Se pénz, se presztízs, se pozitív kilátások: a fiatal kutatók közel negyven százalékát negatívan érinti az uniós kutatási források befagyasztása
„Attól tartunk, hogy kapott egy nagyon erős stigmát a magyar akadémiai közösség, és nagyon erős presztízsveszteség veszélyeztet minket, amiből piszok nehéz lesz kimászni” – mondta a Qubitnek Lengyel Balázs, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, annak a közelmúltban a Nature folyóiratban is megjelent kutatási jelentésnek a levelező szerzője, ami azt igyekezett feltárni, hogy milyen hatással van a fiatal kutatókra, hogy 2022 decemberében az európai uniós szervek kizárták az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az uniós kutatási forrásokból, köztük a rangos Horizont Európa kutatási programból és az Erasmus+ oktatási csereprogramból.
Lengyel és kutatótársai a Fiatal Kutatók Akadémiájával együttműködésben a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében végzett kérdőíves felmérést 2024. január 22. és február 24. között, több mint egy évvel a felfüggesztés életbe lépése után. A kérdőívet 524-en töltötték ki, ami a kutatók által vizsgált csoport 15,06 százalékát teszi ki. Azt találták, hogy a fiatal kutatók közel 40 százaléka tapasztalta az EU-s források befagyasztásának negatív hatásait, és mivel a kormány és az Európai Unió továbbra sem tudott megegyezni a helyzet rendezéséről, a magyar kutatóknak minden egyes nappal csökken az esélyük arra, hogy a nemzetközi kutatói vérkeringésbe szervesen ágyazódó, színvonalas kutatásokat végezhessenek.
Horizont Európa: az EU legjelentősebb kutatási programja
A Népszava tavaly januári cikke robbantotta a hírt, miszerint az Európai Unió Tanácsa felfüggeszti az alapítványi fenntartású magyarországi egyetemek részvételét a Horizontban és az Erasmus+-ban, mivel a magyar kormány az uniós figyelmeztetések ellenére sem módosította a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy magas rangú politikai tisztségviselők foglaljanak helyet az alapítványok kuratóriumaiban. A támogatások felfüggesztése azokat a pályázatokat nem érintette, amelyeket 2022. december 15-ig már elbíráltak. A magyar kormány tett ugyan néhány tétova lépést az EU által kifogásolt összeférhetetlenség megszüntetésére, például a kormányzati tisztséget vállaló kuratóriumi tagok azóta lemondtak, de a vagyonkezelő alapítványok törvényi szabályozását azóta sem alakították át, pedig az európai uniós szervek nem a konkrét személyeket, hanem a teljes jogi környezetet kifogásolták.
2024 tavaszán hat magyar alapítványi egyetem fellebbezett a döntés ellen az Európai Unió Bíróságánál (EUB). A Semmelweis Egyetem március 13-án kelt beadványa lényegében a befagyasztás alapját kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy az egyetemi döntéshozatal – köztük az EU-források felhasználásáról szóló döntések – az alapítványi kuratóriumtól függetlenül zajlik. Az alapítványi egyetemek ügyének tárgyalása elkezdődött az EUB-n, de a szakértők elhúzódó jogi csatározásokra számítanak.
Ez pedig az alapítványi intézményeknél dolgozó magyar kutatóknak azt jelenti, hogy elesnek a világ egyik legnagyobb kutatásfinanszírozási programjaként ismert Horizont Európa támogatásaitól, amely a 2021-2027 közötti ciklusra 95,5 milliárd eurónyi (közel 38 000 milliárd forintnyi) támogatási keretből gazdálkodik. (qubit.hu)
2022-ben az Európai Unió Tanácsa az átláthatóság és az akadémiai szabadság csorbulására hivatkozva felfüggesztette a közalapítványi fenntartású magyar egyetemek uniós kutatási forrásokhoz és csereprogramokhoz való hozzáférését. A Fiatal Kutatók Akadémiája a hazai fiatal kutatók körében végzett felmérést a tilalom következményeiről. Az eredmények közül különösen riasztó az a megállapítás, amely szerint a hatások nemcsak a felfüggesztett intézményekben dolgozókat, hanem finanszírozásra jogosult intézmények, például a HUN-REN kutatóhálózat munkatársait is érintik. A felmérés eredményei rámutatnak arra az átható bizonytalanságra is, amely az intézkedés következtében a külföldi partnerek körében kialakult, és amely hosszú távon akadályozhatja Magyarország tudományos versenyképességét.
Az eredmények júliusban a Nature Correspondence rovatában jelentek meg. Ezen kívül Imola nyilatkozott a felmérésről a magyar és a külföldi sajtónak is, többek között a Qubitnak és a Science Businessnek. Legutóbb pedig a Nature Career News tett közzé egy cikket a kutatásról, amelyben Wihelm Imolát is megszólaltatták.
A felmérés készítői azt remélik, hogy eredményeikkel sikerül a magyar és a nemzetközi tudóstársadalom, valamint a döntéshozók figyelmét ráirányítani a problémára, hozzájárulva a károk csökkentéséhez és a helyzet mihamarabbi megoldásához. brc.hu
