Egyelőre büntetlen a kislányát abuzáló apa?

Több rendőrségi feljelentés és egymásnak ellentmondó szakértői vélemény is született az ügyben, amelyben mindenki sérül, az igaság pedig homályba vesz.

Gabriella feljelentést tett a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon, jelentette a gyámügynek, amely szerint közös gyermekük apja – a kislány viselkedése alapján – az apai láthatások alkalmával szexuálisan abuzálhatta.

Az apa tettét rendkívül nehéz bizonyítani, Gabriella évek óta harcol az igazáért, egyelőre kevés sikerrel.
Gabriella és D. 2016 elején ismerkedtek meg, amikor szomszédok lettek. A férfi az akkori feleségével és gyermekükkel költözött a rácalmási kertes házba. Gabriellának nagyon kevés esélye volt a gyermekáldásra. Lényegében a meg nem születő gyermek vezetett kapcsolatának megromlásához és a válásához.

2019-ben került közelebb a szomszédjában élő családos férfihez, aki Gabriella válása után udvarolni kezdett neki. Az udvarlás eredményes volt, még ebben az évben szexuális kapcsolat létesült a szomszédok között, és Gabriella hamar teherbe esett. Ennek azonban a férfi nem örült, többször kérte „szerelmét”, hogy vetesse el a babát, de Gabriella ezt nem akarta, egy egészséges kislánynak adott életet.

Az apa és az apai nagymama meglehetősen rapszódikusan viselkedtek a megszületett gyermekkel. Az apa eleinte nem is akarta, hogy Gabriella megtartsa a babát, az apai nagymama nem is volt kíváncsi az unokájára. Ennek ellenére nagymamai kapcsolattartási igényt nyújtott be a dunaújvárosi gyámhatóságra, ami arról rendelkezett, hogy a kislány 3 éves koráig, a gondozási helyen látogathatja, ám ezzel a jogával csak néhány alkalommal élt. Majd 16 hónapig, a kislány 3 éves koráig nem is látogatta unokáját. Azonban, ahogy a gyermek betöltötte 3. életévét, azonnal élni szeretett volna a nagymama az elvitel jogával. Azonban a gyermeknek ezidáig nem is volt lehetősége megismerni a nagymamáját, ezért számára idegen ember képét mutatta, így nem is szeretett volna vele kapcsolatot tartani.

A nagymama magatartása szöges ellentétben volt azzal, hogy a gyermek szemében szimpátia alakuljon ki vele szemben.

A nagymama kapcsolattartása érkezett

A közös gyermek megszületése után az apa elvált korábbi feleségétől, de Gabriellával nem működött a közös élet, többször bántalmazta őt és megpróbálta elszigetelni környezetétől.

2021-re annyira megromlott kettejük kapcsolata, hogy szétmentek.

Nem házasodtak össze, de Dániel apasági nyilatkozattal elismerte, hogy ő a gyermek édesapja. A bíróság a kizárólagos felügyelti jogot az édesanyának ítélte, a kapcsolattartásról bírósági végzés rendelkezett.

Az egy rendőrségi feljelentésből kiderült, hogy a kislány nem szeret az édesapjához menni: „Kibírom anya…” vagy „Csak akkor megyek, ha kell”. A kislány telefonon sem hajlandó az édesapjával beszélni.

A kislány nehezen viselte a kapcsolattartásokat, amikor elvitte az édesapja, sírt, amikor visszajött, sok esetben agresszíven viselkedett, rúgott és alkalmanként megütötte édesanyját is. Teljesen megváltozott ilyenkor a viselkedése. A kislány többször felriadt elalvás után és azt mondta: „Ne gyere be a szobába, ne nyúlj hozzám, hagyj békén!”.

2023. november 16-án este Gabriella, elalvás előtt mesét olvasott a kislányának. Ekkor a semmiből egyszer csak azt mondta a kilány, hogy „Apa hozzá szokott nyúlni a nunimhoz.” Először Gabriella azt hitte, hogy ez fürdetéskor történik, de erre azt mondta a kislány, hogy „De akkor ha én csinálom nem fáj és apa máskor is hozzá szokott nyúlni”.

2023. november 25-én éjszaka a kislány vergődött álmában, letolta térdig a pizsamanadrágját. Gabriella megkérdezte tőle, hogy miért húzta le, félálomban azt felelte a kislány, hogy „Mert így szoktuk”. Ébresztés után újra megkérdezte a kislányt az édesanyja, majd azt válaszolta, hogy „Apa tudja, hogy nekem így jó és így szokott engem simogatni”, majd a nunijához tette a kezét és rászorította.

Egy másik alaklommal, öltözködéskor ezt mondta a kislány az édesanyjának: „apa meg szokta simizni a nunimat”.

Mi történhetett a kapcsolattartások alatt?

A kislány elmondása alapján az édesapja minden olyan alkalmat kihasznált, amikor a jelenlegi párja nem tartózkodott otthon.

Gabriella a rendőrségi feljelentés napján a Rácalmási Szociális Központ Család- és Gyermekjóléti szolgálatnál is jegyzőkönyvbe vetette a történteket. A gyejó a rendőrségi nyomozás idejére felügyelt kapcsolattartást rendelt el az édesapával szemben.

A kislány óvodája 2024. elején jelezte a hatóság felé, hogy a gyermek a csoport és az óvónők előtt elmondta, hogy mi történt vele.

Nem hisznek az édesanyának

Némethé Galló Anikót, aki korábban az édesapa pszichológusa volt, rendelte ki a rendőrség szakértőnek az ügyben. A szakember egy nagyon rövid, mindössze 15 perces vizsgálat során megállapította, hogy gyermek nem mond igazat.
Az ügyben egyébként több igazságügyi szakértői vélemény is született. De mivel több, mint egy éve megy a nyomzás, a gyermek már nem annyira életszerűen meséli el a történteket, mint az ügy kezdetén.

Gilányi Gabriella klinikai szakpszichológus szakvéleményből kiemelendő, hogy a gyermek többször is beszámolt az apa által elkövetett bántalmazásról akként, hogy az apja megfogta a nemi szervét. A gyermek kifejezte, hogy őt meg kell védeni az apától.

Azonban az eljárásban korábban benyújtásra került egy másik szakvélemény is, amelyet dr. Gyalog Beáta igazságügyi pszichológus szakértő jegyez.

Az igazságügyi szakértői vélemény megállapította, hogy a gyermek által említett, az apa részéről érkező fizikai bántalmazás élményszerűnek tekinthető. Továbbá több vizsgálati eszköz által is szexualitással kapcsolatos problémát tárt fel, amelynek oka lehet a pofon és a nemi szerv megszorítása. A vizsgálat félelem- és veszélyérzetet is kimutatott a gyermek részéről az apa irányába.

A két szakértő részben azonos módszerekkel vizsgálta a kislányt. Gyalog Beáta szakértő objektív tesztként Rorschach tesztet is alkalmazott, amelyből a gyermek szexualitással kapcsolatos 5 problémáira következtetett, ilyen, egyébként szokásosan alkalmazott tesztet Gilányi Gabriella nem használt.

Nagyfokúak a két szakértői vizsgálat közötti azonosságok: a gyermek bántalmazásról történt beszámolója, a gyermek főbb személyiségvonásai, a trauma hiánya, az apa elutasítása, az anyával való túlzottan erős kötelék és konfliktusos helyzet. Mégis a szakértők egymással ellenétes eredményre jutnak abban a tekintetben, hogy élményszerű-e a gyermek beszámolója, illetve, hogy feltárhatóak-e szexualitással kapcsolatos problémák. A különbség oka Gyalog Beáta szakértő által alkalmazott objektív mérőeszköztű lehet, amely egyik célja kifejezetten a szexualitás vizsgálata. A Rorschach teszt és ennek a szexualitás táblája többletinformációkat hordozott, amely azonban Gilányi Gabriella vizsgálatának nem volt része, így ebből a szexualitásra vonatkozó következtetéseket eleve nem vonhatott le.

Tekintettel arra, hogy a szexualitást kifejezetten nem vizsgálhatta, a kiindulási alapja is kevesebb információval bírt, így eltérő következtetéseket vonhatott le (kvázi a képletből hiányzott az egyik elem). Gyalog Beáta szakértő az apa cselekményéről való beszámoló élményszerűségével kapcsolatban részletes, a tesztekre alapozó választ adott.

Álláspontja szerint a verbális és nonverbális csatornák kongruenciája, az adekvát érzelmi, gondolati reakciók, a szexualitással kapcsolatos problematika, az életkor miatti verbális hiányosságok alátámasztják az események átéltségét. Ezzel szemben Gilányi Gabriella csak a gyermek előadásmódjára alapozta, hogy beszámolóját nem tekintette élményszerűnek, azonban konkrétan nem határozta meg, hogy az élményszerűség hiányával milyen összefüggésben van a Gyalog Beáta által hivatkozási alapként tartott verbális-non-verbális viselkedés egymáshoz való viszonya, a gondolat és érzelmi reakciók és a szexuális viszonyrendszerek. Gyalog Beáta nem vélt befolyást felfedezni a gyermek elmondásában. A gyermek az apától való félelemérzetét azonban detektálta.

A két szakértői vélemény közötti érdemi, a jelen büntetőügy szempontjából releváns eltérés oka, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő nem használta a magánszakértő által alkalmazott objektív tesztet.

Az édesanyának semmi oka nincs az ellennevelésre.

Ameddig nem volt felügyelt kapcsolattartás, addig az apa folyamatos megfigyelés alatt tartotta Gabriellát

A kislány édesapja a magánlaksértéstől sem riadt vissza, úgy járt-kelt Gabriella ingatlanjában, mintha ahhoz neki bármi joga lett volna.

Magánlaksértés (?) közben

A rendőrségnek jelezte, hogy eltűnt az egyik kulcscsomója, mellékelt több videófelvételt is, amelyen jól látható, hogy gyermeke édesapja egy barátjával bementek házának udvarára.

A gyermek védelmében

Gabriella a gyermeke ügyében 2023. november 20-án tett feljelentést a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságon. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala Gyámügyi Osztály 2023. december 5-én indított eljárást az ügyben.

Az édesapa gyakorlatilag megpróbálja kijátszani a számára kedvezőtlen, felügyelt kapcsolattartást édesanyját felhasználva. Azonban az édesanyajáról úgy nyilatkozott egy szakvéleményben, hogy édesanyja fizikai és szellemi állapota jelentősen leromlott. Ezt a mentális és fizikai állapotot a nagymama, saját maga is elismerte.

Ismét bebizonyosodott, hogy a gyerekvédelem nem áll a helyzet magaslatán és vagy a bürokrácia, vagy az inkompetencia vagy valami „más” okán elsikkadhat egy olyan eset, ahol a hatóságoknak sokkal gyorsabban és egyértelműbben kellene fellépnie a gyermek védelmében.