A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság bírója, Bíróné dr. Farkas Enikő példaértékű döntést hozott egy gyermekelhelyezési perben.
A bíróság úgy rendelt el váltott gondoskodást heti váltással, hogy az apát az anya négy hónapig teljesen kizárta a gyermek életéből, majd másfél évig hétvégi apuka lett, másik héten szerdai kapcsolattartással, ezt követően pedig kéthetente péntek délutántól hétfő délutánig, másik héten szerda délutántól péntek délutánig van a kapcsolattartása a jelenleg 5 éves gyermekkel, miközben az anya alaptalanul felügyelt kapcsolattartás kért az apának a keresetében. Bíróné dr. Farkas Enikő bíró asszony – felül kerekedve a felek közti (a nagyobb nyerési esélyt remélő fél által pertaktikai okból öncélúan generált) konfliktusos viszonyon – átlátva ennek a perben történő felhasználását, ezt kirekesztve, a gyermek érdekére hivatkozott ítéleti indoklásában.
A döntés helyességét az is igazolja, hogy az ítélethirdetés óta a felek sokkal jobban tudnak egymással együttműködni, például az időszakos nyári kapcsolattartástól közös akarattal eltértek a gyermek és saját érdekükben a beosztást tekintve.
A döntés a 2022. januártól életbe lépett családjogi módosítások eredményeként születhetett meg, mert attól az időponttól kezdve lehet a felek egyetértése nélkül is váltott gondoskodást elrendelni a gyermeki érdeket figyelembe véve.
A döntés helyességét támasztja alá, hogy Spanyolországban a döntések 40% részében váltott gondoskodást tartalmazó ítélet születik, aminek eredményeként a gyermekek súlyos kihágásai (drogfogyasztás, iskolai kimaradás, stb.) jelentősen csökkent, az anyák munkaerőpiaci helyzete sokat javult, a gyermekek jobb és szorosabb kapcsolata alakult ki a szüleikkel egy 180000 gyermeket felölelő kutatás alapján.
Részletek a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 2.P.20.152/2023/81. számú, nem jogerős ítéletéből
[13] Az alperes viszontkeresettel kérte a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását akként, hogy a peres felek közös gyermeke vonatkozásában a szülői felügyeletet az alperes gyakorolja. Az alperes, a felperes és a gyermek közötti kapcsolattartást akként kérte szabályozni, hogy a felperes minden páros héten pénteken a Kagylóhéj Család- és Gyermekjóléti Központ előtt 2 órán keresztül – egy előre egyeztetett időpontban – felügyelt kapcsolattartás során tarthassa a gyermekkel a kapcsolatot. Kérelmét azzal indokolta, hogy a közös szülői felügyelet a továbbiakban nem áll a gyermek érdekében, a gyermekre hátrányosan hat, mert a felperes a betegsége [epilepszia – szerk.] miatt nem beszámítható és bármikor rohamok törhetnek rá, továbbá a felperessel már nem tudnak együttműködni, nem tudnak kommunikálni és nagyon haragos kapcsolat alakult ki közöttük. Az alperes álláspontja szerint a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése akként biztosítható, ha a szülői felügyeletet az alperes gyakorolja.
[14] A felperes a viszontkeresetre vonatkozó írásbeli ellenkérelmében annak elutasítását kérte. Betegségével kapcsolatban előadta, hogy az orvosi utasításokat betartva, rendszeres gyógyszeres kezelést alkalmazva 2016. február óta tünetmentes, az alperes ennek a betegségnek az ismeretében kötött vele egyezséget a házasság felbontása iránti perben és ennek tudatában közös megegyezéssel alakították ki a gyermekkel való kapcsolattartás rugalmas szabályait. A felperes álláspontja szerint a felek közötti együttműködés egyetlen akadálya az alperes elidegenítő magatartása. Az alperes a gyermeket kisajátítja, a felperes elleni nevelés minden addiginál jobban zajlik. Hivatkozott a gyermek és közte lévő jó kötődésre a szülő-gyermek kapcsolatra.
[20] A felperes elsődleges kereseti kérelmében a korábban a felek által egyezségben rendezett közös szülői felügyelet olyan tartalommal történő megtöltését kérte, hogy a felek egyenlő időtartamban, váltott gondoskodás formájában gondoskodnak a közös kiskorú gyermekükről. A Ptk. 2022. január 1-jén hatályba lépett 4:167/A § szerinti új szabályozás valójában csupán lehetőséget jelent a bíróság számára és nem értelmezhető egyfajta új „főszabályként”. Önmagában már a közös szülői felügyelet bíróság általi elrendelésének is az egyik fél kérelme az alapja, valamint az, hogy az adott megoldás a gyermek érdekében álljon. Ugyanez vonatkozik a váltott gondoskodásra is: a bíróság a gyermek érdekére tekintettel rendelheti el a váltott gondoskodást. A közös szülői felügyelet bírósági elrendelésének eleve feltételéül jelölte meg az erről szóló új rendelkezés törvényi indokolása, hogy a bizonyítékok széles körű mérlegelése alapján a közös szülői felügyelet a gyermek érdekében álljon, e követelmény pedig fokozottan vonatkoztatható a váltott gondoskodásra. Míg a közös szülői felügyelet jogi közösséget jelent a szülők között, addig a váltott gondoskodás azt, hogy a gyermek felváltva lakik az egyik, illetve a másik szülőnél, s ez legtöbbször a gyermek szülők közötti folyamatos mozgásával, váltásával valósul meg, azaz a gyermek számára is feladatot jelent. A gyermek érdekének gondos vizsgálata megkívánja azt, hogy a bíróság figyelembe vegye, milyen hatással járna a gyermekre nézve a közös szülői felügyelet, s azon belül is a váltott gondoskodás az egyik szülő teljes körű szülői felügyeletével összevetve. Ennek a bizonyítási és mérlegelési folyamatnak a során valamennyi lényeges tényt, körülményt fel kell tárni és értékelni kell. A váltott gondoskodás valóban komoly lehetőség arra, hogy a gyermek és a szülei által alkotott család a megváltozott körülmények között ugyan, de mindkét szülő aktív feladat- és felelősségvállalása mellett tovább működjék (Nagykommentár a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez – 4:167/A §-hoz fűzött részének 1. pontja).
[21] A bíróság álláspontja szerint, mivel a Ptk. 4:170. § (2) bekezdésének 2023. október 1. napján hatályba lépett módosítására amiatt került sor, mert a Ptk. 2022. január 1-től lehetővé teszi a közös szülői felügyelet egyik szülő kérelmére történő elrendelését is, a Ptk. 4:170. § (2) bekezdésének ehhez igazodó módosítása jelen perben is irányadó. Ez azt jelenti, hogy a közös szülői felügyelet megszüntetése iránti kérelem esetén a bíróság mérlegelheti, hogy az szükséges-e, vagy a kiskorú gyermek érdeke és jólétének biztosítása a közös szülői felügyelet fenntartását indokolja. E körben a bíróság a következőkre utal. A Ptk. 4:146. § (2) bekezdése szerint a szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. A Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény (Gyermekjogi Egyezmény) nem hagy kétséget afelől, hogy mind a szülőknek, mind a gyermeknek joga van ahhoz, hogy a szülői státuszt betöltő szülők gyakorolják a szülői felügyelettel együtt járó jogokat.
[47] Tekintettel arra, hogy a bíróság akként foglalt állást, hogy a közös szülői felügyelet megszüntetése nem szükséges, a bíróságnak arról a kérdésről kellett döntenie, hogy a felperes által kért váltott gondoskodás elrendelhető-e. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy tekintettel arra, hogy a gyermek érdeke az elsődleges, a jelenleg kialakult helyzetben a gyermek érdekét az szolgálja leginkább, ha a közös szülői felügyelet fenntartása mellett a felek váltott gondoskodás formájában gondoskodnak a gyermekről a következők miatt. A lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból az állapítható meg, hogy a gyermek mindkét szülőjét és mindkét szülői környezetet egyszerre igényli, közel azonos időt szeretne mindkét szülőjével eltölteni. A gyermek mindkét szülőjét szereti, a szülők is szeretik a gyermeket. Mindkét peres fél nevelési képessége átlagos, ebben nincs különbség a peres felek között, továbbá mindkét szülő környezete alkalmas – változtatások mellett – a gyermek megfelelő érzelmi, értelmi, testi fejlődését biztosítani. A gyermek igényli az anyai környezetet, de annak szigorúsága enyhítését is, amit a felperes képes biztosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint a gyermeket megviseli a szülők közötti feszültség, ki is fejezte arra vonatkozó akaratát, hogy az lenne a legjobb, ha senki nem bántaná a másikat. Ennek a feszültségnek a forrása a felek között a kapcsolattartás miatt kialakult vita, ami onnan ered, hogy az alperes félti a gyermeket a felperes betegsége (epilepszia) miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint a felperes betegsége már a gyermekvállalás előtt is ismert volt az alperes előtt, a felperes betegsége megfelelő kontroll alatt van, utoljára 2016-ban volt rohama, ezért a felperes nem jelent veszélyt a gyermekre. A felperes élettársi kapcsolatban él, így egy esetleges roham esetén sincs a gyermek egyedül. Az alperes által hivatkozott felperesi agresszivitás nem nyert bizonyítást, a szakértői vélemény szerint ez túlzott alperesi vélelem. A váltott gondoskodás feltételei adottak, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint mindkét szülő megfelelő környezetben tudja fogadni a gyermeket. A bíróság álláspontja szerint a váltott gondoskodás lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy érezze, hogy mindkét szülőjére, mindkét szülője gondoskodására egyaránt számíthat, kiszámíthatóvá válik a gyermek számára, hogy mikor, melyik szülőnél van és ez növeli a gyermek érzelmi biztonságát is. A váltott gondoskodáshoz nyilván szükséges a szülők együttműködése is, és bár a szakértői vélemény szerint a váltott gondoskodás azért nem ajánlott, mert mindkét szülő kompromisszumkészsége támaszigényes, a bíróság álláspontja szerint a felek - amennyiben félreteszik egymással szembeni ellenérzéseiket - képesek lesznek együttműködni, mint ahogyan az együttműködés a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezség megkötése után egy ideig megvalósult. Itt utal a bíróság arra, hogy a szakértői vélemény nem köti a bíróságot, a szakértői véleményt, illetve annak egyes megállapításait az egyéb bizonyítékokkal, adatokkal összevetve kell értékelni. A váltott gondoskodással megszűnnek a kapcsolattartás miatti viták is. E körben utal a bíróság arra, hogy a felek egyező nyilatkozata szerint a kapcsolattartás az utóbbi időben működik és a pótlások is többnyire megvalósultak, ez is arra utal, hogy a felek képesek együttműködni egymással, amely egyébként is kötelességük a gyermek érdekében, hiszen a felek szülői felelőssége nem szűnt meg azáltal, hogy külön élnek. A perbeli gyermek életkorából adódóan még rugalmas, képes alkalmazkodni a váltott gondoskodásból adódó változásokhoz. Nyilvánvaló, ha a szülők között feszültség van, az terhet jelent a gyermek számára, a feszültség azonban nem feltétlenül a váltott gondoskodáshoz kapcsolódik, hanem a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás esetén is megjelenhet, mint a peres felek esetében is. Ha a gyermek egyik vagy másik szülőjével keveset találkozik, elveszíti egyik vagy másik szülőjével a kapcsolatot, akkor az nyilvánvalóan káros a gyermekre.