Románia, és az erdélyi magyarok nagy várakozással tekintenek a teljes körű schengeni csatlakozásra, de a Orbán Viktor minisztere a schengeni rendszer megszűnésével igyekezett pánikot kelteni a szomszédos országban.
Van annak realitása, hogy még idén decemberben döntés szülessen Románia teljes körű schengeni csatlakozásáról, mondta a Maszol kérdésére válaszolva Gulyás Gergely. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter sepsiszentgyörgyi látogatásakor portálunk érdeklődésére kifejtette: a magyar uniós elnökség mindent megtesz, „küzd érte”, hogy olyan döntés szülessen, amely Romániát teljes jogú taggá teszi. Feltéve, hogy az osztrákokat sikerül meggyőzni, és a hollandok nem vétóznak.
„Nem szeretnénk, hogy Románia valamihez csatlakozik, és az rögtön összeomoljon, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy a schengeni rendszer működőképes legyen” – fogalmazott Gulyás Gergely, aki emlékeztetett, hogy Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök már korábban felhívta a figyelmet, hogy ha az Európai Unió nem követeli meg a schengeni külső határ védelmét, és megengedi a tagállamoknak, hogy azok átjárhatók legyenek, akkor a belső, határmentes zóna összeomlik. A miniszter hozzátette: most annak vagyunk tanúi, hogy Európa legerősebb gazdaságát képviselő Németország visszavezette a határellenőrzést, ami jelzi, hogy közel van a schengeni térség összeomlása.
Gulyás Gergely szerint arra van szükség, hogy az Európai Bizottság ne megbüntesse azokat az országokat, amelyek példásan védik a külső határokat, mint Magyarország, hanem ismerje el és járuljon is hozzá a határvédelem költségeihez. Ez a feltétele annak, hogy a Schengen és a többi lehetőség, ami az Európai Unió pozitív oldalához tartozik, működőképes maradjon – mondta a miniszter.
A jó román–magyar kapcsolatoknak garanciája az RMDSZ választásokon való jó szereplése
A csütörtöki, sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen Gulyás Gergely rámutatott: különösen nagy tétje van a parlamenti- és államfőválasztásnak. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter aláhúzta: amikor az RMDSZ a kormánykoalíció része volt, az együttműködés lényegesen könnyebb volt a két ország között, és az erdélyi magyarság életlehetőségei is lényegesen jobbak, kiterjedtebbek, szélesebbek voltak. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az RMDSZ a lehető legszélesebb képviselettel rendelkezzen a parlamentben.
Gulyás Gergely szerint az erdélyi magyarság elmúlt évtizedekben kifejtett teljesítményére a román államnak is büszkének kell lennie, nem pedig ellenfélként tekintenie rá. Emlékeztetett: a magyar alaptörvény szerint az őshonos nemzetiségek hozzájárulnak a magyar állam egészének működéséhez, a kultúrához, és erősítik az országot.
Az erdélyi magyarság helyzetéről szólva úgy vélte, vannak aggasztó jelenségek, mint az ellenzék közigazgatási újrafelosztási terve, amely kisebbségbe szorítaná a jelenlegi tömbmagyar térségeket. Gulyás Gergely szerint ez ellentétes azzal, amit Magyarország az emberi jogokról gondol.
Klaus Iohannis tízéves államelnöksége „több csalódást hozott, mint örömöt”, főleg, hogy az erdélyi magyarság bizalmat szavazott neki, de a leköszönő államelnök nem játszott abban szerepet, hogy Románia elfogadja az erdélyi magyarok hagyományait és szimbólumait. A magyar miniszter azt reméli, hogy az új államelnök és az új kormány a magyar–román kapcsolatok javulását is elhozza.
A sajtóbeszélgetésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester elmondta: a városban elindított beruházások is hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdélyi magyarok a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Ehhez a magyar kormánnyal való stratégiai partnerség és közös tervezés is kellett. Tamás Sándor háromszéki tanácselnök hozzátette: a magyar kormány támogatásának köszönhetően „véget ért a száz évet tartó erdélyi magyar magány”. Míg a magyarországi ellenzéki pártok számára az erdélyi magyarság támogatása „pénzkérdés”, az érintettek számára „létkérdés”, ezért nagy szükség van az anyanyelvi oktatás bővítésére, az oktatási-nevelési támogatásra, a gazdaságélénkítő programokra – fogalmazta meg Tamás Sándor. (maszol.ro)
