat az arab beruházó azonban megszüntette volna. Erre a jövőben nyilvánvalóan nem kerülhet majd sor.
A politikus szerint a kormány most mutathatná meg, hogy mennyire elköltelezett a szennyezett területek megtisztításában, illetve hogy mennyire akarnak versenyezni a fővárossal a barnamezős fejlesztések terén, hiszen
- az óbudai gázgyári terület szélén már több mint tíz éve nem oldották meg a talajt érintő problémákat, folyamatosan újabb határidőket szabva,
- a kőbányai Északi Járműjavítóban létrehozni vágyott Közlekedési Múzeum projekt kezét pedig elengedte a kormány, mikor kész tervek voltak már az egykori MÁV-terület revitalizálására.
A rákosrendezői terület már jelenlegi állapotában is fontos zöldterület, hiszen az invazív- és gyomfajok az elmúlt évtizedekben való megtelepedése, illetve a spontán erdősödés nem csak negatív hatással járt, van ugyanis értékes része, így nem mind a 85 hektárt kellene legyalulni.
A terület jelenleg persze tele van illegális hulladékkal, ezek eltüntetése pedig megkerülhetetlen: a 176 ezer köbméternyi szemetet jórészt egymásra dobott talpfák, valamint az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok romjai jelentik.
A korábban a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) irányító Vitézy egy korábbi bécsi, illetve prágai vasúti terület mellett a párizsi olimpiai falu esetét is felhozta, megmutatva, hogy nem túlépített, szellős, zöld városnegyedeket néhány év alatt is fel lehet építeni: egy hasonló fejlesztés Budapesten a BFK 2021-es tervei szerint 1,6 millió négyzetméternyi lakóteret eredményezhet, akár 15 ezer embernek is új, megfizethető otthont adva.
A politikus rámutatott: a nemzetközi megállapodásban az arab befektető felé vállalt közlekedési beruházások megvalósításával a főváros joggal számol, Rákosrendező közepén pedig új városi alközpontot képzelnek el, ahová a 3-as villamost is bekapcsolnák, így a jelenlegi vasútállomás körül képzelik el a legtöbb üzlethelyiséget, valmint a magasabb épületeket.
A BFK korábbi megvalósíthatósági tanulmányait részletesen bemutató Vitézy elmondta: Rákosrendezőn négy vasúti vágánnyal számoltak, sőt, a nagy felújításra, valamint a szerelvények cseréjére szoruló Millenniumi Földalattit is kivezetnék odáig, új megállót elhelyezve a rég szükséges Szegedi úti felüljárónál is.
Az arab befektetők egy igényétől eltekintenének: nem szeretnének gyorsvasutat a repülőtérig, hiszen a városnak építenének, és nem a közel-keleti ingatlanbefektetőknek, valamint a befektetési okból ingatlant vásárló külföldieknek.
A frakcióvezető a zöldterületek szerepét is másként látja: az araboktól az állam mindössze 5%-os zöldfelületi arányt kért, ez azonban tarthatatlan, hiszen lineáris parkokat, zöld sétányokat, autóktól védett hosszanti tengelyeket kell létrehozni, akár a Nyugati pályaudvartól a terület szívéig, vagy a Rákos-patak mentén.
Mindez persze csak egyetlen módon váltható valóra – mondta –, mégpedig akkor, ha az állam felülemelkedik az eddigi Facebook-, TikTok-, és YouTube-videókban látható odamondogatások szintjén, és
- a főváros létrehoz egy felelős, kompetens városfejlesztő szervezetet,
- nyílt, átlátható kommunikációt folytatnak egymással a kerületek, a budapestiek, illetve az állami szervek,
- a városvezetés ütemezett fejlesztést vált valóra, akár több évtized alatt, átlátható pályázati formában, a köztulajdon arányát minél magasabban tartva.
Az ezután szóhoz jutó Andreas Trisko, Bécs szenior várostervezője néhány perces előadásában az éppen formálódó Nordwestbahnhof-projektet mutatta be.
A szívében tíz hektáros belső parkot rejtő, 44 hektáros összterületen megvalósuló beruházásban fontos szerep jut az Ausztriában hagyományos erős szociális lakásoknak, a megújuló energiaforrások használatának, a kerékpáros, illetve gyalogos forgalomnak, az autók pedig jobbára csak a terület felezőpontján haladhatnak majd át.
A területen álló épületek lehető legnagyobb részének megtartását ígérő, a tizenöt perces város elvét adaptáló negyed építése előreláthatólag 2035-re érhet véget. (24.hu)
