Döbbenetes különbségeket tapasztalni a magyarországi bérek kapcsán, van olyan vármegye, ahol – az átlagot nézve – kétszázezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a fővárosban.
Nem meglepő így az sem, hogy elemzők szerint megtört a munkanélküliség csökkenő trendje.
Már egyszer térképre tettük Magyarország rémálmát, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eheti közlése szerint a hazánkat sújtó lidércnyomásnak még közel sincs vége. A helyzet olyannyira tragikus, hogy még a fejlesztési források elosztásáért felelős miniszter, Navracsics Tibor is úgy fogalmazott, hogy
Magyarországon regionális dráma zajlik.
Például két olyan régió is van hazánkban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), amelyekben a fejlettségi szint egy főre jutó GDP átlaga nem haladja meg az uniós átlag felét. A Dél-Dunántúl 52 százalékos, valamint a Dél-Alföld 55 százalékos adata is alaposan elmarad ettől.
Magyarország szétszakadása leginkább az átlagkeresetekben mutatkozik meg. A KSH legfrissebb kimutatása szerint idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 636 700, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 400 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A legfontosabb mutató a medián, ezzel kapcsolatban a statisztikusok kimutatták, hogy a bruttó kereset mediánértéke 524 100, a nettó kereset mediánértéke 362 900 forintot ért el, ez egyébként 16,5, illetve 16,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Ugyanakkoraz Economx megvizsgálta a teljes munkaidőben alkalmazásban állók, kedvezmények nélküli nettó átlagkeresetét is vármegyei lebontásban, hogy tisztább képet kapjunk a vidék népességmegtartó képességéről is - ami a lehangoló demográfiai adatok miatt is rendkívül fontos.
Ez alapján kiderül, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül Budapesten 512 292 forintot visznek haza, nagyságrendekkel meghaladva az országos átlagot, ami 422 112 forint. A fővárosban az előző év azonos időszakához képest ez 13 százalékos emelkedést jelent, míg az országos átlag 14 százalékkal emelkedett.
Viszont Budapest határain túl már közel sem ilyen rózsás a helyzet, például
Pest vármegyében több mint 125 ezer forinttal keresnek kevesebbet az emberek.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete (2024. I. félév, forintban):
- Budapest: 512 292,
- Pest: 386 734,
- Fejér: 409 598,
- Komárom-Esztergom: 419 631,
- Veszprém: 377 209,
- Győr-Moson-Sopron: 453 251,
- Vas: 379 220,
- Zala: 339 539,
- Baranya: 357 060,
- Somogy: 341 723,
- Tolna: 392 203,
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 340 884,
- Heves: 385 339,
- Nógrád: 327 721,
- Hajdú-Bihar: 367 445,
- Jász-Nagykun-Szolnok: 342 063,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 308 050,
- Bács-Kiskun: 361 271,
- Békés: 316 224,
- Csongrád-Csanád: 363 907,
- Ország összesen: 422 112.
Mint látható, az ország összes vármegyéje az országos átlag alatti bért képes csak nyújtani az ott élők számára. Különösen tragikus, hogy
van olyan vármegye, Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol több kétszázezer forinttal keresnek kevesebbet a munkavállalók, mint a fővárosban.
Öröm az ürömben, hogy tavaly ilyenkor még csak 262 438 forint az átlag nettó kereset ott...
Régiós szinten egyébként Észak-Alföld teljesített a legrosszabbul, 339 879 forinttal, ami szintén jelentősen elmard a nettó kereset mediánértékétől (362 900 forint).
Így nem is lehet meglepő, hogy az alkalmazásban állók száma és aránya is szinte minden vármegyében csökkent, jobb esetben stagnált.
Az előző év azonos időszakához képest 2024 első félévében 1 százalékkal nőtt az alkalmazásban állók száma, meghaladva a 1 millió 316 ezer főt. A legnagyobb növekedést Pest vármegye realizálta, 1,6 százalékkal, miközben a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 1,2 százalékos csökkenés volt tapasztalható; mindössze 143 ezren dolgoznak hazánk észak-keleti csücskében.
Egyébként a KSH közlése szerint 2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma országos szinten az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt.
- A munkanélküliek száma 210 ezer,
- a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkanélküli férfiak száma 112 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 100 ezret tett ki, 4,2 százalékos munkanélküliségi rátájuk lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Így az MBH Bank elemzői szerint megtört a munkanélküliség csökkenő trendje június-augusztus között.
Mint írták, a munkaerőpiaci trendet mutató háromhavi időszakban, június-augusztus átlagában, a 15-74 év közötti munkanépes korú népesség körében a foglalkoztatottak száma 4 millió 752 ezer fő volt, 31 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. (Economx)
