Törékeny világrendünk hatalmas forró pontján számtalan hatalmi érdek ér össze helyi sérelmekkel, Afrikában pedig Kína most a legnagyobb kavarógép.
Vörös Zoltán Kína-kutatóval és Tarrósy István Afrika-kutatóval, a Pécsi Tudományegyetem oktatóival Lenthár Balázs történész és Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Nem fogják megdönteni az Egyesült Államokat, de nem is akarják. Csupán találtak néhány olyan területet a világban, ahonnan a Nyugat vagy kiszorult, vagy csupán némi ösztökélésre vár, hogy hazatakarodjon. Kína, miközben súlyos belső problémákkal is küzd, benyomult Afrikába, és megtanulta, hogy miközben magát építi ott, segítsen a helyieknek is – hogy őket ne akarják hazatakarítani.
Afrikában viszont nem csak ők vannak ott: az Egyesült Államok prioritási listáján ugyan alacsonyan áll a kontinens, de nem felejtették el, az egykori gyarmatosítók még jelen vannak, feltűnt Törökország, Oroszország pedig évtizedek óta helyezkedik. Kacskovics Mihály Béla és Lenthár Balázs Vörös Zoltánnal és Tarrósy Istvánnal mutatta be, hogyan fonja Kína maga köré a világot.
- Kína célja, hogy dominálja a globális politikai színtéren, hogy akár Amerikát is kiüthesse a vezető szerepből.
- Az új selyemúton keresztül Kína jelentős gazdasági kapcsolatokat épít Afrikában, ami adósságcsapdák kialakulásához vezethet.
- A Kína-paradoxon azt jelenti, hogy bár Kína stabilitást keres, közben instabilitást okoz más országokban.
- Afrika a globális hatalmak, köztük Kína és a Nyugat között zajló versengés középpontjában áll.
- Kína célja Afrikában nem csupán gazdasági előnyök megszerzése, hanem politikai befolyásának növelése is.
- A Covid-19 és a rogyadozó ingatlanpiac kérdései megkérdőjelezik Kína nagyhatalmi státuszát.
- A különböző gyarmattartó érdekek, mint az európai, török és kínai, ütköznek egymással Afrikában, ami bonyolítja a helyzetet.
(hvg.hu)
Milyen hatással van Kína afrikai stratégiája a kontinens gazdasági fejlődésére?
Infrastruktúra-fejlesztés: Kína hatalmas összegeket fektet be Afrikába, főleg infrastrukturális projektek révén, mint közlekedési hálózatok, kikötők és energiaprojektek. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a kereskedelem fellendüléséhez.
Adósságcsapdák: A kínai hitelek gyakran magas kamatozásúak, ami adósságcsapdákhoz vezethet a fejlődő országok számára. Ez hosszú távon gazdasági instabilitást okozhat, és a szuverenitás csökkenéséhez vezethet.
Erőforrások kiaknázása: Kína a kontinens nyersanyagait, különösen ásványi anyagait és energiahordozóit célozza meg. Ez lehetőséget biztosít Afrikának, hogy fejlessze saját iparát, ugyanakkor Kína gazdasági érdekeinek érvényesülését is segíti.
Munkahelyteremtés: Bár a kínai beruházások átmenetileg munkahelyeket teremtenek, a munkások gyakran kínaiak, és a helyi munkaerő képzése nem mindig történik meg, így hosszú távú előnyök csökkenhetnek.
Politikai befolyás: Kína soft power politikája, amely kulturális és politikai kapcsolatok erősítésére irányul, szintén befolyásolja a gazdasági fejlődést. Ez lehetőséget nyújt a további kereskedelmi megállapodások számára, de növeli a külső befolyást is a helyi politikákban.
Hogyan reagál a Nyugat Kína erősödésére Afrikában?
Stratégiai ellenlépések: A Nyugat, különösen az Egyesült Államok, egyre inkább próbálja megakadályozni Kína térnyerését Afrikában. Ez magában foglalja a gazdasági támogatás növelését Afrika olyan országok számára, akik politikai és gazdasági kapcsolatokban állnak Kínával.
Kereskedelmi kapcsolatok erősítése: A Nyugat igyekszik új kereskedelmi megállapodásokat kötni afrikai országokkal, hogy ellensúlyozza Kína gazdasági befolyását. Ez magában foglalja a kereskedelmi partnerségek és befektetési lehetőségek kiépítését.
Diplomáciai akciók: A Nyugati országok diplomatái aktívan részt vesznek afrikai fórumokon és találkozókon, hogy megvédjék a Nyugat érdekeit, és előmozdítsák demokratikus értékeiket. Ez a stratégia a politikai befolyás növelésére irányul Kínával szemben.
Biztonsági együttműködés: A Nyugati hatalmak biztonsági szerződéseket és védelmi együttműködéseket kínálnak a térség országainak, hogy támogassák az országok biztonságát és stabilitását Kína befolyásával szemben.
Tudományos és kulturális együttműködés: A Nyugat is egyre nagyobb figyelmet fordít a kulturális kapcsolatokra és a tudományos együttműködésekre, hogy népszerűsítsék saját értékeiket és módszereiket a fejlődés érdekében.
Milyen következményekkel járhat Kína "soft power" politikája a globális hatalmi egyensúlyra?
Jövőbeli befolyás ellenőrzése: Kína soft power stratégiája, amely magában foglalja a kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését más országokkal, lehetővé teszi számára, hogy fokozza befolyását a globális térben. Ez a befolyás gyakran háttérbe szorítja a hagyományos nyugati érdekeket, és új hatalmi viszonyokat eredményezhet.
Adósságcsapdák: Az új selyemút keretében tett kínai befektetések, amelyek gyakran magas kamatozású hitelekkel járnak, adósságcsapdákhoz vezethetnek az érintett országok számára. Ezek a helyzetek gyengíthetik a helyi kormányok szuverenitását, és növelhetik Kína politikai befolyását.
Verseny erősödése: Kína növekvő befolyása Kínát és a Nyugatot egyaránt újraértelmezi a versenyképesség szempontjából, különösen Afrika piacain. A nyugati országok reagálásként igyekeznek megerősíteni saját pozícióikat és alternatív ajánlatokat kínálni a helyi államoknak.
Hibrid konfliktusok: Afriában Kína jelenléte gyakran hibrid konfliktusokhoz vezet, ahol a helyi sérelmek és hatalmi érdekek keverednek. Ez destabilizálhatja a térséget, és generálhat politikai feszültségeket, amelyek a globális szinten is kihathatnak a nyugati és kínai érdekekre.
Új geopolitikai szövetségek: Kína soft power politikája új geopolitikai szövetségeket eredményezhet, amelyeken keresztül Kína nemcsak gazdasági, hanem politikai szövetségeket is építhet. Ez a nyugati szuperhatalmak eddigi dominanciájának csökkenését hozhatja, és a globális hatalmi struktúrák átalakulásához vezethet.
