A volt külügyminiszer azt mondja a budapesti csúcstalálkozókról: az európai vezető politikusok nem Magyarországra jöttek, hanem az EU pillanatnyi elnökének országába.
Orbán elszigeteltséget épp az mutatja, hogy kik fogadják őt. Az események belpolitikailag jönnek jól Orbánnak.
Öt fontos gondolat
(1) Trump január 20-i beiktatása után lesz az USA elnöke, fegyvernyugvás pedig tőle teljesen függetlenül akár addig is lehetne, de Ukrajnában nem lesz fegyverszünet sem január 20-a után, sem később, a béke ugyanis nem Trumpon múlik. Persze tehet egy kísérletet, hiszen egy amerikai kezdeményezés nyilván nagyobb súlyú, mint a magyar miniszterelnök békemissziója, de Trump a háborúnak most csak zsarolással vethetne véget: Ukrajna elfogadja a területi veszteségeket, különben leállítja a támogatásokat. Az is káros következményekkel járhat, ha Putyin nem fogadja el Trump esetleges ajánlatát, mert az amerikai elnök elrendelheti további fegyverek bevetését és maximális használatát, ami fordulatot hozhat a háborúban.
(2) Bár Magyarország vonatkozásában korábban volt szó bojkottról, Jeszenszky Géza ezt egyik országnak sem tanácsolta volna, mert azzal semmire nem lehet menni. Ha mondjuk Zelenszkij vagy más EU-vezető nem jött volna el Budapestre, akkor a szokásos kormányzati szövegek hangzottak volna el. Így viszont Zelenszkij Orbán Viktor szemébe tudta mondani a véleményét, amit az egész világ hallhatott. Az európai vezető politikusok nem Magyarországra jöttek, hanem az EU pillanatnyi elnökének országába. Ha Orbán a leglojálisabb EU- és NATO-tag lenne, akkor is így történt volna, ez nem a kétoldalú kapcsolat jele. Orbán elszigeteltséget épp az mutatja, hogy kik fogadják őt; a két csúcstalálkozó belpolitikailag jön jól neki. Jeszenszky amúgy megütközött azon, hogy az eseményt a Puskás Arénában rendezték, és nem egy patinás épületben. A stadion Orbán Viktor piramisa, egy ember dicsőségét hivatott hirdetni. Ez nyilván mindenkinek feltűnt.
(3) Zelenszkij újra ráerősített 1956-ra és ehhez kapcsolódva Orbán Balázs mondataira, amikor arról beszélt, hogy Budapest emlékszik az orosz tankokra. Ezt egész Európa hallotta, ahogy azt is, hogy Ukrajna milyen segítséget kér az EU-tól. Putyin már 2007-ben elmondta, hogy Oroszország nagyhatalomként akar visszatérni a világpolitikába. Amikor a NATO-főtitkár úgy fogalmazott, hogy Magyarország fontos és értékes tagja a szervezetnek, az olyan, mint egy ráolvasás: azt mondta, amit szeretne, amit valóban elvárnának Magyarországtól, mert Magyarország most nem fontos és értékes tagja a NATO-nak, főleg Orbán békemissziója és georgiai látogatása után. Magyarország ugyanis már nem hintapolitikát folytat, hanem nyíltan letette a voksot Putyin mellett. A háborúról is azt sugallja, hogy Oroszországot nem lehet legyőzni.
(4) Orbán kirgizisztáni látogatása is azt mutatja, hogy nekünk a Kelet kell. Nyilván nem csak egy jó vodkapartira ment a közép-ázsiai országba, amely nem demokrácia. Közben arról beszél, hogy nem érdemes tovább finanszírozni Ukrajnát. Ám így az ország kénytelen lenne bedobni a törölközőt, és beletörődni, hogy elveszti területének 20-25 százalékát. Ezért aki azonnali tűzszünetet javasol, egyúttal azt is mondja, hogy az annektált ukrán területek átengedésével Oroszország elérte céljai egy részét.
(5) Fennáll az a veszély, hogy idővel az európai emberek azt mondják, már nem éri meg támogatni Ukrajnát, úgysem mintaszerű demokrácia. Az európai lakosság egy része már nem érez szolidaritást, ahogy Magyarország sem. Orbán hazárdjátékot játszik, mindig emeli a tétet; ha nyer, egyre magabiztosabb lesz. Trump megválasztásával rövid távon biztosan jelentősen javulni fog az amerikai–magyar viszony, verbálisan mindenképp, a fő kérdés viszont sokkal inkább a Kínához fűződő kapcsolat lesz, mert Trump veszélyes ellenfélként tekint rá. Magyarországnak rövid időn belül választania kell: Peking vagy Washington. (Szabad Európa) „Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty.”
