Egy mindent pusztító jégcsap a tenger mélyéről, amitől mindenki megborzong
Angolul „brinicle” a neve annak a jelenségnek, amit körülbelül csak egy fél évszázada regisztráltak és azóta is csodálkozva figyelik, ha sikerül elkapni egy-egy ilyen „jeges ujjat” videófelvételen. Egy víz alatt jégcsapról, vagy ha úgy tetszik, folyamatosan növő és lefelé tartó cseppkőről beszélünk, aminek bármi az útjába kerül, azonnal végez vele, hirtelen fagyással. Egészen a tenger fenekéig megy, ahol aztán nagyobb sugárban tovább nyújtózkodik és pusztít.
De mitől alakul ki, mi a pontos oka?
Ami kell hozzá mindenképp, az a vízfelszín fölötti nagyon alacsony hőmérséklet: mínusz 20-30 fokok. Ehhez képest a túlhűlt, nagyon fagyos, sós tengervíz is „melegnek” minősül, ezt pedig éppen a felső jégréteg óvja meg attól, hogy tovább fagyjon, mélybe menően. A fagyás magasabb sókoncentrációhoz vezet, ennek pedig végzetes következményei lehetnek. Ha bármilyen fentről érkező, lefelé tartó más áramlás, változás (mint ez a sótartalombéli változás) történik, csökken a fagyáspont és nő a sűrűség, kialakulhat a a „halál jeges ujja”, és a tengeri jégcsap minden útjába kerülő élőlénnyel végez: halakkal, rákokkal, tengeri csillagokkal. Ahogy megreped a felszíni jég, ez a koncentrált sótartalmú oldat lassan lefolyik, sűrűsége miatt formál jégoszlopot.
Óránként körülbelül 30 cm-nyit növekszik a jeges halálos „brinicle”. A BBC szokásához híven egy fantasztikus felvételt készített és publikált a jelenségről, amit a mai napig sokan, sokféle módszerrel kutatnak, vizsgálnak. Értelemszerűen a sarki tengerekben, óceánokban lehet számítani a jeges ujjal kialakulására, ehhez extrém hidegre van szükség. (Földjáró)