A teológus szerint káros a kormány és az egyházak értékközössége, az állami támogatás pedig függőséget okoz, amely nélkül rákényszerülnének a változásra.
A politika távolmaradása sem minden esetben elfogadható, például akkor, ha Iványi Gábor egyházáról van szó, amelyet a törvények szerint nem lehet egyházként elismerni.
Egyértelműen a magyar kormányt teszi felelőssé Perintfalvi Rita teológus és Zalatnay István református lelkész azért, amiért a hazai egyházak nem képesek megoldani válságukat – derül ki a HVG Címlapsztori műsorából. Az egyházi életnek szerintük alapvetően nem szabadna sem erkölcsi, sem morális alapon közelednie a politikai pártokhoz, ám helyzetüknél fogva önálló intézményként már nem tudnak szerepet vállalni a társadalomban. Csak egyetlen lehetőségül van a hazai egyházaknak a megújulásra és a szembenézésre, ha Magyarországon kormányváltás és rendszerváltás lesz. Ebben az esetben elzáródnának az állami pénzcsapok és a felekezetek rá lennének kényszerülve arra, hogy túljussanak a válságukon.
A beszélgetésből az nem derül ki, hogy miért a magyar kormány hibája, hogy az egyházak nem, vagy alig néznek szembe az abúzusokkal és mindeddig elmaradt a transzparencia, a felelősségvállalás és a bocsánatkérés is.
A résztvevők szerint több tízezren fordultak el a Magyar Református Egyháztól a kegyelmi-ügy miatt, elsősorban Balogh Zoltán püspök érintettségét kiemelve. Ezt ugyanakkor nem tudták bizonyítékokkal alátámasztani, mindössze az egy százalékos szja-felajánlások számából következtettek erre. Perintfalvi Rita szerint a kormány fő bűne a 2011-es egyházi törvény, amely elhibázott amiatt, mert
- az egyházak intézményrendszere miatt anyagilag függenek az államtól,
- ideológiai összefonódások vannak a kormány és az egyházak között, vagyis azonos a vélemény a migrációról és az LMBTQ-ról,
- de Perintfalvi külön kiemelte, hogy a 2011-es törvény jogi aktust teremtett annak meghatározására, mi minősül egyháznak,
Zalatnay István református lelkész ugyanakkor a beszélgetés során részletesen kifejtette, valójában a rendszerváltás időszakára vezethető vissza a jelenlegi válság, valamint arra, hogy a felmérések szerint a fiatalok 67 százaléka nem sorolja magát egyik vallási felekezethez sem. A felek ugyan egyetértettek azzal, hogy minden problémára a kormányváltás a gyógyír, noha elismerték, valóban egyértelmű szándéka a kormánynak a szekularizáció, bár szerintük az állami oktatásban bevezetett hittanóra nem jó irány. Emellett azt is kifejtették, a szembenézéssel, a transzparenciával és a kommunikációs stratégiákkal egyrészt sikerülne megbirkózni a bűnökkel és lehetőség lenne arra, hogy az áldozatoktól bocsánatot kérjenek az egyházak. (mandiner.hu)
