Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

A jobboldal négy árnyalata

Külföld
2024.07.14.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
10

Az EP-választás előtt a szélsőjobb célja az áttörés és az összefogás volt. Áttörni nem sikerült, és a végleges felállást látva a szélsőjobb erősebb, de megosztottabb, mint valaha.

Az EP-választás előtt a centrumhoz tartozó pártok aggodalma az volt, hogy az európai politika annyira jobbra tolódik, ami már a szélsőjobboldali pártok áttörését hozza. Ennek egyenes következménye az lenne, hogy Európa politikája megváltozik sok olyan ügyben, ami kifejezetten fontos a centrista pártok számára.

Nem ez történt.

Az EP-választáson bár jól szerepelt a szélsőjobb, áttörést nem sikerült elérnie.

Természetesen az, hogy pontosan ki tartozik a szélsőjobboldalhoz, összetett kérdés, annál is inkább, mert ők jellemzően nem így definiálják magukat.

Az Európai Parlamentet szinte a megalakulása óta két nagy néppártként működő pártcsalád irányította. A jobboldalt az Európai Néppárt (EPP) képviselte, amelyet Wilfried Martens a lehető legbefogadóbb jobboldali pártcsaláddá alakított, lefedve a kontinens konzervatív, kereszténydemokrata, centrista, helyenként liberális és részben nacionalista pártjainak jó részét. A baloldalt pedig a Szocialisták és Demokraták pártcsaládja uralta. A két nagy pártnak együtt többsége volt a parlamentben, ami azt jelentette, hogy ők döntöttek szinte mindenről. Ennek egyenes következménye egy centrista politika volt. A többségük 2019-ben veszett el, ekkor a parlament irányításába bevonták a liberális ALDE utódpártcsaládját, az Emmanuel Macron francia elnök képviselőivel kiegészült Megújuló Európát (Renew).

Ez a többség maradt meg a 2024-es választásokon is, bár összességében a három pártnak kevesebb képviselője van, mint korábban, főleg a liberálisok visszaesése miatt. Az, hogy ez a többség mire elég, és mennyire tart ki, kérdéses, az első nagy próbája az együttműködésnek jövő csütörtökön lesz az Európai Parlamentben, amikor megpróbálják megválasztani Ursula von der Leyent bizottsági elnöknek.

A centrista koalíciótól balra eső pártcsaládok közül a Zöldek szintén mandátumokat vesztettek, de ahogy az előző ciklusban, úgy most is külső támogatói lesznek ennek a parlamenti koalíciónak. A Zöldeket hagyományosan EU-párti erőnek tartják, amely elég kritikus volt a Von der Leyen-féle bizottsággal, és a támogatásáért jelentős árat kér. Tőlük balra pedig ott a Baloldal. A szélsőbaloldali pártcsalád alapvetően nem része a kormányzó többségnek, és ha annyira nem is szélsőséges, mint egyes jobboldali pártcsaládok, hasonlóságok azért előfordulnak.

A 2024-es választások után a legnagyobb változások a jobboldalon voltak.

A Néppárton kívüli jobboldal hagyományosan nagyon változékony, szinte ciklusról ciklusra átalakul. 2019 és 2024 között az EPP-től jobbra két pártcsalád volt. Az egyik az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), a másik pedig az Identitás és Demokrácia (ID).

Az ECR-t a brit konzervatívok hozták létre mint a Néppárt EU-szkeptikus leágazását. Egy darabig társult pártcsaládként is működtek, majd a toryk távozásával az olasz jobboldal és az akkori lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság vette át az irányítást. Itt alapvetően atlantista, Amerika-barát, a szabadpiacot támogató, Oroszországgal szembenálló, de az EU szorosabb integrációjával szemben szkeptikus pártok ülnek.

A másik pártcsaládban az identitáspolitika volt a szervezőelv. Populista, gazdaságilag baloldalibb, gyakran rasszista, időnként antiszemita, keményen bevándorlóllenes, de oroszbarát pártok sorakoztak itt.

Az ECR-t vezető Giorgia Meloni a kevés olyan európai kormányfő egyike volt, akinek a pártja meg tudta nyerni hazájában az EP-választást, megerősítve ezzel európai szerepét.

A mára megszűnt ID-frakcióban és annak környékén viszont még nagyobb győzelmek születtek: Marine Le Pen pártja nagyot nyert a francia EP-választáson, így az Európai Parlamentben övék lett a legnagyobb nemzeti küldöttség.

A Nemzeti Tömörülésnek (RN) 30 EP-képviselője van, miközben még a német választást megnyerő kereszténydemokratáknak is csak 29.

Szintén az ID-ben ült egy darabig az Alternatíva Németországért (AfD), amely 15 képviselői helyet hozott el – velük kezdődnek a bonyoldalmak is, őket ugyanis Le Penék kizárták az ID-frakcióból.

A választások után a Fidesz elkezdte megszervezni azt a pártcsaládot, amely az ID-frakciót váltja, és alapvetően a franciák projektje.

A Patrióták Európáért pártcsaládban Le Pen pártjáé a legnagyobb, domináns küldöttség, ők adják az elnökét is, aki nem más, mint az EP-választás után megtartott nemzetgyűlési választáson az RN miniszterelnök-jelöltjeként induló 28 éves Jordan Bardella.

Az ID-frakció problémája az előző ciklusban a politikai karantén volt. Ezt a centrista pártok húzták fel a pártcsalád köré, amely így nem kaphatott vezetői pozíciókat az EP-ben. Az AfD és néhány kisebb szélsőséges párt képviselői miatt a pártcsalád egyébként is általános megvetés tárgya volt, így különösebb befolyása sem lehetett az európai politikára. Az ID még a választások előtt tartott csúcsjelölti vitára sem kapott meghívást, ezzel kapcsolatban máig folyik egy per az Európai Unió Bírósága előtt.

A Patrióták Európáért nevű új pártcsalád lényege: leválasztani az igazán kínos szereplőket az ID-frakcióról, kiegészítve azt néhány vállalható közép-európai párttal, majd valamivel nagyobb befolyást gyakorolni az EU politikájára.

Ebben segíthet az is, hogy a patrióták mozgását kiegészíti a leválasztott, igazán kínos szereplők összefogása. Az Afd ugyanis önmagában is majdnem akkora, hogy meg tudjon alapítani egy pártcsaládot, ezért valószínűtlen volt, hogy függetlenként folytassák a képviselői. Így alakulhatott meg a Szuverén Nemzetek Európája nevű pártcsalád, amelynek a megalakulásról már egy ideje pletykáltak, huligánfrakcióként emlegetve őket. Csak az nem volt biztos, hogy marad-e annyi párt az ID Patriótákká alakulása után szabadon, amennyi egy frakció alakításához kell.

Végül maradt, így az AfD a Mi Hazánkkal, a bolgár Újjászületéssel, a lengyel Konföderációval, a francia Visszahódítással, valamint más kisebb szélsőséges pártokkal közösen alakított radikális egy 28 fős szélsőjobboldali frakciót.

A patrióták és az szuverenisták között ideológiában talán kisebb a távolság, mint brandben, ezért lehetett az is, hogy a lengyel Konföderáció öt képviselőjéből csak három csatlakozott az utóbbihoz, ketten Orbán Viktorral és Le Pennel tartottak, megosztva a párt küldöttségét, és hidat képezve a két csoport között.

Ezzel teljes lett a jobboldal az Európai Parlamentben. A jobbközép Európai Néppárttól jobbra három pártcsalád is lesz:

  • a konzervatívok és reformisták,
  • a patrióták
  • és a szuverenisták.

A szélsőjobb szereplőinek eredeti célja az áttörés mellett az egyesülés volt. Ennek az ellenkezője történt meg.

A szélsőjobb erősebb lett ugyan, de megosztottabb is, mint korábban.

Ezt egészíti ki az is, hogy az ECR-frakció szép lassan, de közeledik a centrumhoz. Ursula von der Leyen eleve nyitni próbált Meloni pártcsaládja felé, mely most is talányos üzeneteket küld arról, megszavazza-e őt bizottsági elnöknek. Az első strasbourgi plenáris ülés után kiderül majd, hogy Meloniék a Zöldekhez hasonló szerepet játszanak-e majd a centrum jobboldalán. (24.hu)

ECR
EURÓPAI PARLAMENT
ID
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.14. - 05:28
10
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Menet közben leszakadt egy Boeing ajtaja - Megszólalt a Wizz Air vezére

    Menet közben leszakadt egy Boeing ajtaja - Megszólalt a Wizz Air vezére

  • Negyedannyi tanár se állt munkába idén, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést

    Negyedannyi tanár se állt munkába idén, mint ahányan 2018-ban elkezdték a képzést

  • Óriási a nyomás, a német kancellár kézbe veszi a dolgokat

    Óriási a nyomás, a német kancellár kézbe veszi a dolgokat

  • Megkérdezték a kormányt, hogy miért nem zárják be a szabálytalanul működő NER-bányát

    Megkérdezték a kormányt, hogy miért nem zárják be a szabálytalanul működő NER-bányát

  • A kormány szerint "üzleti titok", hogy miért ilyen drága a karácsonyi vásár Budapesten

    A kormány szerint "üzleti titok", hogy miért ilyen drága a karácsonyi vásár Budapesten

  • Kiállnak a tüntető gazdák mellett a németek

    Kiállnak a tüntető gazdák mellett a németek

  • Az agresszív zöldek és a gyökértelen bürokraták kivégzik Európát?

    Az agresszív zöldek és a gyökértelen bürokraták kivégzik Európát?

  • Forrnak az indulatok a Corvinuson

    Forrnak az indulatok a Corvinuson

  • Rátámadt a budapesti buszsofőr a kerekesszékes nő kísérőjére

    Rátámadt a budapesti buszsofőr a kerekesszékes nő kísérőjére

  • Még fagyosabb reggelek, de sok napsütés

    Még fagyosabb reggelek, de sok napsütés

  • Halálos baleset ért egy magyar síelőt Ausztriában

    Halálos baleset ért egy magyar síelőt Ausztriában

  • Még soha ennyi adatot nem kért ki a Facebooktól a kormány a magyarokról

    Még soha ennyi adatot nem kért ki a Facebooktól a kormány a magyarokról

  • A német vasúti sztrájk magyar járatokat is érint

    A német vasúti sztrájk magyar járatokat is érint

  • Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika?

    Magyarország kétszer annyit költ Ukrajnára, mint Amerika?

  • Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

    Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

  • Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét nevezte ki Macron

    Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnökét nevezte ki Macron

  • Reagált Karácsony Gergely Lázár János bejelentésére

    Reagált Karácsony Gergely Lázár János bejelentésére

  • Egy héttel kitolja a kormány a nemzeti konzultáció határidejét

    Egy héttel kitolja a kormány a nemzeti konzultáció határidejét

  • Gyémántba zárt hidrogénatomok menthetik meg a Földet

    Gyémántba zárt hidrogénatomok menthetik meg a Földet

  • Még nem volt olyan évünk, mint 2023

    Még nem volt olyan évünk, mint 2023

  • Gyorshajtás miatt négy hétre bevonták az osztrák pénzügyminiszter jogosítványát

    Gyorshajtás miatt négy hétre bevonták az osztrák pénzügyminiszter jogosítványát

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element